Beköszöntő, melyben e rovat szerkesztője üdvözli, és rögtön egy utazásra is meghívja a nagyra becsült olvasót. Szó esik még némely Mélyreható és Radikális Változásokról, Melyek Mindent Óhatatlanul Átalakítanak, és Amelyek Megértése Nélkül Élni Talán Nem Is Érdemes.

Szeretettel és kíváncsisággal köszöntöm az olvasót a Mindentudás Egyeteme· 2.0 szerzői jogi, szabályozási kérdésekkel foglalkozó Metavita rovatában. Szerzőtársaimmal azzal céllal indulunk neki az előttünk álló hónapoknak, hogy az ME előadásai mellett olyan témákról, kérdésekről beszéljünk, melyek a tudomány művelése, működtetése, belső működése szempontjából (is) fontosak a tudomány kommunikációjának hogyan-jától a tudományos eredmények hozzáférhetőségének infrastruktúráiig. Én ez utóbbi terület gazdája leszek, így engedjék meg nekem, hogy a témával együtt magam is bemutatkozzam.

Bodó Balázs vagyok, a Mindentudás Egyeteme első sorozatának utolsó előadója, a Műegyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék Média Oktató és Kutató Központjának oktatója, a Creative Commons Magyarország vezetője. Szakterületem az információs javak, kulturális termékek termelésének, cseréjének fogyasztásának gazdasági és jogi környezetében bekövetkezett változások kutatása. A doktorimat a szerzői jogi kalózkodás múltjából és jelenéből írtam Szükség törvényt bont címmel.

Az internet, a számítógépek alapvetően változtatták meg az információ termelésének, cseréjének fogyasztásának technológiai környezetét, és ezzel együtt kénytelen megváltozni e folyamatok gazdasági és jogi környezete is. Minden könnyedén másolható, és ennek két, témánk szempontjából nagyon fontos következménye adódott. Először is a másolhatóságnak köszönhetően sok minden nagyon könnyen és olcsón hozzáférhetővé vált, ami korábban nem, vagy csak nagyon nehezen volt elérhető. Nem csak azok élvezik a digitális könyvtárak és archívumok előnyeit, akik ma elektronikus folyóirat-adatbázisokból szerzik meg a tudományos cikkeiket, akik az interneten olvassák a Nature vagy a Science magazinokat, de azok is, akik különböző szürke- vagy feketepiaci forrásokból szerzik be a zenéket, amiket hallgatnak, könyveket, amiket olvasnak, filmeket, amiket néznek. Minden hozzáférhető, mert bármit nagyon könnyű és olcsó hozzáférhetővé tenni. Ennek az állításnak a kibontása lesz e rovat egyik feladata: hogyan változnak meg a tudományos eredmények hozzáférhetőségének feltételei a XXI. században, és ennek milyen hatásai lehetnek a tudományos világra.

A disztribúció forradalma komoly kihívás elé állítja a tudományos eredmények (és egyéb információs javak) termelésében érintett szereplőket a szerzőktől a kiadókig. Ennek az az oka, hogy azok a csatornák, melyek korábban képesek voltak jövedelmet biztosítani az alkotóknak, egyelőre alulmaradni látszanak az erre nem képes vagy nem hajlandó alternatív csatornákkal szemben. Emiatt az információs javak előállításának, termelésének eddig jól működő logikái is változni kénytelenek. E folyamat megértése e rovat másik vállalása.

Newtonnak tulajdonítják a mondást: ”Én távolabbra láthattam, de csak azért, mert óriások vállán álltam”. Ezt az idézetet választottam e rovat mottójának. két okból is: egyrészt mert ez a credo-ja azoknak a szabad hozzáférés előnyeit hirdető megközelítéseknek, melyeket itt alaposabban is be szeretnék mutatni. Másrészről e mondat nem szól másról, mint az együttműködés fontosságáról és kézzel fogható előnyeiről, arról, amit jó lenne ehelyütt is megvalósulni látni. Szeretném, ha nem csak olvasóként, de megszólalóként is velem tudnának tartani ezen az utazáson.

Sorozatunk következő részében szó esik majd arról, hogy miért érdemes megnézni a ME oldal alján található Jognyilatkozat címet viselő linket, és mit is jelent az, ami ott olvasható.

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR