Általában könnyen elfogadjuk, hogy egy bolygó pályáját pontosan előre lehet jelezni, vagy hogy az időjárásról is egyre pontosabb jóslatokba bocsátkozhatunk. Az emberi viselkedést azonban nem szoktuk hasonló szemmel vizsgálni. Naponta többször hozunk döntéseket kényünk-kedvünk szerint, s ezért azt gondoljuk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. Az előadás egy olyan kutatásról számol be, mely során anonim mobiltelefon-használók millióinak viselkedésmintáit vizsgálva az derült ki, hogy téves ez az elképzelés. Bár emlékeinket a napi programtól való eltérések dominálják, a mérések azt mutatják, hogy az emberi mozgás nagymértékben, 93 százalékos pontossággal előre látható. Az előadásból megtudhatjuk, miben gyökerezik ez az előre jelezhetőség és mik a gyakorlati következményei – a vírusok terjedésének becslésétől a mobilvírusokig.

Vajon milyen út vezet a lelki egészséghez? Lehet-e a lélek egészségéről beszélni orvosi értelemben, vagy helyesebb a művészet, a tudomány és a vallás összefüggéseiben keresni a választ? A szociológia a társadalmi folyamatok, értékek és normák világára helyezi a hangsúlyt, a pszichológia az egyén viselkedésével, élettörténetével és belső világával foglalkozik, a biológia pedig az idegrendszer működésének megértésével próbál megoldásokat találni. Bár e területek között egyre intenzívebb a párbeszéd, lényegüket tekintve eltérő ismeretelméleti alapokkal, ember- és világképpel rendelkeznek. Lelki egészségünk jövője attól függ, hogy ezek a tudományterületek mennyire sikeresen tudnak együttműködni.

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Minden harmadik ember alvászavarral küzd, ami jelentősen befolyásolja szellemi, érzelmi állapotát. Az alvás valódi értelmét mégsem ismerjük. Az újabb eredmények szerint az alvás aktív, magas fokon szervezett idegrendszeri tevékenység, mely szoros kapcsolatban van az alvást megelőző ébrenléttel. Az alvás neurobiológiájának megismerése közelebb visz magunk és az agy működésének megismeréséhez.

A földkéregben előforduló ásványi nyersanyagok nélkülözhetetlenek az emberi lét fenntartásához, a gazdaság, az ipar alapvető igényeinek kielégítéséhez. Napjaink egyik kiemelkedő, globális léptékű gazdasági-politikai kérdése, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek fenntartható módon kielégítik-e az egyre növekvő társadalmi igényeket. Az előadás erre próbál választ adni, illetve kitér arra is, hogy a robbanásszerűen fejlődő, korszerű technológiákhoz rendelkezésre állnak-e a szükséges nyersanyagok.

2003-ban ünnepeltünk: úgy tűnt, hogy áttörés történt az emberi gyógyászatban. Elkészült az emberi genomszekvencia, és azt hittük, hogy hamarosan kezdődhet a személyre szabott orvoslás. Valójában ennek feltételei most, egy évtizeddel később alakultak ki az új tudományos felfedezéseknek és a technológia fejlődésének köszönhetően. Megismertük a környezeti hatásokat tükröző epigenetikai folyamatok jelentőségét is. A genomikai és epigenetikai alapkutatási eredmények hihetetlenül gyorsan és várhatóan egyre intenzívebben kerülnek be az orvosi gyakorlatba. A legtöbben szeretnék, ha személyre szabott orvosi kezelést kapnának a jövőben, de azt már nem, hogy a biztosítók vagy a munkaadók is hozzájussanak genetikai információikhoz, így a jogi szabályozás jelentősége is felértékelődött.

A gazdasági versenyképesség nemcsak a közgazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Az előadás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent a nemzetek és az Európai Unióhoz hasonló régiók versenyképessége? Melyek azok a tényezők, amelyek egy ország számára hosszú távra meghatározottak, és melyek azok, amelyeken a gazdaságpolitikusok belátható időn belül változtatni tudnak? Mit jelentenek azok a versenyképességi pontszámok és grafikonok, amelyekkel a médiában gyakran találkozunk, ezeket hogyan lehet értelmezni és mennyire lehet megbízhatónak tekinteni? Milyen képet festenek a nemzetközi versenyképességi kutatások Magyarországról? Az előadás ezeket a kérdéseket a mindannyiunkat érintő, s a nemzeti versenyképesség végső céljaként értelmezhető társadalmi jólét szempontjából elemzi.

A két legrangosabb nemzetközi versenyképességi rangsor adatai egybecsengenek Magyarországról: 2000-től kezdve hazánk erős zuhanást mutat mind a két szervezet felméréseiben egészen 2008-ig, majd az elmúlt két évben enyhe emelkedés érzékelhető. Túl lennénk a versenyképességi mélyponton? Avagy mi messze leelőztük a világot a gazdasági válság kitörésének időpontjával? Ennek kapcsán érdemes megvizsgálnunk, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább nemzetgazdaságunk teljesítményét. A versenyképesség mely területén van a legnagyobb fejlődési potenciál a magyar gazdaságban?

A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Az előadás az ilyen effektusok bemutatása mellett olyan új nanotechnológiai megoldásokat is ismertet, amelyek alkalmazása ugrásszerű fejlődést jelentett az elektronikában, optikában, informatikában, és rohamosan terjed az orvostudományban, környezetvédelemben, energetikában is. Megismerjük a nanométeres szerkezetek készítésének két útját: a felülről lefelé haladás („nagyból kicsit”) és az atomi önszerveződés, azaz az „alulról építkezés” elvét. Végül az elmúlt években felfedezett szénalapú nanoszerkezetek által lehetővé tett fejlődési irányokról hallhatunk.

Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Hogyan végzik a kísérleteket az őssejtekkel a biológusok, és hogyan kezdik alkalmazni őket a klinikusok a gyakorlatban? Milyen eredményeket lehet már ma is felmutatni, és mik lehetnek a közeljövő nagy lépései? Hogyan különböztetheti meg a laikus a hiteles kezelési módszereket a kuruzslástól, ahol csak a kétségbeesett beteg emberek pénzét akarják megszerezni? Érdemes-e elrakatni a köldökzsinórvér-őssejteket? Miért nincs közösségi őssejtbank Magyarországon, és miért lenne rá nagy szükség?

Új korszak kezdetén állunk a fizikában: 2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az Univerzum születéséről alkotott képünket. A kísérletekben használt csúcstechnológiákkal a jövőben az orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában is találkozhatunk. A nagy hadronütköztetőben folyó kutatások, melyek számos magyar szakember és diák részvételével zajlanak, már jelenleg is a nagyközönség érdeklődésének középpontjában állnak. Az új eredmények pedig erősíteni fogják a tudományos kutatásokba vetett bizalmat.

2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az univerzum születéséről alkotott képünket. Az új fizikai jelenségek méréséhez korábban megvalósíthatatlannak tűnő detektorrendszereket fejlesztettek ki, amelyek teljesen újszerű
informatikai megoldásokat igényelnek. Az így született innovációs termékeket genetikai kutatásokban, orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában használhatják. Milyen kihívásokat jelentenek a fizikai kísérletek által támasztott igények a csúcstechnológiákat fejlesztő és gyártó cégek és intézmények számára? Milyen példák vannak erre Magyarországon? Milyen hazánk és a CERN viszonya, miért fontos, hogy a CERN tagjai között maradjunk? Mit kapnak a kutatók és a diákok a világ egyik legnagyobb tudományos intézményétől, és hogyan hasznosítják ezt a tudást itthon? Hogyan erősíthetik az eredmények a tudományos kutatásokba vetett bizalmat?

Öt feladat, öt csapat, tíz diák. Corvinus-os hallgatók próbálták kideríteni, melyek a versenyképesség legfontosabb jellemzői és feltételei a gazdaságban. Jártak a nagycsarnokban egy hentesnél, voltak hétvégi művészeti piacon, felkeresték az egyik legjelentősebb hazai ipari létesítményt, részt vettek egy innovációs autóversenyen és végül a pohár fenekére néztek, hogy versenyképes-e a borunk. Eljött az igazság órája: a Mindentudás Egyeteme előadója, Chikán Attila professzor értékeli tanítványai teljesítményét – lezárva ezzel a versenyképességről folyó szakkollégiumi versenyt is.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a jövő orvostudományának legnagyobb várakozással figyelt kutatásai az őssejtterápiával kapcsolatosak. Naponta olvasunk őssejt-kutatásról, őssejtet felhasználó kezelésekről, reményekről és kudarcokról szóló híreket. A legtöbb őssejtterápiás módszer teljesen új, és még csak kísérleti stádiumban van. Ebben a korai fázisban előfordulhat, hogy a beavatkozás eredménytelen, vagy kedvezőtlen hatása van. A kutatások legújabb eredményei hozhatnak ebben áttörést, de a klinikai „lefordítás”, vagyis a biztonságos alkalmazhatóság elérése a legnehezebb feladat.

A genfi CERN kutató intézet Nagy Hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója, közel 27 km kerületű. Az Apollo-programmal felérő tudományos vállalkozásban megannyi ország kutatói közt magyarok is részt vesznek. Az elméleti fizikusok hipotéziseinek gyakorlati igazolásával most elsősorban arra keresik a választ, mitől van az anyagnak tömege.