A Mindentudás Egyeteme tudománykommunikációs partnere, a Bergeni Múzeum  képviseletében Johannes Hoyer kommunikációs koordinátor, a Mar_Eco projekt Közönségkapcsolati csoportjának vezetőeje -’Mélyebben mint a fény’ címmel tartott előadást a Magyar Természettudományi Múzeumban, 2010. november 12-én.

marecologo

A Mar-Eco egy 2001-től 2010-ig tartó nemzetközi kutatási projekt , amely az Izlandtól az Azori szigetekig húzódó  Közép-atlanti hátság környezetében a felszíntől a 4000 méteres mélységig élő organizmusok és az ökológiai rendszer  tanulmányozására irányult.. Célja a Közép-atlanti hátságot benépesítő élőlények sokféleségének, mennyiségének, eloszlásának és kapcsolatainak feltérképezése, valamint azoknak az ökológiai folyamatoknak az azonosítása, melyek e tényezők változékonyságát eredményezik.

A projekt a Census of Marine Life (A tengeri élet számba vétele) globális program keretében működött, melynek fő célkitűzései:

  • 10 éves kutatás, 2700 tudós 80 országból
  • Az élet az óceánokban: gazdagabb, több kapcsolat, szorosabb együttélés jellemzi
  • Új fajok felfedezése
  • Tengerészeti főútvonalak és pihenőhelyek feltérképezése
  • A fogyatkozó fajok és egyedsűrűség dokumentálása
  • A fajok globális feltérképezése
  • A közérdeklődés és a nemzetközi figyelem felkeltése
  • Fiatal emberek toborzása és motiválása
  • Tudás a fenntartható fejlődés szolgálatában

Az előadás témájául szolgáló Mar-Eco projektben 16 ország vett részt, és a bergeni Tenger Kutatási Intézet és a Bergeni Múzeum / Bergeni Egyetem vezette. Hét ország összesen 17 kutató hajóutat szervezett. A projekt fő kutatási hajóútján;  RV G.O. Sars,  2004, a legénységgel és a tudósokkal utazott  egy képzőművész, egy természetfotós és egy TV-stáb is.

Johannes Hoyer lenyűgőző képekkel és videókkal illuszrált előadásában bemutatta a mélytengeri hátságok térbeli és geológiai szerkezetét, a Közép-atlanti hátság ökológiai rendszerét, valamint az ott élő élőlények életstratégiáit, táplálkozási szokásait és szaporodását. A legfelső, felszíni rétegben élő bálnákról, a középső, szürkületi zóna kocsonyás élőlényeiről és az alsó, sötét zónából, a sötétség birodalmából pedig a batipelágikus halakról készült videókat is megtekinthette a közönség.

A projekt főbb tudományos eredményei:

A kutatások szerint mintegy 1000 faj (a rákoktól a bálnákig) él a hátságon, és a projekt keretében azonosítottak és leírtak 40, eleddig ismeretlen állatfajt.

A kutatók felfedezték, hogy a vízben és a fenéken élő állatvilág a mélységtől, a földrajzi szélességtől és az oceanográfiai frontoktól függően változik, és hogy a hegylánc lejtői mentén nő az állatok előfordulási sűrűsége.

Felismerték, hogy az élőlények a legnagyobb bőségben a hidro-grafikai front zónákban élnek, hogy a keleti és nyugati lejtőkön eltérő a faji összetétel, és hogy a hátságon élő fajok közül sok él a szaporodás szempontjából elszigetelt populációban.

A projekt társadalmi vonatkozású eredménye, hogy  sikerült a mély-tengeri halászat elől elzárt, illetve védett területeket kijelölni.

Johannes Hoyer bemutatott egy megdöbbentő felvételt is, amelyen ismeretlen eredetű "lábnyomok" látszódtak a tengerfenéken (4 000 m-es mélységben).

Johannes Hoyer, a projekt közönségkapcsolati csoportjának vezetőjeként bővebben beszélt a tudománykommunikációs tevékenységről és annak jelentőségéről. A cél az, hogy közelebb hozzák az emberekhez a kutatást, és azokat a célokat, amelyeket a program maga elé tűzött. Ismertette  a tudománykommunikációs tevékenység főbb alapelveit:

  • Az első pillanattól kezdve szorosan kapcsolódnia kell a kutatáshoz (tervezés-terepmunka-eredmények).
  • A kutatásról úgy kell beszámolni, hogy az megragadja  az emberek képzeletét, felkeltse  érdeklődésüket, így téve lehetővé az ismeretek közvetítését, és mindezt folyamatosan és lankadatlanul, a rivaldafényben maradva.

A Mar-Eco projektben a kutatómunkával megegyező fontosságú cél volt a , a kutatómunkáról történő tájékoztatás, hogy a kutatási eredményeket minél szélesebb körben  megismerjék az emberek. Újságcikkekben, könyvekben, videókon, iskolai előadások keretei között, számítógépes játékkal és különböző tudományos és művészeti rendezvényeken mutatják be a projekt eredményeit, valamint egy nemzetközi utazó kiállítást is szerveznek, amelynek lebonyolítója a Bergeni Múzeum.

Az előadás végén  az előadó válaszolt a közönség kérdéseire. A bemutatkozó előadás házigazdája Bodó Balázs volt.

{mevideo}2701{/mevideo}

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR