akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója

A Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet igazgatója, az MTA rendes tagja. Fő kutatási területe az immungenomika és a bioinformatika. Újabban az epigenetikai szabályozás, valamint a mikroRNS-ek génhálózati mechanizmusa felé fordult a figyelme. Kilenc tudományos könyvet írt és szerkesztett, ezek többek között a Springer, Karger, John Wiley & Sons és a Landes kiadók gondozásában jelentek meg. Több mint 340 tudományos publikációjára mintegy 3800 idézetet kapott, kumulatív impaktfaktora kb. 790, h-indexe 30. Korábban a Magyar Immunológiai Társaság és az MTA Immunológiai Bizottságának elnöke volt. Külföldi tanulmányútjai során dolgozott a dániai Odense Egyetemen (1980-81), a bostoni Harvard Orvosegyetemen (1984-86) és az Oszakai Egyetemen (1989). Falus András rendezte az első Immungenomikai Világkongresszust (2004) és az első Nemzetközi Immuninformatikai konferenciát (2006) is. Alapító tagja a Nemzetközi Immunomikai Társaságnak. Számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Harmincnál több PhD-hallgató írta meg disszertációját irányítása alatt. Elismerései: Széchenyi-díj (2006), Neumann-díj (2006), J. B. West Award (2007), Semmelweis-díj (2008), Kesztyűs Lóránd-emlékérem (2008), „Az év ismeretterjesztő tudósa” díj (2000). A Henry G. Kunkel Society (Rockefeller University, New York) első Magyarországon dolgozó választott tagja.

Hátraugró
Tudományos blogok
May 21, 2020 | 14:55 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
May 14, 2020 | 17:03 pm
Az alvó agy aktivitása romló tanulási képességeket jelezhet Magyar kutatók először írtak le állatokon az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között összefüggést. Az EEG-vel mérhető “alvási orsók” megnövekedett frekvenciája, amit korábban embereknél a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba, kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár.A kevesebb néha[…]
May 7, 2020 | 14:55 pm
Buksi és Kedves - A kutyamatuzsálemek különleges génjei English belowBuksi (balra) és kedves (jobbra, Sándor Sára genetikussal)Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban. Minél tovább él valaki, annál nagyobb a[…]
Apr 28, 2020 | 23:51 pm
A kiképzés önállóbbá teszi a kutyákat Fotó: GácsiEnglish belowA segítő- és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat mint a képzetlen és a más feladatokra képzett családi kutyák. De bármilyen kiképzés kedvezően hat az önállóságra: az ELTE Etológia tanszék kutatói által adott feladatban a képzetlen kutyák[…]
MTA hírek
May 19, 2020 | 00:00 am
Gyógyszermaradvány-szennyezések felszíni vizeinkben, urbanizált talajok minősítése, felszín alatti vizek áramlása – három fiatal kutató: Maász Gábor, Horváth Adrienn és Tóth Ádám munkáját ismerte el idén a Környezettudományi Elnöki Bizottság az említett területeken elért eredményeiért.
May 18, 2020 | 06:48 am
Akadémiai tagok és doktorok egyhavi tiszteletdíjukat ajánlották fel a koronavírus-járványban megbetegedett emberek egészségéért első vonalban küzdő orvosoknak és munkatársaiknak, ezzel is kifejezve irántuk nagyrabecsülésüket és erkölcsi elismerésüket. Május elejéig 278 fő 45 724 054 forintot adományozott a Szent László Alapítvány[…]
May 18, 2020 | 00:00 am
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett[…]
May 12, 2020 | 00:00 am
A koronavírussal kapcsolatos vészhelyzet folyamatos éberséget kíván mindannyiunktól, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületétől is. Lovász László elnök 2020. március 13-án felhívással fordult az osztályelnökökhöz, kérve, hogy közöljék, ha tudomásuk van olyan új tudományos eredményről, amely hatékonyan bevethető a COVID-19-pandémia[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR