A Mindentudás Egyeteme 2010-2011-es új szakasza a 2.0-ás címkét viseli, amely egyértelműen (és tudatosan) utal a hálózat világában az utóbbi években megjelent, és a web2.0 címkével jelölt jelenségekre, vonásokra. Bár a web2.0-ás minősítés több szempontból is szerencsétlen, és sokan sokféleképpen értelmezik a fogalmat, annyi talán általánosan, széles körben elfogadott, hogy a web2.0 kategória azokra a jelenségekre utal, amelyekben a korábbi egyirányú, egyoldalú kommunikációt felváltja a többirányú, megosztáson, újrahasznosításon (remixen) alapuló erőforráshasználat. A Mindentudás Egyeteme 2.0 programjának megfogalmazásakor az volt az egyik fontos cél, hogy az ilyen típusú jeleségekből, kezdeményezésekből, programokból minél többet beemeljünk a Mindentudás Egyeteme webjelenlét-stratégiájába.

A megosztás és a remix elméletével és gyakorlatával szemben a tudomány képviselői, illetve a tudományos intézményrendszerek oldaláról többféle ellenvetés is megfogalmazódott, meglehetősen széles körben érzékelhető a web2.0-ás jelenségekkel kapcsolatos tartózkodó, kritikus hozzáállás. Az egymással szembenálló nézetek, megközelítések azonban nem kibékíthetetlenek, lehetséges egy olyan webjelenlét-stratégia, amely minden oldal számára elfogadható megoldásokat kínál.

Amikor keressük azokat a web2.0-ás elemeket, amelyek a Mindentudás Egyeteme webjelenlét stratégiájába építhetünk, akkor érdemes figyelembe vennünk azokat a különbségeket, amelyek a tudományos tudás termelése, előállítása, illetve terjesztése, közönség felé történő közvetítése, kommunikálása között figyelhetünk meg. A tudástermelés (tudáselőállítás) és a tudásátadás, tudásterjesztés tevékenységeit részben másfajta logikák működtetik, a szakemberek és laikusok, illetve a különböző tudástípusok közötti viszonyok jelentősen eltérnek a kétféle alaphelyzetben, emiatt pedig olykor eltérő kommunikációs technikákat kell/érdemes alkalmazni a siker érdekében.

A Mindentudás Egyeteme tudásstratégiájának központi gondolataként elfogadhatjuk azt a tudományfilozófiai tételt, miszerint a tudományos tudás lényege és célja szerint kontextusfüggetlen tudás. Ez annyit jelent, hogy valamely kijelentés igazságát (igazságra vonatkozó érvényességigényét) azáltal és azért fogadjuk el tudományosnak, mert minden ismert vagy megismerhető kontextusban, mindenféle környezetben (minden lehetséges világban) igaznak bizonyul. A tudományos intézményrendszer felépítése és működtetése azt a célt szolgálja, hogy az ilyenfajta érvényességgel rendelkező tudástermelés minél hatékonyabb és megbízhatóbb legyen. E cél elérése érdekében megfelelő képzési módszerekre, tudományos értékekre, normákra, praxisokra, kommunikációs technikákra, módszerekre van szükség. Le kell azonban szögeznünk, hogy mindez a tudás előállításának folyamatára vonatkozik, ugyanakkor az így előállított tudományos tudás széles körű elterjesztéséhez már ? legalább részben ? más megoldásokra, technikákra, logikákra, intézményekre is szükség lehet. A tudományos tudás átadása, megértetése, elfogadtatása, terjesztése nem (pontosabban: nem csak) a tudományos-szakmai közösségeken belüli kommunikáció logikájához, feltételeihez kell, hogy igazodjék. A tudományos eredmények sikeres kommunikációjához arra is szükség van, hogy ? az éppen adott tudományterület szaktudásához képest ? laikus közönség elvárásait, tudásszintjét, motivációit is figyelembe vegyük. Másrészt a tudományos tudás előállítása, illetve alkalmazása során nem pusztán az igazságra vonatkozó érvényességigények működnek, hiszen minden új tudás létrehozásakor, minden tudás alkalmazásakor befolyásolnak minket a tudás szükségszerűen létező érték- és normavonzatai. Helyes-e, szabad-e, jó-e „arra és úgy” használni a tudomány által kitermelt tudást? – ilyen és ehhez hasonló kérdések folyamatosan felmerülnek a tudományos tudás alkalmazása kapcsán. E két szempont figyelembevétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a Mindentudás Egyeteme webjelenlét-stratégiáját korszerű módon alapozzuk meg. Az ME-portálon érdemes ezeket a kérdéseknek kiemelt figyelmet szentelni. Érdemes ? mintegy a tudomány önreflexiójaként ? folyamatosan reagálni az egyes témablokkok, előadások, kerekasztalbeszélgetések során felmerülő erkölcsi dilemmákra, a tudományos tudás és a tudást előállító tudós közti viszonyt szabályozó jogi kérdésekre, a tudományos tudás kommunikálásának újszerű megoldásaira.

Tudományos tudás és szerzői jog, információs szabadság

A tudományos tudástermelés lényegi eleme a kontextustól való függetlenítés, amely szükséges feltétele a tudományos tudás tudományos közösségen belüli terjesztésének, hozzáférhetővé tételének elősegítése. E cél elérése során többféle jogi szempontot is figyelembe kell venni. A tudományos tudás létrehozásának, előállításának kérdése egyrészt összekapcsolódik a szerzői jog területével, ahol viszont épp a jelenünkben (és épp a digitális korba lépve) radikális változásoknak lehetünk szemtanúi. A korábbi évszázadok technikai feltételei között kialakult szerzői jogi megoldások, technikák tarthatatlanokká válnak, új szerzői jogi rezsimre van szükség. Másfelől a tudományos ismeretek, az ezek előállításához, ellenőrzéséhez, validálásához, falszifikálásához, értelmezéséhez, terjesztéséhez szükséges adatok, adatbázisok, mérési eredmények minél szélesebb körben való hozzáférésének biztosítása felveti az információval való rendelkezés, az információhoz való szabad hozzáférés, az információs szabadság kérdését. Ezek a kérdések pedig megkívánják a Science Commons, illetve az új szerzői jogi rezsim, a Creative Commons lehetőségeinek bemutatását, valamint az információs szabadság filozófiai és jogi aspektusainak tárgyalását.

Tudománykommunikáció

Ha azt szeretnénk, hogy a tudomány eredményei minél szélesebb körben hassanak és terjedjenek a laikus közönség körében is, akkor nem elég a tudományos tudás előállításának logikáját ismerni és követni, hiszen a célok mások. Másként lehet és kell a laikusok számára érthetővé, befogadhatóvá tenni a tudósok által termelt tudást. Erre a tudomány számára fontos kérdésre ? amelyet a 'public understanding of science' fogalma ragad meg ? érdemes folyamatosan reflektálni az ME-portálon is.

Tudomány és erkölcs

Ha elfogadjuk, hogy a világról szóló megbízható, racionális tudás a tudományos tevékenységből származik, a tudomány érvényességének problémáját akkor sem szűkíthetjük le a tudományos tudás igazságának kérdésére. Bizonyos értelemben a tudomány lehet egy és oszthatatlan, de a tudományos eredmények alkalmazása során sosem lehet egyetlen, kizárólagosan érvényesülő tudományos nézetet feltételezni. A társadalmi normák és értékelköteleződések mentén minden társadalomban, minden közösségen belül létezik egy szükségszerű tagoltság, így a tudomány és társadalom, a tudomány és erkölcs viszonya mindig vitákkal, alternatív értelmezésekkel terhes. Erre a problémakörre éppen ezért érdemes folyamatosan és tudatosan reflektálni.

Véleményformálás adatbázisok elérhetővé tételével

Az információs szabadságnak, illetve a tudományos eredmények laikusok számára történő kommunikálásának egyaránt fontos és praktikus szempontja lehet a megfelelő tudományos adatok, adatbázisok elérésének biztosítása a laikusok számára. Az elv és a cél egyértelmű: oda kell vinni az adatokat, adatbázisokat, ahol a közönség van, úgy kell elérhetővé tenni azokat, hogy a laikusok is könnyen kezelni tudják. E cél érdekében érdemes megkísérelni a adatbázisokat felhasználóbarát módon hozzáférhetővé és kezelhetővé tenni az ME-portálon.

 

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR