Varga János
20
06
02
20
Előadó
Milyen objektív alapja lehet egy-egy szakértői ítéletnek a műkereskedelemben? Régi művek sajátkezűségének bizonyítására ma már természettudományos vizsgálatok egész arzenálja áll a kutatók rendelkezésre. Az előadás a Rembrandt-kutatás, illetve a mester önarcképeinek példáján keresztül arra kérdez rá, hogy miként alakult ki az eredetiségnek ez a fétise, és nem vezet-e oda, hogy mindinkább csak csodáljuk a képeket - ahelyett, hogy megnéznénk és szellemileg feldolgoznánk őket?
The annual volume of art trade is estimated around 30 billion dollars worldwide. Therefore, the market is anxious to know how to defend ourselves against art forgery. Can we really trust the judgement of connoisseurs or are there any scientific methods to determine whether a particular work of art is in fact the 'original'? Starting in 1969, researchers involved in the Rembrandt Research Project (RRP) in the Netherlands tried to work out scientific tests and stylistic standards to replace the innate subjectivity of connoisseurship with objective methods for attribution and dating. After twenty years the project failed because the scientists had false preconceptions and failed to realize the importance of shopwork between the master and his disciples. Using Rembrandt's self-portraits, this lecture attempts to find answers as to why this cult of originality has developed over time and how this perception may be surpassed to master the true intellectual meaning behind the renowned painter's works of art instead of merely admiring their physical appearance.
A madárinfluenza Délkelet-Ázsia országaiban kiterjedt járványokat okoz a házi és a vadon élő madárállományokban egyaránt, de megbetegedtek a beteg madarakkal közvetlen kapcsolatba kerülő emberek is. Emberről emberre terjedő madárinfluenza-vírustörzsek egyelőre még nem alakultak ki, de ennek az esélye az influenzavírusok nagyfokú változékonysága miatt fennáll. Meg tudjuk előzni az emberre is veszélyt jelentő változatok kialakulását vagy szembe kell nézni az emberre is kiterjedő járvánnyal?
The various forms of influenza (the term 'influenza di freddo', meaning influence of the cold, refers to the close relationship between the disease and common cold) are illnesses which normally produce symptoms like high fever, despondency and respiratory problems. They are caused by influenza viruses and spread quickly to become acute infectious diseases affecting both humans and animals all over the world. Based on the antigenity of the proteins surrounding the RNS, influenza viruses have three types (A, B and C). In general influenza type A produces clinical symptoms only in humans, pigs, horses, less frequently in ferrets, and in minks, seals, whales, as well as in various kinds of domesticated and wild birds. Bird flu has been identified worldwide. Among those affected may be wild birds, birds in zoos, in homes, and birds raised on farms. According to FAO statistics, 2748 cases of the H5N1 epidemic were found in birds between 2003 and 2006. The destructive variant of bird flu, code-named H5N1, has already infected humans in the countries of Southeast Asia and in Turkey. Bird flu has no known cure at present.
20
06
03
06
Előadó
A villamos energia az életünk része. Miből, hogyan állítják elő ezt az energiát? Hogyan kerül a villany a lakásokba? Ha egyszer a villany nem tárolható, hogyan lehet biztosítani a termelés és a fogyasztás egyensúlyát? Miért alakultak ki a villamosenergia-rendszerek? Mi a szerepe és a felelőssége a rendszerirányításnak? Az előadás ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni, és eközben megismerjük a modern életünkben már-már pótolhatatlanná váló elektromos áram számos érdekes tulajdonságát.
Electric power has become a part of our everyday life. This lecture explains how this energy is generated and answers fundamental questions like "How is electricity delivered to our homes?" and "If this energy cannot be stored, then how can we keep the production and consumption of electric power in balance?" Dr. Tombor addresses the issue of continent-wide electrical power supply systems, as well as the role and responsibility of system control. He briefly discusses the importance of renewable resources and the factors limiting their availability in Hungary.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR