Annyit már leszögeztünk, hogy etika és tudomány viszonya igen sokrétű. De nem csak azért, mert ebben a furcsa munkakapcsolatban hol az etikus dumál bele a tudósok dolgába, hol pedig a tudósok próbálnak eligazítást tartani az élet precíz dolgaiban járatlan morálfilozófusoknak. Pusztán annak, hogy egy tudományos eredmény etikai kérdéseket vessen fel, számtalan módja van.

A legélesebb helyzet talán az, amikor maga az új tudományos módszer vagy eredmény léte tűnik valamilyen értelemben immorálisnak. Ahol a „gén-” előtag megjelenik, ott nagy valószínűséggel belefuthatunk effajta érvelésekbe: a klónozás vagy a génmanipuláció (akár még akkor is, ha csak növényekről van szó) valamilyen módon (tényleg nem tiszta, mégis hogyan) a világ rendjének megsértése, ezért önmagában rossz/morálisan megengedhetetlen/bűnös. Bár az ilyesfajta érvelés egyáltalán nem ritka, meglehetősen nehéz jól csinálni.

Az előbbi érveléstől némileg eltérnek azok – bár a határvonalak sokszor nem igazán élesek –, amelyek a tudományos újítás eredményeként létrejött termék következményeivel kapcsolatos aggályokat fogalmaznak meg. Atombombát készíteni önmagában nem vét az erkölcsi világrend ellen, ám egy atombomba használata olyan tragikus következménnyel jár, amelyet közös célunk elkerülni. A kockázat nagyságától függően erre hivatkozva legitim erkölcsi alapon korlátozni az embereket és politikai társulásokat atombomba-készítő és birtokló ambícióikban. (A fegyvertartást övező viták lényegében ugyanezt a problémát járják körül, kicsiben.)

Egy harmadik mód, ahogy tudományos kutatások erkölcsi kérdéseket vethetnek fel, magát a kutatás folyamatát érinti. A The Body Shop nevű kozmetikai cég brandjét nem kis részt arra alapozta, hogy minden termékén feltüntette: annak kifejlesztése közben nem végeztek teszteket állatokon. (Az ügy hitelességét azóta több ízben megkérdőjelezték különböző állatvédő szervezetek.) A probléma egyértelmű: még ha el fogadjuk is, hogy például egy rákbetegségek gyógyítására szolgáló szer kidolgozása morálisan megengedhetővé teszi néhány tucat patkány halálát, egy új alapozó kidolgozása egészen biztosan nem. Ám vegyük észre, hogy ez igencsak furcsa matematika: mégis milyen súlyosnak kell lennie a betegségnek ahhoz, hogy a gyógyszert tesztelhessük állatokon? És mégis hány patkányéletet ér egy meggyógyított migrén?

A negyedik, leggyakoribb és talán legkomplikáltabb eset az, amikor a tudományos kutatás eredményeként létrejött eljárás nyilvánvalóan hasznos, mégis kérdéses, hogy milyen módon használhatjuk fel.  A gének kutatásában bekövetkezett robbanásszerű fejlődés következtében már ma sok esetben jó előrejelzéseket tehetünk arról, hogy egy megszületendő gyerek milyen betegségekre lesz különösen hajlamos, vagy milyen fogyatékosságokkal fog megszületni. Milyen hatással lesz ez a születésszabályozással kapcsolatos elképzeléseinkre? Milyen szűréseket tegyünk kötelezővé? És ha kiderül, hogy a gyerek jó eséllyel egy, a társadalombiztosításunk számára igen költséges betegségtől fog szenvedni?

Az etikusok tehát jogosan sóhajtozhatnak egy-egy tudományos áttörés küszöbén: hogy meló lesz vele, annyi szent. És bár néha csak annyi a dolguk, hogy egy-egy buta érvelésről megmutassák: nem állja meg a helyét, néha nagyon is valós problémákra kell megpróbálniuk valós válaszokat adni.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR