Az előző cikkekben volt már szó a Science Commons-ról. Itt az alkalom, hogy alaposabban is megismerkedjünk ennek a mozgalomnak a célkitűzéseivel.

A Science Commons annak a Szabad Kultúra mozgalomnak a része, ahova a szabad szoftveres mozgalom és a Creative Commons, vagy éppen a nyílt archívum kezdeményezés is tartozik. Célja az, hogy a tudományos életben is meghonosítsa a szabad hozzáférés elvét, azaz minden más, külső korláttól mentes, szabad hozzáférést biztosítson a tudományos kutatás eredményeihez, illetve nyersanyagaihoz, adataihoz, módszereihez.

A Science Commons a következő két területen különösen aktív:

  • a szabad adatok és
  • a tudományos publikációk szabad hozzáférése

területein.

Szabad adat

A szabad adat a tudományos kutatás során létrejött, vagy a kutatás céljaira felhasználható adatbázisok hozzáférhetővé tételét tűzte ki célul. Az ilyen jellegű adatok köre nagyon tág. Ide tartoznak a bibliográfiai adatok, klímaváltozással kapcsolatos mérési adatok, élettudományokkal kapcsolatos kutatási adatok, mint például a szabadon elérhető DNS adatbázis, de ide tartozik a magyar közadat program is, ami a közérdekű adatok nyilvánossá tételével kíván hozzájárulni az ország gazdasági, demográfiai, stb. folyamatainak pontosabb megértéséhez.

Aki követte az elmúlt évek nagyobb tudományos botrányait, annak képe lehet arról, hogy miért is fontos ezeknek az adatoknak az elérhetővé tétele. Mostanában lepleződött le az oltásokat és az autizmus közötti kapcsolatot „felfedező” brit kutató. Tavaly a Harvard egyik prominens kutatójáról derült ki, hogy az adatai nem támasztják alá a tudományos publikációkban megfogalmazott eredményeit. Az ilyen jellegű tévedések és/vagy csalások megelőzhetők, ha az alapadatok elérhetők független kutatók számára is, akik verifikálni tudják az eredményeket.

Pedig az adatok megosztásának előnyei ismertek: nem csak az Alzheimer kór kutatásában hozott áttörést az, hogy az ezen a témán dolgozó intézmények elkezdték megosztani egymással az adataikat, de a nyelvtechnológia területen is figyelemre méltó fejlődést jelentett az, hogy az Internetről learatható weboldalak milliárdjai gyakorlatilag egy mindenki számára egyenlő feltételekkel elérhető kutatási alapadatbázisként értelmezhetők.

Az, hogy többeknek van hozzáférése az alapadatokhoz, három célt is szolgálhat tehát: Több és jobb eredmény születhet az adatokból, nem jönnek létre felesleges redundanciák, és jobban tetten érhetők az adatok meghamisításával fabrikált eredmények.

A tudományos publikációk

A tudományos publikáció rendszere ma meglehetősen drámai helyzetben van. A magas presztízsű, magas impakt faktorú folyóiratok szinte kivétel nélkül az anonim peer-review rendszerben bírálják el a hozzájuk beérkezett kéziratokat, majd a cikkek zárt folyóirat-adatbázisokba kerülnek be, melyek éves előfizetői díja millió dollárokra is rúghat. (Magyarország 2009-ben 840 millió forintot fizetett ki az EISZ program keretében tudományos folyóirat-adatbázisokért). Akiknek nincs előfizetésük ezekhez az adatbázisokhoz, azoknak bizony semmiféle lehetőségük nincsen arra, hogy érdemben tudományt műveljenek, hiszen nem jutnak hozzá kutatási területük legfrissebb információihoz.

Ezt felismerve született meg az Open Access Journal mozgalom, mely a szabadon, ingyenesen hozzáférhető tudományos folyóiratokat tömöríti. A cikkek szabad hozzáférhetővé tétele a szerzők számára többnyire evidencia: a szabadabb elérhetőség több hivatkozást is jelenthet, és a szerzők amúgy sem jutnak jövedelemhez a tudományos publikációik után. Nehezebb lebontani a folyóirat-kiadók, és még inkább a folyóirat-adatbázis készítők ellenállását, akik komoly jövedelmeket húznak a borsos előfizetési díjakból. (A nyílt hozzáférésű folyóiratok üzleti modelljeivel, ha érdeklődés mutatkozik, a későbbiekben még foglalkozni fogunk.) Ugyan ma már több mint 6000 szabadon elérhető tudományos folyóiratot ismerünk, de az igazi megoldást a self-archiving általánossá válása jelentheti. Ebben a konstrukcióban a szerző jogot szerez (pontosabban a kiadóval kötött szerződésben fenntartja magának a jogot) arra, hogy a cikkét a saját honlapján pre-print verzióban elérhetővé tegye. Ezen keresztül az is hozzáfér a cikkhez, akinek nincs adatbázis előfizetése.

Jelenleg a tudományos folyóiratok, a hozzájuk beérkezett cikkeket szinte kivétel nélkül a szerző számára ismeretlen bírálókhoz juttatják el, akik aztán vagy észreveszik az esetleges hibákat, vagy, mint Sokal esetében az átverést, vagy nem. A bírálás folyamatának kinyitása több dolgot is jelenthet. Az „enyhébb” verzióban csak annyi történik, hogy az anonimitás helyett megismerhető a bírálók személye, és így talán nagyobb a garancia, hogy a bírálók alapos munkát végeznek. A radikálisabb megoldás szerint magát a bírálási folyamatot is meg kell nyitni, és lehetővé kell tenni mindenkinek, szakmabelinek és laikusnak egyaránt, hogy kérdéseket, véleményeket, megjegyzéseket fűzzenek a megjelenésre váró folyóirat-cikkhez. A Brit Orvosi Folyóirat mindkét eljárást átültette a gyakorlatba. A változásból a lap csak profitált, ahogy a főszerkesztő fogalmazott.

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR