Maróth Miklós
20
04
12
06
Előadó
Az információtechnológia alapvető feladata az információ átvitele, tárolása során az információ tömörítése és védelme. A tömörítés lehet veszteségmentes, amikor az üzenetsorozatot úgy kódolják, hogy az üzenet egyértelműen reprodukálható legyen. Veszteséges tömörítés esetén nem követeljük meg a tökéletes reprodukciót. Az információ védelme jelentheti az sérülés elleni védelmet, továbbá az adatvédelmet - vagyis a titkosítást -, a hozzáférésvédelmet, illetve a hitelesítést - vagyis a manapság oly sokat emlegetett digitális aláírást. Az előadás az információelmélet egyik meglepő és fontos természettörvényét, a hibajavító kódolás elvi határait mutatja be.
Information theory consists of the theoretical limits of the economical and secure solutions of certain information technology tasks and the encoding rules approaching these limits. These tasks may involve the compression and protection of information during information transfer and storage. There are two types of compression. One is loss-free compression the other involves loss. Protection of information may mean protection against noisy information transmission (error correcting coding), data protection (encryption), access protection or authentication (digital signature). Of these information security tasks the lecture describes in detail error correcting coding. According to the law of error correcting coding, data transfer can both be economical and secure, i.e. there exists a maximum level of channel utilisation: channel capacity. The most important characteristic of information is that it is random; therefore the laws of information theory use and further develop the law of large numbers.
Az ideális világot kutató, platonikus tradíciókat ápoló Európával szemben az arabok inkább a természettudományok iránt érdeklődtek, azokat fejlesztették. Nem csoda hát, ha Európa kulturális és tudományos képe alapjában véve változott meg, amikor latinra fordították az arab tudományos műveket.
When the Arabs conquered the Eastern and the North African territories of the Roman Empire, they also acquired classical culture and sciences. After 632 A.D. further inroads were made into the Roman Empire, taking over the inheritance of the peoples of the former Greek provinces, which was then passed on to us, primarily, by the Arabs. While Europe was nurturing the Platonic tradition the Arabs cultivated the natural sciences. The scientific model of searching for causes and proof comes from Aristotle. Sciences in line with this model are known today as the axiomatic deductive sciences. Ibn Khaldoon's philosophy of history goes back to Aristotle, as do Bakhtishu's and Rabban's medical sciences. The Arabs passed on to us the study of humour and empirical observations by Galen as well as Dioscorides's tract on medical herbs. Ibn Sina's cosmology also combines Aristotelian traditions with Neo-Platonic teachings and the atomic theory of Maimonedes also goes back to Epicure. Educational institutions connected to mosques were the bases from which Arabic literature and linguistics were taught and exercised.
20
05
01
24
Előadó
Több nagy szakmai szervezet javaslatára a 2005-ös évet - Einstein "nagy évének" századik évfordulóját - az ENSZ közgyűlése a Fizika Nemzetközi Évévé nyilvánította. A Fizika Évének egyik fő célja az, hogy hozzájáruljon a fizika és szélesebb értelemben a természettudományok társadalmi elfogadottságának, presztízsének javításához. Ezzel összhangban az előadásban megvizsgáljuk azt, hogy hogyan hatott a fizika a társadalom és kultúra fejlődésére.
The lecture addresses the effect of physics on the development of society and culture. This effect can be traced in two areas. Firstly, perhaps most importantly, yet less tangibly, is the decisive influence it has played on the development of the way we think. The lecture demonstrates this by reviewing the basic characteristics of physical thinking and gives examples of their presence in our everyday apparatus. The other key area the examined in the lecture is, modeling, the art of physics. The genius of those who have created something great in the field of physics lay in their recognition of the insufficient nature of a habitual model and proceed to create a new one. The correctness of modelling influences the resolution of even the simplest problem. Physical models have to be experimentally tested. The cornerstone of experiment is the accuracy of measurement - numerous breathtaking examples can be cited to demonstrate how measurement accuracy has revolutionized science and may even transform everyday life.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR