A gyógyszermolekulák kombinációinak egymást erősítő vagy gyengítő hatását laboratóriumi robot segítségével vizsgálja Papp Balázs szegedi biológus, aki az MTA Lendület-programja segítségével alapított kutatócsoportotSzegedi Biológiai Központban. A fiatal kutató "A génkölcsönhatások rendszerbiológiája" címmel tartott előadást az SZBK hagyományos tudományos seregszemléjén, a Straub-napokon.

[forrás: MTA]

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja intézményalapító főigazgatója, Straub F. Brunó tiszteletére minden esztendőben megrendezi a Straub-napokat. Az idei konferencia kiemelt témájául a rendszerbiológiát választották. A tudományos ülés szervezésével nem véletlenül bízták meg a Biokémiai Intézet igazgatóját, Pósfai Györgyöt és munkatársát, Papp Balázst, hiszen ezúttal a Lendület-program által támogatott kutató manchesteri tanulmányútjáról hozott témája került az érdeklődés középpontjába.

Mesterséges intelligencia a gyógyszerkutatás szolgálatában

Papp Balázst, a számítógépes rendszerbiológiai csoport vezetőjét arról kérdeztük, hogyan sikerült a hazai intézetbe átültetnie és továbbfejlesztenie a külföldi tapasztalatokat?

- A Manchesterből hozott anyagcsere-modellekre építettük a további munkát, de Pál Csabával együtt új témát indítottunk: a gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásaival kezdtünk foglalkozni. A nehézség abból adódik, hogy ha van húsz hatóanyagunk, akkor a lehetséges kombináció száma hatalmas, kísérleti módszerekkel ezeket kiszámolni lehetetlen. Ehhez használjuk föl a mesterséges intelligencia eljárást, ez alkotja munkánk informatikai részét. Olyan hatóanyagkombinációkat keresünk, amelyek egymás hatását erősítik.

- Mi a jelentősége ennek az új módszernek?

- Automatizált eljárással, laboratóriumi robot segítségével nemcsak páros, hanem több elemből álló kombinációkat is vizsgálni tudunk. Ennek főként a gyógyszerfejlesztésben lehet óriási a jelentősége, hiszen azt tudjuk, hogy egyetlen gyógyszermolekula hogyan befolyásolja egy baktérium növekedését, arról viszont kevés ismeretünk van, mi történik, ha 2-3 hatóanyagot alkalmazunk. Az antibiotikumok kölcsönhatásáról például keveset tudunk, holott egymást hatását erősíthetik, gátolhatják.

- E módszer kidolgozására a Lendület-program révén öt éven át évi 30 millió forintot kap a csoport. Mire fordítják ezt az összeget?

- A csoportban ma már együtt dolgozunk három biológus PhD-hallgatóval, egy segédmunkatárssal, van informatikusunk, de keresünk még számítástechnikában járatos posztdoktort is. A támogatásból be tudjuk szerezni a kutatómunkához szükséges eszközöket és fedezzük a munkatársak bérét is.

A 2001-ben biológia-fizika szakos tanári diplomát szerzett Papp Balázst különösképpen az evolúciógenetika és a bioinformatika érdekelte. Első munkahelyén, Szathmáry Eörscsoportjában az akkor már doktorandusz Pál Csabával együtt dolgoztak a genomok vizsgálatán. Az ő kapcsolatai révén kapcsolódott be Papp Balázs is az Angliában folyó kutatásokba. Egy sikeres  pályázat után Bath-ban, az  egyetemen mint PhD-hallgató folytathatta kutatásait. Doktori fokozata megszerzése után az ELTE-n dolgozott, majd két évet töltött Manchesterben, ahol főként rendszerbiológiával foglalkozott.

A Straub-napok szép hagyománya, hogy az SZBK akadémikusai által legsikeresebbnek ítélt kutatónak a főigazgató átadja a Straub- emlékplakettet. Az idén Hideg Éva, a növénybiológiai intézet munkatársa vehette át a kitüntetést Dudits Dénestől. A Farkas Tibor- emlékplakettet Szigeti András (PTE KK Onkoterápiás Intézet) érdemelte ki, melyet a Straub Örökség Alapítvány kuratóriumának elnöke, Vígh László nyújtott át. A díjazottak ezután tudományos előadásban számoltak be kutatási eredményeikről.

A háromnapos rendezvényen több szekcióban mintegy negyven előadást tartottak az SZBK munkatársai, s az egyes intézetek kutatói csaknem 30 poszteren mutatták be munkájukat.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR