Kornai András
20
11
02
04
Előadó
2003-ban ünnepeltünk: úgy tűnt, hogy áttörés történt az emberi gyógyászatban. Elkészült az emberi genomszekvencia, és azt hittük, hogy hamarosan kezdődhet a személyre szabott orvoslás. Valójában ennek feltételei most, egy évtizeddel később alakultak ki az új tudományos felfedezéseknek és a technológia fejlődésének köszönhetően. Megismertük a környezeti hatásokat tükröző epigenetikai folyamatok jelentőségét is. A genomikai és epigenetikai alapkutatási eredmények hihetetlenül gyorsan és várhatóan egyre intenzívebben kerülnek be az orvosi gyakorlatba. A legtöbben szeretnék, ha személyre szabott orvosi kezelést kapnának a jövőben, de azt már nem, hogy a biztosítók vagy a munkaadók is hozzájussanak genetikai információikhoz, így a jogi szabályozás jelentősége is felértékelődött.
In 2003 we had a celebration: it seemed that a breakthrough was achieved in human medicine. The sequence of the human genome was generated, and we had high hopes that personalised medical treatment was nigh. In fact, the conditions for this have only emerged now, a decade later, thanks to the new scientific inventions and the development of technology. We have also learned the significance of the epigenetic processes that reflect environmental factors. The results of genomic and epigenetic research translate incredibly quickly, and hopefully more and more intensively, into medical practice. Most people would like to get personalised medical treatment in the future, but they do not want the insurance company or their employer to learn their genetic information, so the significance of legal regulation has also increased.
A beszélő és az embert megértő számítógép a sci-fi világából lassan átvonul a hétköznapi életbe. Ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Miközben szöveges dokumentumokat írunk, automatikusan ellenőrizzük a helyesírást. Internetes keresőt használva több nyelv- és beszédtechnológiai alkalmazást is mozgósítunk, mint például a szótövezést vagy az információkinyerést. Ezek az alkalmazások láthatatlanul dolgoznak a háttérben, és jelentősen megkönnyítik a munkánkat. Az előadás az ilyen alkalmazások elméleti alapját, működési mechanizmusait mutatja be az információelmélettől a mai modern nyelvelméletekig.
Talking computers of science fiction that understand human beings will soon be part of our everyday life. It is already difficult to obtain any information without first contacting a computer. We use automatic spell-checking when typing text documents. Several language and speech technology applications (word stemming, information extraction) serve us when we use a search engine on the net. These applications work invisibly in the background and make our work much easier. The lecture presents the theoretical bases and operational mechanisms of such applications, from information theory to modern linguistic theories.
20
11
02
11
Előadó
A Föld felszínének több mint hetven százalékát víz borítja, de ebből a vízből a fogyasztható édesvíz alig három százalékot tesz ki. Ez az édesvíz az élet feltétele, de gyakran az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető kockázati tényező is. Ennek a korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny erőforrásnak a fenntartható használata századunk egyik legfontosabb és legnehezebb feladata. A vízkörforgalom révén a vizek folyamatos átalakulásban, mozgásban vannak. Néhány évtizede tudjuk, hogy a szemünk elől elzárt, felszín alatti régióban is jól leírható rendszerekbe szerveződve mozog a víz. Kiderült, hogy ez a földtani időskálán zajló vízmozgás szisztematikusan átalakítja a felszín alatti és a felszíni környezetet, beleértve az élőhelyeket. A vízkészletek fenntartható használatához nélkülözhetetlen a hidrológiai rendszerek működésének megértése. A felszín alatti vízáramlások ismerete ezen túl is az élet számos területén alkalmazható a mezőgazdaságtól a természetvédelmi feladatokon át a termálvizek feltárásáig.
Water covers more than seventy percent of the Earth’s surface but less than three percent is potable sweet water . Sweet water is essential for life but in many cases it is also a risk factor endangering life and property. Sustainable use of this limited, vulnerable resource is one of the most important and difficult tasks of our century. As a result of water circulation, water is in continuous transformation and movement. We have known for some decades that water movements are organised in well-definable systems in non-visible underground regions, too. We have understood that such water movements taking place on a geological time-scale systematically transform both the underground and overground environment, including habitats. To facilitate the sustainable use of water resources, we need to understand the functioning of hydrological systems. In addition, information about underground water flows can be used in many areas, from agriculture, through environment protection to the mapping of thermal waters.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Oct 15, 2021 | 00:00 am
Az 1945–1990 közötti korszakot elemzik „A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései” című konferencia előadói, amelyet 2021. október 18-án és 19-én rendeznek a Magyar Tudományos Akadémián.A tanácskozást az mta.hu élőben közvetíti.
Oct 12, 2021 | 14:09 pm
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR