Nádasdy Ádám
20
03
11
10
Előadó
Az alma nem esik mesze a fájától; Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Az ilyen közmondások azt a tapasztalatot fogalmazzák meg, hogy a szülők átörökítik tulajdonságaikat utódaikra. Hogyan? Azokat a törvényszerűségeket, amelyek szerint a tulajdonságok öröklődnek, először Gregor Johann Mendel ismerte fel és tette közzé 1865-ben. Vannak azonban olyan tulajdonságok, amelyek öröklődése nem követi a Mendel-szabályokat. Miért nem? Mi az alapja az ún. nem-mendeli tulajdonságok öröklődésének? Miért játszanak az anyák kitüntetett szerepet ebben a folyamatban? Hogyan jobbíthatjuk életünket a nem-mendeli genetika ismeretében? Az előadás a nem-mendeli genetika kérdéskörébe ad bepillantást.
It has long been observed that parents transmit their characteristics to their offspring. Gregor Mendel discovered the rules through research carried out on peas, from which he formulated the classic rules of inheritance. Some characteristics, for example the winding direction of the shell of paludal snails, apparently follow Mendel's inheritance rules but are one generation late. Such characteristics are not caused by the species' own genes, but by those of the mother. This is called maternal effect. Maternal effect is responsible for preparing the ovules before conception, therefore it is important for the healthy development of the offspring. The embryo protection programmes target the successful functioning of the maternal effect by accustoming future mothers to a healthy life style before conception. Another non-Mendelian inheritance type is maternal inheritance. Contrary to Mendel's observations, recessive characteristics do not appear in later generations either. Which character becomes dominant depends on the mother. The genes of characteristics that show maternal inheritance are not found in the nucleus but in the mithocondria of the cytoplasm, which come with the ovule, so all the genes they carry are maternal origin too.
Az emberi nyelvek egyik legérdekesebb vonása, hogy folyamatosan változnak, méghozzá az egyes ember számára jórészt észrevétlenül. A nyelvi változás célját, értelmét mindmáig nem tudjuk, hiszen a legpraktikusabb az volna, ha a nyelvek sosem változnának - akkor Rómában ma is latinul beszélnének, s megértenék Cicero szövegeit. Van olyan nézet, miszerint a nyelv egyre egyszerűsödik, mások szerint meg éppen bonyolultabb lesz.
Linguistic change is always a change in the linguistic system, a change in grammar. While vocabulary changes relatively fast, linguistic shifts can only be traced in the process of changes in the components of grammar: morphology, phonetics and syntax. Languages neither become simpler nor more complex. This is true of the contemporary Hungarian language, which is not less (or more) complex than Old Hungarian. There is no relationship between language change and those using them. Naturally, vocabulary is affected by the changes in society and civilisation but from a linguistic point of view this is peripheral. The grammar, the system of the language itself, does not reflect anything. It is an arbitrary code, which does not need to have the same configuration as the messages it conveys. Linguistic changes do not have reasons. Language changes because, within certain limits, there are no obstacles to generations or regions modifying it. In any case they modify only as much as necessary without being detrimental to communication. The notion of language corruption therefore is an unscientific nonsense, as it does not recognise the fundamental nature of language and thinks of it in human and moral terms.
20
03
11
24
Előadó
Ma körülöttünk mindenütt számítógépek dolgoznak. Számítógépek irányítják autóinkat, légi forgalmunkat, olykor szívverésünket. Számítógépek ellenőrzik bankforgalmunkat, atomerőműveinket. S mindebből 50 éve még semmi nem létezett. De a mindennapok csodái még nem értek véget: a számítástechnika, a távközlés és az elektronikus média gyors összeolvadása (konvergenciája) világméretű hálózatokba szervez valamennyiünket. Összeszűkül a Glóbusz, lerövidül az idő, felgyorsul az élet, kitágulnak a lehetőségek. Az új technológián új társadalom szerveződik.
The first part of the lecture overviews the amazing pace of development, which has led to computers working everywhere around us. In just fifty years computers have come to be central to a huge range of tasks. The most important issues of computer development are speed, memory capacity and error-proof operation which all point in the direction of miniaturisation. This tendency will reach its peak in about 15 to 20 years time. The next phase of development will most probably be marked by quantum computers operating on entirely new principles. The rapid merging of information technology, telecommunications and electronic media is organising us all into worldwide networks. We live in a digital world: humans, computers, robots and automatons communicate digitally in an 'inter-woven' world. A new information society is taking shape based on a new technology in a global world. Time is shorter, the pace quicker. Our culture, our public life - all that forms the historical basis of our personality is changing and the mental and physical threshold of tolerance of man, community, and society is yet to be fully understood.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Sep 16, 2021 | 09:00 am
Az MTA negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az idei nyertes pályázókat és a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasokat csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett ünnepségen köszöntötték.
Sep 16, 2021 | 00:00 am
Akadémiai támogatás egy kutatói generáció legkiválóbb képviselőinek továbblépéséhez – ez az MTA negyedszázados, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az MTA hagyományos Bolyai-napján a 169 nyertes pályázón belül külön köszöntötték a támogatást immár másodszor elnyerő 32[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR