Második rész, melyben az olvasó megismerkedhet a Creative Commons-szal, és ennek nyomán azt is eldöntheti, hogy él-e azokkal a szabadságokkal, melyek váratlan módon az ölébe pottyantak.

Az interneten minden könnyedén másolható. Elég egy copy-paste, egy save-as, egy óvatlanul elhelyezett link, és máris a szerzői jog törvény megsértésének következményeit taglaló paragrafusok sűrűjében találjuk magunkat. A tudás, a kulturális javak, az információs javak termelésének van néhány nagyon különleges sajátossága: előállításukhoz alapanyagként információt, tudást, kulturális javak használunk; nagyon drága előállítani belőlük az első példányt (a kéziratot, a negatívot, a mesterszalagot), de – különösen digitális környezetben – nagyon olcsó minden ezt követő másolat elkészítése. Mivel másolni könnyű, termeléni meg nehéz, erős a gazdasági ösztönző a mások által előállított szellemi javak másolataiból pénzt keresni eredetik előállítása helyett. Más szóval ha nem tennénk valamit, akkor jócskán hiányoznának a szellemi javak anyagi ösztönzői. Szerencsére nem a pénz az egyetlen, ami alkotásra ösztönöz – erre egy kicsivel később még visszatérünk -, de aki pénzért szeret(ne) alkotni, vagy a szellemi munkájából remél megélhetést teremteni, annak szüksége van arra a bizonyosságra, hogy rajta kívül más csak az ő jóváhagyásával és feltételeivel kerehet pénzt az alkotásából.

2010-ben volt 300 éves az első szerzői jogi törvény, melynek épp az volt a célja, hogy biztosítsa az alkotó számára ezt a kizárólagosságot. A szerzői jogi szabályozás korlátozott monopoljogot biztosít a szerzőnek műve másolására, terjesztésére, forgalomba hozatalára, és minden olyan tevékenységre, melyen keresztül jövedelem termelhető.· A szerzői jognak ugyanaz a kulcsfogalma, mint az internetnek: a másolás. Az egyetlen probléma az csupán, hogy míg a szerzői jog a másolást a szerző kizárólagos engedélyéhez köti, addig a digitális technológia ezt a jogot gyakorlatilag kiüresítette azzal, hogy a másolást a rendszer működésének alapvető tulajdonságává tette. Így aztán az a faramuci helyzet állt elő, hogy bár a legtöbb másoláshoz engedélyt kellene kérnünk, ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, és így legtöbbünk a törvény különböző súlyosságú megsértői közé sorolható.

Mit lehet ilyenkor tenni? Sokféle megközelítés képzelhető el ebben a helyzetben. Vannak, akik technikai eszközökkel igyekeznek megakadályozni a másolatok létrehozását. az erre szolgáló technikai megoldásokat nevezzük DRM-nek, Digital Rights Management-nek. Itt a technikai eszközök vannak úgy felépítve, hogy a másolatok létrehozása – legalábbis elvben – olyan nehéz legyen, amennyire azt csak matematikailag elképzelhető. Ilyen eszközöket használnak a DVD és Blue-ray lemezeken, de az e-könyveken is.

Mások mérhetetlen energiákat szánnak arra, hogy felkutassák az engedélyük nélkül keringő másolatokat, és szép szóval vagy fenyegetéssel, esetleg bírósági eljáráson keresztül eltűntessék a nemkívánatos másolatokat. Ez az út, bár sok apró sikerrel kecsegtet, hosszú távon költséges és meglehetősen reménytelennek látszó küzdelmet ígér: nem lehet az internet minden egyes szegletét folyamatosan ellenőrizni.

Mi azt az elvet valljuk, hogy ha már megakadályozni nem tudjuk a másolatok készítését, akkor legalább ne álljunk e másolatok útjába. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert érdekünkben állhat a terjedés, a másolatok készítésének támogatása: nem darabbérben írunk cikkeket, és van alkalmunk az itt megszerzett ismertséget, elismerést más területeken kamatoztatni. A megosztást diktálja a tudományos világ belső ethosza is: egyetemen, kutatóintézetben dolgozva az eredmények, a tudás megosztásának elvárása a szabály, és nem a kivétel.

Hogyan ne álljunk tehát önmagunk és a tudás szabad terjedésének útjába? Mivel a szerzői jog minden külön értesítés és elvárás nélkül automatikusan garantálja számunkra a másolatkészítés kizárólagosságát, így csupán annyit kell tennünk, hogy egy érthetően és jogilag is kikényszeríthető módon közöljük minden jövőbeni felhasználónkkal és olvasónkkal, hogy e jogokat milyen feltételekkel, és milyen önként vállalt korlátozásokkal kívánjuk gyakorolni. Az oldal alján található jognyilatkozatban az olvasható: "A „Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország” licenc szabályai irányadóak." Ez egy jognyilatkozat, ami néhány feltételt állít csak a másolatok készítése elé. Egyrészt azt kérjük, hogy a másolaton is szerepeljen az alkotó neve, azaz az a forrás, ahonnan a tartalom származik. Másrészről azt kérjük, hogy csak non-profit célú projektekben, publikációkban szerepljenek a tartalmaink. Nagyon nagy örömmel állunk a nem kereskedelmi célú felhasználók rendelkezésére, de nem szeretnénk, ha valaki a mi anyagainkkal, de a tudtunk nélkül akarna pénzt keresni. És végül, mivel tudományos tartalmakról van szó, azt kérjük, hogy a másolatok egyezzenek meg az eredetikkel, és ne legyenek megváltoztatva (kínos lenne egy olyan remix, ami épp az ellenkező következtetést sugallná, amint ami ezeken az oldalakon szerepel). Ha ezek a feltételek teljesülnek, mondja a Creative Commons licenc, akkor a magunk részéről szívesen adjuk oda a tartalmainkat bárkinek és bármilyen célra.Éljen a másolás, éljen az internet!

A következő részben az olvasó megismerkedhet a szabad hozzáférést lehetővé tevő jogi konstrukciókkal, és rögtön állásfoglalásra is kényszeríttetik: vajon a saját életében a szabadság melyik definíciója fog a leginkább működni?

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR