Az elmúlt korok embere a történeti városból mindig azt tartotta meg, amit ésszerűnek ítélt és ezt olyan mértékben tette, amilyen mértékben az élet ezt szükségessé tette. Ugyanakkor valamit mindig hozzáadott a magáéból is, őszintén és bátran, a saját korát kifejező formában. A 20. század elején a közvélemény és az építészek nagyobb része még kizárólag historizáló szellemű házak építését tartotta elfogadhatónak a történeti környezetben és historizáló szellemben képzelték el a szükséges átalakításokat is. Napjaink alkotó építészeinek zöme a múlt emlékeivel szemben tudatosan mérték- és távolságtartó: a historizálást legtöbbjük határozottan elutasítja és a neo-modernizmus hívei. Legfőbb céljuk a meglévő környezethez való elvontabb alkalmazkodás, miközben a meglévő értékeket igyekeznek új elemekkel is gazdagítani. A történeti környezetben tiszta épületszerkesztésre, a kompozíció átláthatóságára és tisztaságára törekszenek: az előadás mindezt történeti környezetben emelt új épületek példáján szemléltette.
agrártudomány
bölcsészettudomány
hittudomány
műszaki tudomány
művészet
orvostudomány
társadalomtudomány
természettudomány
Egyéb
A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…] 
A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…] A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével
