akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója

A Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet igazgatója, az MTA rendes tagja. Fő kutatási területe az immungenomika és a bioinformatika. Újabban az epigenetikai szabályozás, valamint a mikroRNS-ek génhálózati mechanizmusa felé fordult a figyelme. Kilenc tudományos könyvet írt és szerkesztett, ezek többek között a Springer, Karger, John Wiley & Sons és a Landes kiadók gondozásában jelentek meg. Több mint 340 tudományos publikációjára mintegy 3800 idézetet kapott, kumulatív impaktfaktora kb. 790, h-indexe 30. Korábban a Magyar Immunológiai Társaság és az MTA Immunológiai Bizottságának elnöke volt. Külföldi tanulmányútjai során dolgozott a dániai Odense Egyetemen (1980-81), a bostoni Harvard Orvosegyetemen (1984-86) és az Oszakai Egyetemen (1989). Falus András rendezte az első Immungenomikai Világkongresszust (2004) és az első Nemzetközi Immuninformatikai konferenciát (2006) is. Alapító tagja a Nemzetközi Immunomikai Társaságnak. Számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Harmincnál több PhD-hallgató írta meg disszertációját irányítása alatt. Elismerései: Széchenyi-díj (2006), Neumann-díj (2006), J. B. West Award (2007), Semmelweis-díj (2008), Kesztyűs Lóránd-emlékérem (2008), „Az év ismeretterjesztő tudósa” díj (2000). A Henry G. Kunkel Society (Rockefeller University, New York) első Magyarországon dolgozó választott tagja.

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jan 18, 2019 | 14:16 pm
Életének 86. évében, 2019. január 15-én elhunyt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja.
Jan 17, 2019 | 15:16 pm
A Magyar Tudományos Akadémia mintegy 5 ezer főt, köztük közel 3 ezer kutatót foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának vezetői az MTA elnökével és más vezetőivel találkoztak 2019. január 17-én.
Jan 16, 2019 | 16:41 pm
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. január 15-i közleményében megjelent állítás, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt.
Jan 14, 2019 | 15:58 pm
Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Az MTA kutatóközpontjainak és -intézeteinek finanszírozása ugyanakkor továbbra sem megoldott, ami egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat[…]
Jan 14, 2019 | 11:40 am
2019. január 11-én a szolgáltató lekapcsolta a hozzáférést a ScienceDirect, a Scopus és a SciVal adatbázisokhoz. További részletek a korábbi tárgyalásokról és a kialakult helyzetről ide kattintva érhetők el az EISZ honlapján.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR