20
03
06
02
Előadó
Laboratóriumokban eljuthatunk az abszolút nulla fok közelébe. Alacsony hőmérsékleteken a rendezettségre való törekvés és az, hogy egyre fontosabbá válik az anyag kvantumos természete, egy sor új, szobahőmérsékleten nem tapasztalható jelenséghez vezet. Az előadás a szuperfolyékonyság és a szupravezetés példáján mutat be két ilyen jelenséget, és rámutat arra, hogy bár a szupravezetés alacsony hőmérsékleteken valósul meg, széles körben alkalmazható.
Jenő Sólyom, physicist and member of HAS, delves into the world of extremely low temperatures. As temperature is lowered, quantum effects become increasingly important. Close to absolute zero, condensed matter may give rise to unexpected properties, like superfluidity or superconductivity. If a system is composed of bosons, Bose-Einstein condensation may take place. In a free gas made up of alkali atoms held in a trap, Bose-Einstein condensation happens at extremely low temperatures. The superfluidity of 4He can be easily demonstrated in a laboratory. More important is the superconductivity in fermionic systems, since they allow for many industrial and medical applications. The recent discovery of high transition temperature superconductors will probably make all applications more widespread. This challenges physicists to better understand the mechanism that leads to superconductivity in these materials.
A genomika egy fiatal tudomány neve, mely a gének összességét vizsgálja. A genomprogramok befejeződése valóságos forradalmat jelent a biológiában és az orvostudományban. A géntérkép ismerete együtt a genetikai chiptechnológiával és a bioinformatikával korábban nem is remélt mértékben teszi előrejelezhetővé egyes betegségek megjelenését. Ám azt is fontos tudatosítanunk, hogy az öröklött gének általában inkább valószínűséget jelentenek, semmint sorsot: a környezeti tényezőknek is fontos szerepe van a betegségek kialakulásában - éppen ezért van kiemelkedő jelentősége az esélyelemzés lehetőségének.
András Falus, immunologist and member of HAS, has introduced us to the blossoming science of genomics, which studies the complete set of an organism's genes, or genome. Biological sciences will now be viewed in terms of genomics. Genomics is based on genome programs, biological nanotechnology (gene chips) and bioinformatics. Medical genomics has a predictive potential, which provides an entirely new approach and perspective of diagnostics and therapy in human medicine.
20
03
06
16
Előadó
Az előadás azt mutatja be, hogy az alacsony születési súly, a kövérségre való hajlam, a kora csecsemőkor történései, a szoptatás elmaradása hogyan függhet össze a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a felnőttkori cukorbetegség és az allergiás betegségek kialakulásával. Bemutat egy olyan elméletet is, mely szerint az allergia kialakulása kapcsolatos lehet azzal, hogy a civilizáció fejlődésével kialakult túlságosan higiénikus környezetben nem erősödik meg az immunrendszer.
Perinatal and early childhood factors play an important role in the pathogenesis of some chronic adult disorders including hypertension, diabetes, obesity and allergy - warns Tivadar Tulassay, medical doctor and member of HAS. Prematurity can hinder the development of the kidneys, which could lead to a greater chance of high blood pressure in adulthood. Breast-feeding is essential and beneficial to the nutrition of newborns. Babies who are fed with mother's milk for longer than one year are less likely to be obese or to contract infections, diabetes, hypertension or allergies. Urban life, extreme hygiene, unnecessary use of antibiotics, decreased frequency of infections and early sensitization all contribute to the immunopathogenesis of allergic diseases.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jun 24, 2019 | 16:25 pm
2019. június 23-án, életének 75. évében elhunyt dr. Inzelt Péter, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) korábbi igazgatója, az ELTE címzetes egyetemi tanára.
Jun 20, 2019 | 00:00 am
A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.
Jun 19, 2019 | 13:49 pm
A pécsi tudósok kérik a döntéshozókat, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széleskörű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával. Korábban a Debreceni Egyetem számos professzora, és az ELTE Természettudományi Karának több egyetemi tanára csatlakozott[…]
Jun 19, 2019 | 09:36 am
Több ponton ellentétes Magyarország Alaptörvényével, sérti a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát és autonómiáját – indokolta az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt elmondott felszólalásában Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője azt, miért nem szolgálja[…]
Jun 19, 2019 | 00:00 am
A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb hét nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt akadémiai kutatóközpontok és -intézetek munkájában.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR