Marosi Ernő
20
02
10
07
Előadó
Megismerhető és elbeszélhető-e a múlt objektív módon, úgy, ahogyan azt a természettudósoktól a maguk tárgya esetében elvárjuk, vagy pedig meg kell elégednünk valószínűsítésekkel, igaznak látszó, ám egzakt módon bizonyíthatatlan állításokkal? Vagy esetleg még ez utóbbi is teljesíthetetlen elvárás, s a múlt valójában annyiféleképpen interpretálható, amennyiféleképpen csak akarjuk? Tudomány-e a történetírás? Előadásomban a "történelmet" a történelmi tudás időben egyre változó tartalmának, s a történetírás ebben játszott szerepének a bemutatásával fogom jellemezni, leírni, ábrázolni.
Ignác Romsics, historian and member of HAS, gave a lecture on the concept of history. Going through a range of different concepts and definitions, he showed how the diverse viewpoints of the varied meanings of the word 'history' itself create a cavalcade of schools of historiography. In the beginning, 'history' meant the history of wars, then it traced the origin of peoples. By the turn of the 20th century, the genres of history, political history, economic history, history of ideas, social history and their sub-disciplines were strengthened as a result of a specification process. With further diversification our historical consciousness is becoming ever more complex. The philosophy of history also offers a wide range of views from Saint Augustine to post-modern concepts. The differences are reflected in diverse understandings of historical facts, as well as in varied views of the role of the historian.
Emléknek nevezzük a művészettörténet tárgyait és forrásait, de a művészet története nem egyszerűen ezek felsorolása, például időrendbe szedett listája. Az előadás az emlékről, a művészettörténet egyik alapfogalmáról szól. Azért erről, mert az emlék mintegy magába sűríti tudományunk egész problematikáját és sajátos szempontjait - attól kezdve, hogy a múltat miképpen értelmezzük a jelenben, odáig, hogy hogyan őrizzük meg a jövő számára.
Ernő Marosi, art historian and Vice-President of HAS, treated art history as the science of remembering. He drafted various model-constructions that offer different understandings of the relationship of a piece of art and its interpretation, based on various key-concepts. It is characteristic of art history that its subject (i.e. the piece of art as a monument) may only be defined on the basis of one or another theoretical conviction. The manifold concept of the monument is described through the example of the Laokoon Group, the analysis of cathedrals and in connection with symbols of national heritage. All this is reflected in such debates as the one over restoration or conservation, and the location of the Holy Crown of Hungary.
20
02
10
21
Előadó
A 20. századra esett a modern fizika kialakulása, vagyis a kvantumelmélet és a relativitáselmélet megszületése. Az új felismerésekkel a fizikai megismerés határai kitolódtak, ami más természettudományok szerkezetét is átalakította. A fizika korábban lehetetlennek látszó mérési pontosságot ért el sok területen, ennél fogva valószínű, hogy a fejlődés még jó ideig folytatódni fog. De még így sem hághatunk át alapvető, elvi korlátokat.
Rorbert Kroó, physicist and Secretary General of HAS, was seeking an answer to the question of where the limits of physical knowledge are. He described physics as the basic and all-encompassing effort to describe nature. New findings have broadened the scope of physical knowledge, and this has led to a shift in the structure of traditional big sciences. As a result, a number of new disciplines such as molecular biology, quantum chemistry, astrophysics and cosmology were born. Physics became capable of accuracy in measurements that was unthinkable before, so it is most probable that the developments will evolve in the future. Yet, some basic theoretical boundaries cannot be overridden.
Hátraugró
Tudományos blogok
Feb 1, 2024 | 22:33 pm
UAntry, avagy uniós hatalmi viszonyok az ukrán csatlakozás után Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós[…]
May 7, 2023 | 15:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 05:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 19:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR