A PUS (public understanding of science) a tudomány nyilvános megértését vizsgálja, kutatói arról írnak tanulmányokat, hogy milyen viszonyban van a publikum, a társadalom laikus többsége a tudománnyal. A tudomány társadalmi megítélése azonban feltételezi annak valamilyen szintű megértését. Emiatt a publikus tudományfelfogást egyaránt befolyásolja az, hogy milyen képet hogyan kommunikálnak a tudományról. Az utóbbi kérdést vizsgálva a következőkben két kommunikációs modellt vázolok fel, előbb azonban lássuk, miért is fontos a tudománykommunikáció?

Ha azt szeretnénk, hogy a tudomány eredményei a laikus közönség körében is minél szélesebb körben terjedjenek és hassanak, akkor a laikusok számára érthetővé, befogadhatóvá kell tenni a tudósok által termelt tudást. Így lehet serkenteni a tudományos utánpótlást, így lehet minél több érdeklődő számára izgalmassá tenni a tudományt. És a pénzről se feletkezzünk el: a tudományos intézményrendszer milliárdos állami támogatást kap, és nem mindegy, hogy az állam polgárai miként gondolkodnak a tudományról. De hogyan gondolkodik a tudomány az állampolgárról?

Hülye a kedves Olvasó? — avagy a tudomány deficitmodellje

A deficitmodellként elhíresült megközelítés szerint a tudományos kérdéseket illetően a nem-tudósok (még csúnyábban laikusok) feje jórészt üres, hiszen nem tanultak elég tudományt, és a tudománykommunikáció feladata, hogy betömje az ismeretekben tátongó hiányosságokat. A hatékony tudományos ismeretterjesztés e nézet szerint elsősorban tanít. Ehhez a nézethez szorosan kapcsolódik a tudományos ismeretterjesztés olyan népszerűsítő felfogása, amely szórakoztató információk közreadásával (lásd infotainment) próbálja a vonzóvá, viccessé, és egyáltalán: beszédtémává tenni a tudományt.

deficit_resize

A deficitmodellt azonban számos bírálat érte. A deficitmodell védelmezői valószínűleg tévednek, amikor feltételezik, hogy az embereknek annál jobban boldogulnak, minél több tudományos ismeretet töltünk a fejükbe. Az emberek feje tele van ismeretekkel, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a hétköznapi életben. Nem egyértelmű, hogy miért kellene megtanulniuk úgy gondolkodni, mint egy tudósnak. A laikusok más jellegű problémákkal szembesülnek, mint a tudósok. (Pontosabban: amennyire hasonlóak a problémák, annyira a tudósok is a hétköznapi gondolkodást alkalmazzák.) Mi támasztja akkor alá a deficitmodell mögött meghúzódó azon feltevést, hogy sikeresebbek lennénk a mindennapjaikban, ha több tudományt erőltetnének a fejünkbe? Én speciel nem tudok olyan tanulmányokról, amelyek azt bizonyítanák, hogy a tudósok a szakmán kívüli életük vezetésében sikeresebbek volnának a nem-tudós ’laikusoknál’. Ön tud ilyenről? Írja meg !

Mit érdekel a tudomány?

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy mindennapi életünkben időnként tényleg jó lenne kicsit többet tudni egy-egy tudomány eredményeiről. Konkrét kérdésekben jól jönne a segítség, főleg ha nem kell hozzá évekre visszaülni az iskolapadba. A deficitmodell azonban elsősorban a kész tudomány befogadására buzdít (a tudásnak áramolnia kell a tudósoktól a laikusok felé), ezért nem is nagyon érdekli, hogy a laikusok mikor érzik szükségét annak, hogy a tudomány felé forduljanak konkrét kérdéseikkel. A kontextusmodell ugyanakkor figyelembe veszi, hogy tudomány és a nyilvánosság találkozása a mindennapok kontextusában történik. A laikusok tudományos érdeklődése a világban való eligazodás problémáinak összességébe illeszkedik. Az állampolgárok tudományetikai vagy környezetvédelmi kérdések, konkrét döntéshozatali problémák, információszerzés irányából igényelnek tudományos szakértelmeket. Emiatt a tudománykommunikáció alapkérdésévé válik az, hogy kiépüljön a kapcsolat a még készülő (és nem csak tankönyvi) tudomány és a laikus állampolgárok között.

kontextus_resize

A Mindentudás kontextusa

A ME-portál ideális lehetőséget ad a PUS modern, „kontextus-alapú” felfogásának népszerűsítésére, emellett pedig olyan technikai hátteret is biztosít, amelyek segítik a problémacentrikus, laikus érdeklődés és a Mindentudás Egyeteme tudásbázisának sokrétű kapcsolódását. Az ilyen típusú kapcsolódás kétirányú folyamat, hiszen a laikusok alkotta társadalmi környezet kérdésekkel fordul a tudományhoz, amelyekre választ vár. A Tudomány és kommunikáció rovat ezt a folyamathoz kívánja ösztönözni és támogatni.

Hátraugró
Tudományos blogok
May 7, 2023 | 17:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 07:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 20:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
Feb 8, 2023 | 20:18 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR