Somfai László
20
06
12
04
Előadó
Életünk tele van megpróbáltatásokkal, stressz-eseményekkel. Egyeseknél a látszólag ugyanolyan súlyos stressz-ingerek lelki zavarokhoz, pszichiátriai betegséghez vezetnek, míg mások könnyebben kiheverik őket. Az is előfordul, hogy egyazon személy különféle életperiódusaiban másként reagál ugyanarra a környezeti hatásra. Ezek mögött a jelenségek mögött nagy valószínűséggel biológiai és genetikai tényezők rejlenek, de az élettel járó "amortizáció" során is kifejlődhetnek. A kémiai ingerületátvivő anyagok eltéréseinek helyreállítására a hazai és nemzetközi innovatív kutatás-fejlesztések hatékony gyógyszereket biztosítanak.
Our lives are full of difficulties and stress. We all carry with us past experiences that we have worked through to a greater or lesser degree, and which affect our present and future life. So why is it that stressful stimuli of a similar magnitude can result in mental problems, or even psychiatric disorders, in one person, while other people can deal with them relatively easily? How is it that individuals respond differently to the same environmental factors at different stages of their lives? The answers are likely to involve biological factors, in particular changes in cerebral function. These changes may have genetic causes, but they can also arise because of a general "attrition" over the course of a person's life. This can involve changes in the functioning of the chemical transmitters (their production, release, transport, binding or breakdown) that are essential to effective communication between brain cells. Thanks to innovative research and development, which has a long tradition both in Hungary and abroad, we have at our disposal many effective medicines to help fix these problems.
A művészi zenei alkotás máig legtipikusabb formája a kottaírással rögzített kompozíció, amelyet az előadó előbb elolvas és értelmez, majd újrateremt. A közönség számára a "mű" a meghallgatható, a felhangzó forma. Az igazi mestermű azonban ennél több: magasrendű intellektuális produktum, amelybe a komponista esetenként többszintes "üzenetet" kódolt. Az ilyen üzenetekről részben az előadó sem tud, mert a kottaírás ezeket nem tárja fel. A zenetudományi kutatás egyik legizgalmasabb feladata a kódolt, egyedi mestermű-üzenetek megértése, ebbe enged - kuriózumként - bepillantást az előadás. Zongorán közreműködik: Jandó Jenő.
To this day, most composers record their artistic creations in musical notation, which performers then read, interpret and re-create. For the audience, the "work" is the audible recreation of the composition. However, a true masterpiece is more than simply a performance. It is an intellectual creation of the highest order, often containing multiple "messages" that the composer has buried within it. It is possible that even the performer will be oblivious to some of these messages, as musical notation does not reveal them. One of the most exciting tasks for a musicologist is the decoding and interpretation of discrete messages hidden between the notes of a masterpiece. During such research, a lot can be gained from looking at the composer's earlier manuscripts, and through detailed analysis of the work itself. This lecture will focus on Béla Bartók's Sonata No.2 for Violin and Piano (1922). This composition may be reminiscent of the "slow-fresh" form of rhapsodies, while in fact it demonstrates a path of musical development from improvisation to standardized forms of expression. The work, influenced by folk music, also shows how a musical piece can begin with an ancient, raw idea and attain a high level of development wherein its structure contains motives and later adopts a chorus form.
20
06
12
18
2002. szeptember 16-án kezdődött a hazai tudományos ismeretterjesztés merész vállalkozása: a Mindentudás Egyeteme előadássorozata, mely a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Online, valamint a Magyar Tudományos Akadémia összefogásával jött létre. A tudomány egy-egy aktuális, égető problémáját, új megoldásokat az élő előadást követően televízióban, rádióban, a nyomtatott sajtóban és az interneten is láthatja-olvashatja a közönség. A sorozat minden elképzelést felülmúló sikert aratott. A program a maga nemében páratlan, nemcsak a hazai média történelmét, hanem a legújabb tudományos eredmények publikációját tekintve is. A 150. előadáshoz érkezve a szervezők úgy gondolják, hogy meg kell állni, és ünnepelni. Ez alkalommal is a megszokott komolysággal, de kicsit rendhagyó módon.


HUN
Semester IX 2006.12.18
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR