A Manchesterből hazatért 33 esztendős Papp Balázs biológus az MTA Szegedi Biokémiai Intézetében olyan módszeren dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a tudósoknak számítógép-vezérelt automaták segítsenek új, hatékony gyógyszerek kifejlesztésében.

[forrás: metropol.hu]

Ön antibiotikum-koktélokkal szeretné legyőzni az ellenálló baktériumokat. Hol tart?

papp_balazs

– Szegedi kutatásaink már meghozták az első eredményeket, ezeket hamarosan nyilvánosságra hozzuk. Most leginkább azt akarjuk megérteni, hogyan hatnak egymásra a különféle antibiotiku mok. Előfordul például, hogy két szer önmagában alig hatásos, de együttesen adagolva már elpusztítják a baktériumot. Szeretnénk az ilyen érdekes antibiotikum-kombinációkat megtalálni és a kölcsönhatásuk mögött álló törvényszerűségeket megérteni. Mivel az összes lehetséges kombinációt nem tudjuk a laborban megvizsgálni, informatikusokkal együtt számítógép-vezérelt eljárásokat dolgoztunk ki.

 

Hogyan működik ez a mesterséges intelligenca?
– Számítógépes program vezérel egy laboratóriumi robotot amely végrehajtja a kísérleteket, majd az eredményeit visszaküldi a programnak. Első lépésben a program véletlenszerűen kiválaszt néhány antibiotikum-kombinációt, majd ezeket a robot kikeveri és megvizsgálja a hatásukat. Az ered mény ismeretében a program következtet és megjósolja: mely antibiotikumokat érdemes a következő körben összekeverni, majd a robot elvégzi az újabb kísérleteket is. Az eredmények és a jóslatok összevetéséből tanul a mesterséges intelligencia és idővel egyre ügyesebben jósol.

 

Saját kutatásait hogyan befolyásolta a „lendületes” segítség?
– Lehetővé tette, hogy hazatelepülésem után hamar önállósuljak, az elnyert támogatás segítségével új munkatársakat tudtam felvenni. Köztük olyan szakembert is, akit az iparból sikerült visszacsábítani a tudomány világába. Az Akadémia támogatása mellett a szegedi befogadóintézet is komoly segítséget adott a csoport indításához, ám még mindig nem dőlhetünk hátra: a csoport hosszútávú fenntartásához és a kutatások bővítéséhez további pályázatokat kell elnyernünk.

Érdemes-e a „Lendületet” választani annak, aki külföldön is kaphat lehetőséget?
– Valóban, a Lendület-program azoknak szól, akik külföldön is sikeresek. Ez a program azonban a külföldi lehető ségekkel összemérve is versenyképes, és van egy nagy előnye: az ember a saját hazájában, a saját kulturális közegében folytathatja a pályáját, és nevelheti az újabb kutatógenerációkat. Persze a végső döntés mindig az egyedi élethelyzetekből következik: az a fontos, hogy aki itthon szeretné megvalósítani céljait, annak legyen rá lehetősége, és Magyarország ne maradjon le a legtehetségesebb fiatalokért folytatott nemzetközi versenyben.

Hogyan látja a fiatal kutatók helyzetét Magyarországon?

– Néhány előremutató kezdeményezést leszá mítva nem megfelelő a magyar rendszer, sajnos nem kedvez a fiatalok itthon maradásának. Az egyik gond, hogy nem elégséges a hazai kutatástámogatás és a rendelkezésre álló források elosztása is vitatható. Ráadásul nincs kiszámítható, biztonságos kutatói életpályája, a frissen doktorált fiatal kutatók számára nincs elegendő állás.

 

Van-e egyáltalán esély arra, hogy valaki itthon világszínvonalú kutatást végezzen?
– Szerencsére számos hazai csoport végez a világ élvonalába tartozó kutatást, de rögtön hozzá is kell tennünk, hogy zömében külföldi finanszírozással. Sok tudományterületen szinte lehetetlen lenne pusztán hazai forrásokból kutatni. A pénz azonban nem minden: szükség van együttműködő partnerekre, és nem utolsósorban a kutatócsoport mögött álló intézetre vagy egyetemre, amely érdekelt a színvonalas kutatásban és ezért tenni is hajlandó.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR