Mit fizet nekünk a Facebook azért, hogy kitesszük a portálra a logóját, használjuk a beléptetőrendszerét (Facebook connect), és a véleményezést (kommentelést), értékelést (lájkolást) is rajtuk keresztül intézzük. Semmit. Kell nekünk ez? Igen, kell. Fontosnak tartom, hogy a Facebook így és ennyire beépüljön a portálba, illetve a portál is minél jobban benyomulhasson a Facebook terébe. Mindkét irányban sokat nyerhetünk e kapcsolattal, és viselhető az ár, amit ezért fizetnünk kell.

A tudományos kommunikáció egyik fontos kérdése a véleménynyilvánítás szabadsága. Szabad-e, kell-e a tudományos kérdések vitatásából bárkit is kizárni? A weben a legnyilvánvalóbb, hogy a véleményeket nem lehet - és nem is érdemes - korlátozni, de ugyancsak a weben a legnyilvánvalóbb az is, hogy valamifajta korlátozás néha azért igencsak jó lenne. Éppúgy nem jó olvasni az elvakult, vagdalkozó kommenteket politikai, kulturális témájú vitákban, mint ahogy fáj az is, ha tudományos beállítódásainktól és ismereteinktől durván eltérő nézetekkel kell szembesülnünk. A tudományos élet meghatározó szereplői között akadnak olyanok, akik azt mondják, legyen szabad a vélemény, de azokon a területeken, azokon a weboldalakon, amelyeket tudományos intézmények birtokolnak, ne engedjük meg a teljes szabadságot. Akik az intézményesült tudományban elfogadott nézetekkel durván állnak szemben, azok - tudományos fennhatóság alá tartozó oldalakon - ne fejthessék ki, mit gondolnak a világról. Hirdessék a saját hitüket máshol. Én nem értek ezzel a korlátozással egyet, de elfogadom azok véleményét, akik féltik a tárgyszerű kommunikációt, félnek a vagdalkozásoktól, hitvitáktól, a sarlatánok nyomulásától.

A web egyik lényeges vonása - sokak számára kiemelten fontos értéke - az anonimitás.·Vannak helyzetek, amikor valóban van önértéke ennek a lehetőségnek, amikor érdemes (lehet/kell) névtelenségbe burkolózni. A tudományos kommunikáció nem ilyen. El tudok képzelni·a tudomány világában is olyan helyzeteket, amikor én is preferálnám az anominitást, de azokat elsősorban a diszfunkcionális működésmódnak tudnám be. Nekünk nem szabad másra készülni, mint arra az alaphelyzetre, hogy a tudományban nincsenek intézményi, hatalmi visszaélések, senkinek nem kell félnie, ha a tudományosnak gondolt véleményét elmondja. Tudom, hogy nem mindig és nem mindenhol van így. De ez nem lehet ok arra, hogy az abnormalitásra készüljünk fel. Az online tudományos kommunikációt leginkább azzal menthetjük meg a mocsarasodástól, ha visszahozzuk a személyes jelenlét és a közösségi hatás intézményét, vagyis "eldobjuk" az anonimitás eszközét.

Ha nem akarjuk, hogy az anonimitás mögé bújva buta, vádaskodó, "tudománytalan" vélemények jelenjenek meg a Mindentudás portálon, akkor három dolgot tehetünk.
1) nem tesszük lehetővé a kommenteket, a látogatók bármilyen megnyilvánulását. Ne finomkodjunk: ez előzetes cenzúrát jelent. Ez nem lenne szerencsés. Soha, semmilyen körülmények között, de tudományos kommunikációban és a web2-es jelenségek elterjedése után még inkább nem. Ez a lehetőség nem kívánatos
2) megengedjük a kommenteket, de moderáljuk azokat. Ez lenne az utólagos cenzúra. Rövid ideig művelhető ez az opció, de hosszú távon - szerintem - fenntarthatatlan, mert túl sok emberi beavatkozást igényel, amit "nem lehet megfinanszírozni". Ez a lehetőség nem fenntartható.
3) megengedjük a kommenteket, és azt reméljük, hogy a nem helyénvaló, nem kívánatos vélemények megfogalmazóit a közösség kiszűri, megfogja, "szankcionálja", ami elegendő visszatartó erőként működik ahhoz, hogy a tudományos kommunikáció menete mind tartalmi, mind formai szempontból vállalható legyen. Ehhez tehát az kell, hogy bízzunk a közösségi nyomás intézményrendszerében. Ez a valós közösségekben mindig is működött, miért ne működne a virtuális közösségek világában. Ehhez persze fel kell adni az anonimitást.
Én utóbbi mellett alternatíva lennék. Remélem, hogy igazam lesz. Abban bízom, hogy ha valaki a Facebook-azonosítójával léphet be, így fűzhet hozzászólást a portálon, akkor a személyes kapcsolatrendszerén keresztüli konvencionális nyomás kellő visszatartó erőt biztosít a "helytelen" viselkedéssel szemben. Végtére a valós életben is ez a legfontosabb szabályozóerő az életünkben. Persze el lehet bújni a Facebookon is, bár szerintem nem annyira érdemes, ezért ritka lehet az ilyen. Azt a keveset pedig viselnünk kell.

/%:-("+

Lájkolás. Ez a szó a magyar nyelvben ugyanazt a karriert futotta be, mint annak idején a guglizás: egy cégnévből, meg egy angol igéből villámgyorsan magyar ige lett. Külön bejegyzést szeretnék írni arról, hogyan értelmezhetjük ezt a jelenséget, miért tartom a ME portál és általában a tudománykommunikáció elemi érdekének a lájkolást magát, előzetesen csak annyit jeleznék, hogy nem ismerek még egy ilyen erős - ingyenes - disztribúciós mechanizmust, amely ennyire hatékonyan tudná az emberek figyelmét irányítani (befolyásolni). Ez a Facebook-kapcsolat csak előnnyel jár a tudomány ügyének.

 

Elismerem, a Facebook-kötődésnek van egy gyenge pontja. A portált egyetlen szereplőhöz köti, és ez kizárja mindazokat az aktív kommunikációból, akik valamiért nem akarnak maguknak Facebook-azonosítót. Dolgozunk azon, hogy ez a kizárólagosságot (kizárást) megszüntessük, bár vannak komoly gondok ezen a téren. De fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy szabadon barangolhasson a portál egész területén, olvashassa a cikkeket, hozzászólásokat, nézhesse a videókat, képet.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR