Egyszerű állampolgárként is részt lehet venni a tudományos kutatásban? Sőt ezt akár természetesnek is vehetnénk? Ha önt érdekli a tudomány, de nem tudós, miért nem vesz részt valamilyen kutatásban? Vagy részt vesz? Írja meg hol, hogyan!

Karácsony és Újév környékén amerikaiak tízezrei húznak bakancsot lábukra, akasztanak távcsövet nyakukba és vágnak neki egy kiadós karácsonyi kirándulásnak. Megszokták, hogy ilyentájt kicsit segítenek a tudósoknak, miközben kis csoportokban bejárják az erdőt és - egy kísérő segítségével – a túra során látott madarakról összeállítanak egy listát. Idén már 111-ik alkalommal rendezték meg a karácsonyi madármegfigyelést (Christmas Bird Count), amely január 5-én ért véget. Volt év, hogy ötvenezernél is többen vettek részt a Frank Chapman kezdeményezésére 1900-ban indított programban, az utóbbi években pedig több ország is csatlakozott vagy indított meg hasonló programot.

Két hétre rá, január 15-én pedig a Mindentudás Egyeteme 2.0 nyitóelőadásán Barabási Albert László is említette az állampolgári részvételt a tudományban, a tudósoknak átadható számítógépes gépidő kapcsán. Persze nincs új a nap alatt: már évszázadok óta vesznek részt nem szaktudósok az új tudományos tudás létrehozásában. És még a mai szuperszámítógépek világában is igaz, hogy az egyéni tudományos megfigyelések közösségi megosztása katalizálni képes a tudományos fejlődést. A NASA által 2000-ben indított clickworkers projekt kifejezetten azt vizsgálta, hogy nagy számban rendelkezésre álló önkéntesek munkáját milyen eredményesen lehet a tudományos ismeretek felhalmozásának érdekében hasznosítani. Bár személy szerint a karácsonyi kirándulást vonzóbbnak tartom a kráterkeresésnél a NASA Mars-fotóin, a nyitóképernyő mindenképp figyelemre méltóan felhasználóbarát. 

 

nasa_martian_4

A NASA új, „Legyél Marslakó” elnevezésű programjában a kezelőfelület a videójátékokat idézve csinál kedvet a munkához

 

A fenti példák mind azt mutatják, hogy mind az állampolgárok, mind a tudósoknak számára eredményes és hasznos lehet az ún. ’állampolgári tudomány’ (angolul citizen science). Az együttműködés lehetősége csak akkor használható ki, ha a különböző közösségek (szaktudósok és amatőr csillagászok, vagy kutató orvosok és „tapasztalt” betegek) jól tudnak kommunikálni egymással.

Hogyan javítható ez a kommunikáció? Úgy hogy az állampolgárok sok fórumon és médiumon keresztül kapcsolódhatnak a tudományhoz. Ez lehet egy szép természetfilm (látta már a Vidrasorsot?), kutyások és etológusok együttműködése (tudja, hogy kutyásként hol jelentkezhet?), ismeretterjesztő program, diák-kutatói szervezetek.  Ha ismer olyan hazai szervezetet, amelyben egyszerű állampolgárként is részt lehet venni a tudományos munkában, írja meg, hiszen így a Mindentudás Egyeteme 2.0 webfelületén találkozhatnak az állampolgári tudomány közösségei, programjai és hálózatai!

Hátraugró
Tudományos blogok
May 7, 2023 | 17:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 07:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 20:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
Feb 8, 2023 | 20:18 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR