Hunyady György
20
04
03
17
Előadó
A virágok szín- és formagazdaságukkal gyönyörködtetnek. Nem csak esztétikai jelentőségük van azonban: a bennük megbúvó bibe megporzásából születő magvak a fajfenntartást szolgálják, s az emberi táplálkozás nélkülözhetetlen forrásai is. Az utóbbi évtized molekuláris, sejt- és fejlődésbiológiai kutatásai a növények életciklusának eddig ismeretlen rejtélyeit tárták fel. A virágokban lejátszódó intim események molekuláris hátterének megismerése fontos gyakorlati jelentőséggel bír, hiszen a növénynemesítés a géntechnológiai és genomikai módszerek révén újabb lehetőségekhez jutott a virágzási idő befolyásolására, új növényszaporítási eljárások kidolgozására, a betakarított termés minőségének, táplálkozási értékének javítására.
Flowers do not merely possess an aesthetic value; the seeds born by the pollination of the stigma concealed within them serve species preservation and thus are indispensable sources of human alimentation. Research into molecular, cell and development biology over the years has revealed some of the mysteries of the plant life cycle. With the sequencing of plant DNA stock, gene technology interventions have become more precise. Building isolated genes into the genome of plants makes it possible to suspend gene functions, and the over-production of proteins, i.e. to create trans-genic plants. The first part of the lecture overviews the molecular processes responsible for flowering, pollination and seed development. With knowledge of these processes, describing and isolating the genes and controlling them can greatly aid the plant cultivator and breeder in the safe production of crops. Next, we are provided with convincing examples of the many ways in which the processes in the sexual organs of plants can affect our daily lives and the lecturer draws a most important conclusion - the primary task of plant breeding is to improve our plants to ensure healthier food and encourage environmentally conscious agricultural practice. Newly acquired knowledge aims to improve our quality of life and it is hoped that humankind will fully exploit this opportunity.
A közfelfogás szerint a nemzetek különböznek egymástól. E különbségek számontartása és értékelése gazdagíthatja világképünket, ám a megkülönböztetés bizonyos formái méltatlan bánásmódhoz is vezethetnek másokkal szemben. Fontos kérdés tehát, hogy van-e valóban "jelleme" az egyes nemzeteknek. Ha igen, hogyan ragadható meg tudományosan ez a "jellem"? Milyen szerepet játszanak életünkben az "nemzeti jellemre" vonatkozó közkeletű elképzelések, a nemzeti sztereotípiák? Hogyan állapítható meg, hogy mekkora az igazságmagva egy-egy sztereotípiának, és mikor kell előítéletről beszélnünk?
Do individual nations have a character and how is it possible to describe this character scientifically? Are the stereotypes we formulate about other nations important in our lives? Is there truth in such stereotypes and when must we talk of prejudices instead? In the 19th century 'nation characterology', the study of the characteristics of various nations, was born. This was replaced at the beginning of the 20th century by a sub-discipline: scientific stereotype research. A stereotype is a belief or expectation related to a group, which anticipates and practically frames personal experiences with members of those groups. Accordingly, not the national characteristics but perceptions of them are to be researched. The frequent and unavoidable use of stereotypes is generally related to the psychological mechanisms of human cognition. Some argue that it is questionable whether we can talk of nations at all; according to sceptics national cohesion exists merely on a subjective level. If indeed nations do exist and if they differ from each other, what are the scientific methods to be used to measure these differences? Cultural comparative psychology tries to answer this question by searching for systematic differences in the psychological characteristics of people and groups living in different cultures.
20
04
03
29
Előadó
Az előadás címe egy kérdés, amelyre a válasz egyszerű: mind a kettő. Az előadás ennek a válasznak a hátterét világítja meg. Áttekinti a monetáris unió elméleti kérdéseit, a közös és egységes pénz létrejöttének közgazdasági mozgatórugóit és következményeit. Történeti nézőpontból vizsgálja a monetáris unióhoz vezető utat, mely során a politikai és a gazdasági motivációk sajátos összekapcsolódtak. A gondolatmenet két fontos kérdést tart szem előtt mindvégig: miért igényel a közös piac egységes pénzt, és a Magyarországhoz hasonló kis nemzetek esetében milyen sajátos hangsúlyt kap az egységes pénzzel kapcsolatos érvelés?
The road leading to the Euro started in the aftermath of the Second World War and gained impetus following the fall of the Berlin Wall. Political and economic considerations have underpinned the process. Monetary union entails two main, immediate, advantages: it eliminates the exchange rate risk and therefore the costs of covering such risk; and it also eliminates transaction costs. One disadvantage is emotional: it relates to the loss of a key symbol of national sovereignty. But it also carries the very practical disadvantage of losing control over a major economic policy tool. There is not the slightest doubt that in Hungary's case the advantages significantly outweigh the disadvantages. Its economy is relatively small, wide open and already deeply integrated into that of the European Union. In fact it has already lost its monetary sovereignty. Moreover, the country continues to suffer from a burdensome inflationary tradition which would be eliminated by handing over monetary policy decisions to the ECB, yet retaining a say in shaping these decisions. Admittedly, fulfilling the accession criteria may well entail short-term hardship; but with or without the acceptance of the Euro, the country cannot avoid the obligation to reduce an unsustainably large public sector deficit and a growing debt burden
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Oct 11, 2018 | 00:00 am
„Az olasz gondolkodás történetével foglalkozó munkáiért” Kelemen János akadémikus kapta az idei Galilei-díjat. Az elismerést október 6-án Pisában adták át az MTA rendes tagjának, az ELTE professor emeritusának.
Oct 4, 2018 | 14:19 pm
Az mta.hu kérdéseire Lovász László, az MTA elnöke válaszolt.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR