Sótonyi Péter Tamás
20
05
03
21
Előadó
Az elemi részek fizikája a ma ismert legmélyebb, legalapvetőbb tudományos elmélet. Ezzel az elmélettel, az úgynevezett standard modellel az összes kísérleti eredmény teljes összhangban van. Ám sajnos még ez az általános elmélet is csak részben tud magyarázatot adni arra az alapvető kérdésre, hogy miért is létezik a világegyetem, és hogy miért létezünk mi magunk. Az előadás áttekinti az elemi részek fizikájának az alapjait. Megvizsgálja azt a három feltételt, mely a korai világegyetem történései során az anyagi világ kialakulásához szükséges volt.
Elementary particle physics is the deepest scientific theory yet to have existed. All experimental results are in complete agreement with this so-called standard model. However, not even this theory can answer the question of why the world -and matter- exists. Different physical descriptions are reviewed. The basics of elementary particles physics are summarized for which both experimental techniques and theoretical ideas are presented. To solve the equations supercomputer performance is needed. A cost-effective system is shown. The three conditions necessary for the genesis of matter in the early universe are discussed. All three conditions could be fulfilled in the standard model; however, their combined effect is not enough to generate matter. In a similar way to relativity or quantum mechanics, this negative conclusion shows the path to extending our physical picture.
A csirkemagzat, valamint a kutya és a ló testfelépítésének és mozgásainak megismerésével választ kapunk arra, hogy hogyan tudja a kiscsirke feltörni a tojás héját, vagy hogy miért képes a csikó születését követően rögtön összerendezett bonyolult mozgáskombinációkra, eltérően a lassabban fejlődő kutyától, illetve embertől. A ló mozgásának ábrázolása művészettörténeti szempontból is érdekes, Székely Bertalan rajzsorozataival az elsők között járult hozzá a mozgásvizsgálatok fejlődéséhez. Napjainkban a kutya és a ló mozgásának elemzése a legmodernebb eszközökkel történik.
By studying the body structure and movement of the chicken embryo or that of the two domestic animals closest to man, the horse and the dog, we may obtain an answer to how the chicken can break free from its egg with the help of a muscle especially developed for the time of hatching. Or to how the foal is capable of coordinated, complex movement combinations right after birth as a result of the myelinization process taking place at various times in the nervous system of animals. The body structure of a horse can be compared to a double console truss bridge. This special static system enables it to sleep while standing. Its limb bones are resistant to gigantic pressure, its sinews to enormous pulling forces. The portrayal of the movement of the horse in art history is also interesting. Bertalan Székely was one of the first who contributed to the study of movement with his series of drawings. Today, the most state-of-the-art technology is used in the three-dimensional kinematic analysis of the movement of horses and dogs to carry out an objective analysis of the various locomotive disorders which can provide important supplementary information to clinical diagnostics.
20
05
04
11
Előadó
Minden nagy költészet az ember benső világának új tervrajzát, labirintusainak eddig nem ismert térképét alkotja meg, de egyben arcképet, önarcképet is ad. József Attila azért volt Ady mellett a 20. század legjelentősebb költője, mert önmagunk megértésének új formáira talált. A harmincas évek első felében a dolgok és a lélek közös rendjének térképét rajzolta meg, majd a vallomás, az én belső szerkezetét kutatta, és végül saját testét is egy költői-nyelvi rend szerint írta halállá. József Attila az előadás napján lenne éppen száz éves.
Poetry has always been related to personality and ego. The new approach used by the poet-genius József Attila to construct the poetic "self" was in perfect harmony with the poets of the West such as Rilke, Ezra Pound or T. S. Eliot. During his development as a poet, he experimented with the tone of the symbolists, impressionists, the decadent and the avant-garde until, in March 1925, he departed in a radically new poetic direction with the poem, "Tiszta szívvel" (With Pure Heart). The lecture defines five periods in this process. The first act shows the need for the creation of the self from itself. From 1928 love becomes the basis for individuality, but from the beginning of 1929 his faith in it weakens and is replaced by the common order of the hidden relations between the self and the social world for which the poem serves as a map of sorts. From 1934 onwards however, this existence defining law is also rejected, and the poet searches for a new, more personal order. However, because the internal material order too fails to provide solace, the poet uses his own body to write his last poem and takes his own life. József Attila's heritage defined the trends of Hungarian poetry for several decades.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jul 1, 2022 | 00:00 am
A koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása – e két cél érdekében kezdeményezett gyűjtést 2021-ben az MTA 194. közgyűlése. A beérkezett egyéni felajánlások alapján összegyűlt több mint 12 millió, az MTA hozzájárulásával együtt 20 millió forintot az[…]
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR