akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója
A Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet igazgatója, az MTA rendes tagja. Fő kutatási területe az immungenomika és a bioinformatika. Újabban az epigenetikai szabályozás, valamint a mikroRNS-ek génhálózati mechanizmusa felé fordult a figyelme. Kilenc tudományos könyvet írt és szerkesztett, ezek többek között a Springer, Karger, John Wiley & Sons és a Landes kiadók gondozásában jelentek meg. Több mint 340 tudományos publikációjára mintegy 3800 idézetet kapott, kumulatív impaktfaktora kb. 790, h-indexe 30. Korábban a Magyar Immunológiai Társaság és az MTA Immunológiai Bizottságának elnöke volt. Külföldi tanulmányútjai során dolgozott a dániai Odense Egyetemen (1980-81), a bostoni Harvard Orvosegyetemen (1984-86) és az Oszakai Egyetemen (1989). Falus András rendezte az első Immungenetikai Világkongresszust (2004) és az első Nemzetközi Immuninformatikai konferenciát (2006) is. Alapító tagja a Nemzetközi Immunomikai Társaságnak. Számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Harmincnál több PhD-hallgató írta meg disszertációját irányítása alatt. Elismerései: Széchenyi-díj (2006), Neumann-díj (2006), J. B. West Award (2007), Semmelweis-díj (2008), Kesztyűs Lóránd-emlékérem (2008), „Az év ismeretterjesztő tudósa” díj (2000). A Henry G. Kunkel Society (Rockefeller University, New York) első Magyarországon dolgozó választott tagja.


A kormányváltás elképesztő kreatív energiákat szabadított fel – a magyarországi kutatóintézetek jövőjével kapcsolatban is. Szinte naponta olvasok új elképzeléseket, így megosztom a saját gondolataimat is arról, hogy milyen kutatóhálózat működhetne jól Magyarországon.
Fontosabbnak tartom a működés alapelveiről beszélni, mint a[…]
Hír az ELTE oldalán: "A vizsgaidőszakban barátságos terápiás kutyákkal és meghosszabbított nyitvatartással segíti a stresszes hallgatókat az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. A vizsgaidőszakban az egyetemi hallgatókban gyakran alakul ki stressz és szorongás, a terápiás kutyák jelenléte pedig nemcsak a[…] 
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

agrártudomány
bölcsészettudomány
hittudomány
műszaki tudomány
művészet
orvostudomány
társadalomtudomány
természettudomány
Egyéb





