Ez alkalommal az olvasó megismerheti a kulturális javakhoz szabad hozzáférést biztosító eszközök kialakulásának történetét.Hősünk Richard Stallman, aki 1989-ben létrehozza a GNU GPL-t, és ezzel történelmet ír.

Az előző részben megismerkedhettünk azzal a feltételrendszerrel, mellyel a Mindentudás Egyeteme portálon található anyagok a közönség számára felhasználhatók. Az általunk használt, változtatást és a kereskedelmi felhasználást tiltó Creative Commons licenc azonban csak egy, és ráadásul még csak nem is a legszabadabb a számtalan lehetőség közül, amikkel szabadon engedhetjük az általunk készített tartalmakat, tudásokat.

Az elmúlt években különböző megoldások fejlődtek ki a különböző tartalomtípusok szabadon hozzáférhetővé tételére. Az innováció élén a szoftverfejlesztők álltak. A mára kultikussá vált Richard Stallman programozó a nyolcvanas években dolgozta ki a GNU General Public Licence névre hallgató felhasználási engedélyét. Ekkor történt ugyanis, hogy az USÁ-ban a szoftver is a szerzői jog által védett alkotások körébe került, így gyakorlatilag a 70-es évek második felében, a korábban az üzleti titkok segítségével védett, de még inkább személyes megállapodásokon, a hacker-etikán, ad-hoc engedélyeken és a regisztrálatlan forráskód szabad cseréjén alapuló szoftveres közlegelő bekerítése hamar lezajlott.

Az egyetemeken, kutatóintézetekben, vállalkozásokban dolgozó hackerek ráadásul azzal is szembe kellett, hogy nézzenek, hogy a munkaviszony keretében létrejött alkotások 1976-tól automatikusan a munkáltatójuk tulajdonát képezték, mely szervezetek – meglátva a lehetőséget – egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek ezeknek az alkotásoknak a piaci hasznosítására, és élni kezdtek a törvény által számukra biztosított jogokkal .

Az ily módon egyik napról a másikra privatizált, bezárult szoftveres közkincs újrateremtése volt Stallman célja. Ő a korábbi, a hacker-szubkultúrában természetes állapotot: a szoftverek forráskódjának megismerhetőségét, bárki általi továbbfejleszthetőségét, a szoftver szabad terjedését, és e szabadságok továbbörökítését az új jogi környezetben jogi és technikai eszközökkel egyaránt újraalkotta. Egyrészt hihetetlen teljesítményt nyújtva, egymaga újraírt és szabadon közzétett olyan szoftvereket, melyek zárt forráskódú verzióin egész fejlesztő csapatok dolgoztak. Másrészről Stallman biztosítani akarta, hogy az ily módon létrejött eredmények mindenki számára korlátozás nélkül hozzáférhetők legyenek, s e célból meg kellett alkotnia azt a jogi konstrukciót, mely az általa kívánatosnak tartott szabadságjogokat a szoftvereket szabad terjedését korlátozó szerzői jogi szabályozás fogalmaival és nyelvén fogalmazza meg. Ez a konstrukció először az 1989-ben közzétett General Public License 1.0-ban (GNU GPL) öltött koherensen megfogalmazott formát. A licenc, a szerzői jogi törvény nyelvén a törvény fogalmait használva fogalmazza újra a hacker etika legfontosabb normáit:

„A legtöbb szoftver licencei azzal a szándékkal készültek, hogy minél kevesebb lehetőséget adjanak a szoftver megváltoztatására és terjesztésére. Ezzel szemben a GNU GPL célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolásának és terjesztésének szabadságát, ezáltal biztosítva a szoftver szabad felhasználhatóságát minden felhasználó számára. […] A szabad szoftver megjelölés nem jelenti azt, hogy a szoftvernek nem lehet ára. A GPL licencek célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolatainak szabad terjesztését (és e szolgáltatásért akár díj felszámítását), a forráskód elérhetőségét, hogy bárki szabadon módosíthassa a szoftvert, vagy felhasználhassa a részeit új szabad programokban; és hogy mások megismerhessék ezt a lehetőséget. A szerző jogainak védelmében korlátozásokat kell hozni, amelyek megtiltják, hogy bárki megtagadhassa ezeket a jogokat másoktól, vagy ezekről való lemondásra kényszerítsen bárki mást. Ezek a megszorítások bizonyos felelősségeket jelentenek azok számára, akik a szoftver másolatait terjesztik vagy módosítják.” GNU General Public License v2.0.- .

A programok mellett, azok felhasználási feltételeit rögzítő licenc a szerzői jog által biztosított jogokat maximálisan kihasználva azt mondja ki, hogy a szoftverek alkotói lemondanak a kódokra vonatkozó azon jogaikról, melyek a fenti szabadságokat bármilyen szinten korlátozhatnák.

„A GPL és a Szabad Szoftver Alapítvány létrehozására leggyakrabban, mint a hacker etika vagy Stallman szabadsághoz kötődő ideológiai elkötelezettségének kifejezéseként gondolnak. [De] a GPL több volt, mint egy hack: a licenc egy új típusú, magánúton szabályozott jogi „kommunát” hozott létre. Ez, a szerzői jogi szabályozás csúszós, változékony anyagából megformált tér úgy ette be magát a vállalati és egyetemi szoftveres világ szabályaiba és gyakorlataiba, hogy közben minden szempontból független tudott maradni. Abban az időszakban, amikor a szoftveripari óriások egy másfajta – a meglévő szellemi tulajdonvédelmi viszonyokat megőrző, netán erősítő – nyitottság megteremtéséért küzdöttek, a hack által megteremtett radikális alternatíva a nemzeti-vállalati egységből kilépő önformáló egyén szuverenitását hirdette a nemzeti vagy vállalati status quo-val szemben. A GNU GPL nem a bürokratikus modernitás elnyomó struktúráitól megszabadított kisközösségek aranykorába vezetett vissza, hanem valami újat hozott létre ezekből a struktúrákból. E struktúrák stabilitását hangsúlyozta, mert ezekre támaszkodik, – legalábbis addig, amíg nincs már rájuk többé szükség.” Kelty, C. M. (2008). Two bits : the cultural significance of free software. Durham, Duke University Press.

A szabadszoftveres mozgalom nemcsak azért fontos, mert végül bebizonyította, hogy alternatívát tud jelenteni a kereskedelmi logika mentén szerveződő innovációnak. A szabadszoftveres ’hack’ nemcsak a szoftveres világban alkotott maradandót, de mint jogi innováció is mérhetetlenül inspiratívnak bizonyult. A digitális köz(össégi) javak körül komoly szakmai, akadémiai és népszerű érdeklődés támadt: a szoftveres licencet a hagyományos kulturális javakra alkalmazható Creative Commons licencektől a tudományos kutatás inputjainak és eredményeinek szabad megismerhetőségét sürgető Science Commons mozgalomig számos területen fogtak hozzá azoknak a tudástípusoknak az összegyűjtéséhez, melyek a digitális public domain, a mindenki által szabadon hozzáférhető kulturális javak közé kell tartozzanak, és fogtak hozzá annak a jogi infrastruktúrának a megfogalmazásához és terjesztéséhez, mely a tudásközösség szabadságát képes biztosítani.

Ezekkel a megoldásokkal  a cikksorozat következő részeiben ismerkedhetünk meg részletesen.


 

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR