Napilapok, blog bejegyzések, hír-, és vitaműsorok foglalkoznak egy-egy szociológiai kutatás eredményeiről. Megnyeri-e a kedvenc pártunk a választást? Valóban rasszisták-e a történelemtanárok? Mitől lesz vonzó egy férfi a nők számára? A kérdésfeltevés majdhogynem mindegy. A szociológia eredményeket szállít, bebizonyít és összefüggésekre hívja fel a figyelmet. De vajon tényleg csak arról van szó, amire egy kutatás fókuszál? Csak a kutatási eredmények mondanak nekünk valamit egy társadalomról?

Rasszizmus, szociológia, kutatás: 14.800 találat. Divat, szociológia, kutatás: 43.900 találat. Űrhajó, szociológia, kutatás: 1.380 találat. A google keresője a fenti címszavak beírása után dobja ki a fenti találat-számokat. Ezek alapján az űrhajózáshoz kevésbé kapcsolódik ez a társadalomtudomány. (Még. Egy földönkívüli civilizációval való találkozás után valószínűleg ez a találat-szám is meg fog ugrani.) A divat és a rasszizmus ellenben inkább tartozik ennek a tudományágnak a vizsgálati területéhez.

A google jól előre tudja jelezni egy influenza-járvány közeledtét. Hiszen megugrik azon felhasználók száma, akik a „láz”, „nátha”, „orvosság” és más, hasonló szavakra keresnek rá. A szociológiai kutatások tematikája hasonló lenyomatot jelenítenek meg. Arról tájékoztatnak minket, hogy éppen mi érdekli az embereket, milyen aktuális társadalmi problémák vannak, mi fontos a kutatásokat támogató döntéshozóknak számára.

De nem csak a mennyiség számít. Nem csak az alapján tudjuk meghatározni az adott kor társadalmi problémáit, hogy milyen témában, hány kutatást zajlik. Hanem azok fogadtatása is fontos visszajelzést adhat nekünk.

Vásárhelyi Mária tanulmánya nagy port kavart, amikor 2004-ben megjelenve azt állította: az egyetemeken tanulók – köztük kifejezetten a történelem szakos hallgatók – nagy százaléka rasszista és antiszemita . A kutatás eredményei ellen és mellett sok médium emelte fel hangját, vitát gerjesztve a közéletben. Habár korábban megjelentek hasonló eredményeket felmutató, hasonló módszert alkalmazót, hasonló témát firtató tanulmányok (egy későbbi kutatást láss itt). Most mégis jóval nagyobb volt a felháborodás. Miért? Mi a változás oka?

A vita fellángolásának okát a megváltozott társadalmi körülményekben kell keresnünk. Erősödő roma-nem roma ellentét, az egyetemeken tömegbázist építő Jobbik, a rasszizmust élesen elítélő kormányzat és a kormányzatot élesen elítélők tömege. A hívókód, a „rasszizmus” immáron érzékenyebb, érzéseket és indulatot vált ki. Hovatartozást jelent, értékek és ideológiák elfogadását vagy éppen elutasítására utal. Egy társadalmilag fontos témára többen és határozottabban reagálnak. Márpedig a kutatás és az azt követő vita lehetőséget teremt arra, hogy a híreket, blogokokat, újságokat olvasók, a szakmai vitát folytatók vagy csak a sörözés közben beszélgetők is állást foglaljanak, hovatartozásukat kinyilvánítsák és megerősítsék.

Egy szociológiai kutatásnak tehát nem csak az eredménye, hanem témája is sok mindent üzen. Ahogy az eredmények fogadtatása is. Nem csak személyes érdeklődésről árulkodik, hanem az aktuális társadalmi problémákról is. Ha máshogy nem, a megváltozott kutatási címekből tehát tudni fogjuk, hogy valami megváltozott Magyarországon. Főleg, ha olyan címmel jelennek meg kutatási beszámolók, mint „az autóhasználó kisebbséggel kapcsolatos előítéletek”, vagy „az együttműködési stratégiák eltérő ideológiai nézetet vallók között”.

Hátraugró
Tudományos blogok
May 7, 2023 | 17:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 07:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 20:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
Feb 8, 2023 | 20:18 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR