Hárs Titanilla
Jolánkai Márton
Mika János
Szirmai Viktória
Tudományos és szakmai körökben közel 20 éve zajlanak viták arról, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek gyakori előfordulása a világon klímaváltozásnak tekinthető-e, vagy sem. Mindeközben a 21. század elején több mint 6 milliárd ember élt a Földön, akiket élelemmel, ivóvízzel, lakással és energiával kellett ellátni. A személygépkocsik száma felülmúlta a 600 milliót és mintegy 2 milliárd lakás számára kellett biztosítani az energiát a fűtéshez, a hűtéshez, a mindennapi élelem elkészítéséhez. Az 1990-es évektől kezdve konferenciák sora zajlott, de az ott elhangzott ünnepélyes ígéreteken és a jól megfogalmazott dokumentumokon kívül alig történtek tényleges intézkedések a probléma kezelésére. A médiák hatására a globális klímaváltozás kérdései az érdeklődés középpontjába kerültek. A ME Klub szeptember 23-i résztvevői ennek a mindenkit érintő kérdéskörnek a bemutatására vállalkoznak, kiemelve a Magyarországon várható klimatikus változások környezeti, gazdasági, társadalmi hatásait.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Feb 14, 2019 | 00:00 am
Nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat. Cikkünkben futballhasonlattal magyarázzuk el, mire büszkék az akadémiai kutatóhálózat tagjai.
Feb 12, 2019 | 19:15 pm
Az MTA Elnökségének 2019. február 12-ei határozata, amelyet a testület többségi igen szavazattal fogadott el.
Feb 8, 2019 | 10:17 am
Tizennyolc fiatal kutató vehette át Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől a kitüntetést 2019. február 7-én az Akadémia Székházában. A bölcsészet- és társadalomtudományok, a matematikai és természettudományok, valamint az élettudományok területéről egyaránt hat-hat díjazottat hirdettek.
Feb 6, 2019 | 11:54 am
Mivel foglalkozik, és hogyan működik a Magyar Tudományos Akadémia? Melyek az MTA legfontosabb közfeladatai? Kik az akadémikusok? Milyen felfedezések születnek az Akadémia több ezer embert foglalkoztató kutatóhálózatában?
Feb 5, 2019 | 11:08 am
Honlapot indított az akadémiai kutatóhálózatban foglalkoztatottak alulról szerveződő mozgalma, az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A fórum fő céljai között van az MTA egysége és autonómiája melletti kiállás, valamint az MTA elnökének, vezetőinek, Elnökségének támogatása a Közgyűlés legutóbbi döntéseinek mentén. Az MTA[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR