előadó
vitavezető
vitarésztvevő
Budapesten született 1953-ban, az ELTE bölcsészettudományi karán végzett 1977-ben. 1988 óta bölcsészdoktor, 1996-ban szerzett PhD fokozatot a filozófiai tudományokban. 1985-től 2002-ig a Magyar Táncművészeti Főiskolán oktatott. 2005-ben habilitált az ELTE-n, jelenleg ugyanott a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet egyetemi docense. Főbb kutatási területei: a művészettörténet tudománytörténete, értelmezésproblémák Caravaggio és Rembrandt művészetével kapcsolatban, interpretációelmélet, illetve a tér- és testművészetek hermeneutikája.
Személyes adatok
Születési hely, idő: Budapest, 1953. október 12.
Tanulmányok
ELTE Bölcsészettudományi Kar, művészettörténész és esztétikai előadó, 1972-1977
Universiteit van Amsterdam, Instituut voor Kunstgeschiedenis, grant fellow
London, Warburg and Courtauld Institute
Tudományos fokozatok, címek
bölcsészdoktor, 1988
Ph. D. fokozat filozófiai tudományok
habilitált doktor, ELTE, Budapest, 2005
Munkahelyek és beosztások
ELTE Bölcsészettudományi Kar, Esztétikai tanszék, 1977-
Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
egyetemi adjunktus, 1990-1999
egyetemi docens, 2000-
Magyar Táncművészeti Főiskola, 1985-2003
főiskolai docens, 1989-
az Ikon Kiadó igazgatója, 1990-1997
Index.hu, a kulturális rovat vezetője, 2000-2002
a www.mindentudas.hu főszerkesztője, 2002-2004
Hazai és nemzetközi tudományos tevékenységek
Groningen, Amsterdam, 1985
Ljubljana, 1987 és 1989
Nottingham, 1988
Budapest, Mítoszok és képek konferencia szervezése, 1990
Berlin, 1990
Siena, 1990
Jerusalem, 1999
Tudományos tagságok
Magyar Esztétikai Társaság
Magyar Filozófiai Társaság
Rényi A.: A testek világlása: Hermeneutikai tanulmányok, Budapest, Kijárat Kiadó, 1999.
Rényi A. (szerk.): A "Michelangelo"-paradigma a művészettörténetben: stílustörténet, ikonológia, hermeneutika, Budapest, Enigma Kiadó, 2002.
Bätschmann, O., Rényi A., Bacsó B. (fordítás): Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába, Budapest, Corvina, 1998.
Rényi A.: Drámai jelenlét és emberi érvényesség: Rembrandt korai Júdás-képe és a festett színpad dramaturgiája, In: Világosság, 1984. 6: 156-164.
Rényi A.: Ironikus apokalipszis: Adalékok Kondor kései "ikonográfiai stílusához", In: Művészet, 1984. 8: 20-25.
Rényi A.: A rendbeszedett esztétika, In: Magyar Filozófiai Szemle, 1986. 1-2: 252-258.
Rényi A.. A mítosz képétől a kép mítoszáig: Kísérlet egy Kondor-rézkarc képhermeneutikai értelmezésére, In: Művészettörténeti Értesítő, 1988. 1-2: 1-16.
Rényi A.: Ästhetische Erfahrung und kunstgeschichtliche Hermeneutik. Ein Versuch, Rembrandt's Drei Kreuze als Radierung zu deuten, In: Acta Historiae Artium, 1990-92: 93-108.
Rényi A.: Die Versuchung der Moderne. Ein Beitrag zur Genese der Postmoderne, In: The Subject in Post-modernism, Ljubljana, Vol. II., 1990: 165-180.
Rényi A.: From 'Exact Science' to Criticism: Changes of Paradigms in 20th Century Art History, In: Le Grandi correnti dell'estetica novecentesca, Guerini Studio, Roma-Siena, 1991: 320-327.
Rényi A., György P., Turai H. (szerk.): "Vihar előtt": A történeti festészet mint a sztálinizmus képzőművészetének magyar paradigmája, In: Sztálinizmus és kultúra, Budapest, Corvina, 1992: 34-44.
Rényi A., György P., Turai H. (szerk.): Historical Painting as a Hungarian Paradigm of Stalinist Art, In: Art and Society in the Age of Stalin, Budapest, Corvina Books, 1992: 38-49.
Rényi A.: A filosz és a táncos: Posztmodern lakoma, In: Fordulatok, Hungarian Theatres, Budapest, Vol. II, 1992: 303-322.
Rényi A.: Múzeum és budoár: Művészettörténeti adalékok "modern" és "posztmodern" geneziséhez, In: Új Művészet, 1992. 7: 42-85.
Rényi A.: In memoriam Bódy Gábor: Egy videomű anatómiája, In: ABCD Multimédia Magazin, 1995. 4.
Rényi A.: A dekonstruált kegyelet: Jovánovics 1956-os emlékműve és a posztmodern szobrászat, Holmi, 1995. 10: 1405-1431.
Rényi A.: Parcel 301, In: Ikon Publishing, Budapest, 1995.
Rényi A.: Tragikum és idolátria, In: Ellenfény, 1997. 2: 7-11.
Rényi A.: Dionüzosz tükre: Derek Jarman erotomán hermeneutikája és a Caravaggio-kihívás, In:Metropolis, 1997. Autumn: 86-100.
Rényi A.: A tékozló tekintet: Kísérlet egy kései Rembrandt-mű képhermeneutikai értelmezésére, In: Enigma, 1998. 14-15: 95-132.
Rényi A.: Kényszerképlet - a Picasso-összeesküvés, In: Mancs, 1998. 24.
Rényi A.: A képbe vesző tekintet: Caravaggio: Nárcisz, In: A testek világlása. Hermeneutikai tanulmányok, Budapest, Kijárat Kiadó, 1999: 9-50.
Rényi A.: A testek világlása: A tánc mint plasztikai művészet és a nehézkedés hermeneutikája, In: A testek világlása: Hermeneutikai tanulmányok, Budapest, Kijárat Kiadó, 1999: 235-288.
Rényi A.: A gravitáció mint létmetafora: Egy motívum a kései Rilke költészetében, In:
Enigma, 1999. 20-21: 18-35.
Rényi A.: A légből kapott monumentum, In: Mozgó Világ, 2000. 2: 99-113.
Rényi A.: A kódok és a tánc: Marie Chouinard és Bozsik Yvette Tavaszi áldozata, In: Ellenfény, 2000. 1-2: 44-52.
Rényi A.: Rembrandt Abused, In: Rembrandt as a Battlefield, The Hebrew University of Jerusalem - University of California Press, 1999.
Rényi A.: Die Schwierigkeit der Schwere. Gravitation als Seinsmetapher in der Poesie des späten Rilke, In: Philosophia Hungarica. Profile zeitgenössischer Forschung in Ungarn. Hrsg.v. W. Hogrebe, Königshausen & Neumann, Würzburg, 2001: 295-307
Rényi A.: A pávakör négyszögesítése, In: Ellenfény, 2001. 3: 44-52, 22-26.
Rényi A.: Az áttetsző bölcs: Rembrandt: Szent Jeromos itáliai tájban, In: Bárdos J. (szerk.): Dombormű: Esszék, tanulmányok Poszler György 70. születésnapjára, Budapest, Liget, 2001: 314-330.
Rényi A.: A Mandarin-paradigma, In: Élet és irodalom, 2001. június 15: 15-17.
Rényi A.: A holtpont igézete: Adalékok Caravaggio testfelfogásához és "naturalizmusának" képi szintaxisához, In: Enigma, 2001. 30: 5-19.
Rényi A.: A banalitás kontúrjai, In: Színház, 2002. július: 36-42.
Rényi A.: Sem ünnep, sem áldozat, In: Balkon, 2003. 4: 27-29.
Rényi A.: A retrorika terrorja: A Terror Háza mint esztétikai probléma, In: Élet és irodalom, 2003. július 8: 15-17.
Rényi A.: A távolság megfestése, In: Várfok Galéria, Budapest, 2003.
Rényi A.: Egy kosár gyümölcstől a Gyümölcskosárig: A Fenomén és mű című tanulmánykötet olvasása közben, In: Vulgo, 2004. V. 1: 140-154.
Rényi A.: A csendélet színpadai, In: Színház, 2004. augusztus: 12-14.
Rényi A.: A technika igazsága: Képhermeneutikai reflexiók az Albertina Rembrandt-kiállításáról, In: Új Művészet, 2004. augusztus: 20-23.
Rényi A.: Az ékesszóló kép: Adalékok Rembrandt prédikátorportréinak retorikájához, In: Új Művészet, 2004. november: 4-8.
Rényi A.: A művészettörténeti megértésről, In: Világosság, 2004. 5: 79-82.
Rényi A., Rényi Á.: Történetnélküliség és sorstalanság: A Terror Háza és a Páva utcai emlékközpont holokauszt-kiállításairól, In: Élet és Irodalom,. 2005. XLIX. 2: 10-12.
Rényi A., Bárdos J. (szerk.): Az értelmező tébolya: Bayreuth-i emlék, In: Parlando, Budapest, Atlantisz, 2005: 41-50.
Rényi A.: Test és tér között: Giacometti és a nehézkedés hermeneutikája, In: A tér a szobrászatban - a szobrászat tere, Budapest, Műcsarnok, 2005: 7-19.
Rényi A., Vince M. (szerk.): Befejezett jelen, In: Kor-képek, Budapest, MTI, 2005, 18-23.
Rényi A.: Az elfojtott pátosz formulái - Aby Warburg Rembrandtról: kultúratudomány és recepcióesztétika, In: Enigma, 2005. XII . 46: 77-135.
Rényi A. (szerk.): A "Michelangelo"-paradigma a művészettörténetben: stílustörténet, ikonológia, hermeneutika, Budapest, Enigma Kiadó, 2002.
Bätschmann, O., Rényi A., Bacsó B. (fordítás): Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába, Budapest, Corvina, 1998.
Rényi A.: Drámai jelenlét és emberi érvényesség: Rembrandt korai Júdás-képe és a festett színpad dramaturgiája, In: Világosság, 1984. 6: 156-164.
Rényi A.: Ironikus apokalipszis: Adalékok Kondor kései "ikonográfiai stílusához", In: Művészet, 1984. 8: 20-25.
Rényi A.: A rendbeszedett esztétika, In: Magyar Filozófiai Szemle, 1986. 1-2: 252-258.
Rényi A.. A mítosz képétől a kép mítoszáig: Kísérlet egy Kondor-rézkarc képhermeneutikai értelmezésére, In: Művészettörténeti Értesítő, 1988. 1-2: 1-16.
Rényi A.: Ästhetische Erfahrung und kunstgeschichtliche Hermeneutik. Ein Versuch, Rembrandt's Drei Kreuze als Radierung zu deuten, In: Acta Historiae Artium, 1990-92: 93-108.
Rényi A.: Die Versuchung der Moderne. Ein Beitrag zur Genese der Postmoderne, In: The Subject in Post-modernism, Ljubljana, Vol. II., 1990: 165-180.
Rényi A.: From 'Exact Science' to Criticism: Changes of Paradigms in 20th Century Art History, In: Le Grandi correnti dell'estetica novecentesca, Guerini Studio, Roma-Siena, 1991: 320-327.
Rényi A., György P., Turai H. (szerk.): "Vihar előtt": A történeti festészet mint a sztálinizmus képzőművészetének magyar paradigmája, In: Sztálinizmus és kultúra, Budapest, Corvina, 1992: 34-44.
Rényi A., György P., Turai H. (szerk.): Historical Painting as a Hungarian Paradigm of Stalinist Art, In: Art and Society in the Age of Stalin, Budapest, Corvina Books, 1992: 38-49.
Rényi A.: A filosz és a táncos: Posztmodern lakoma, In: Fordulatok, Hungarian Theatres, Budapest, Vol. II, 1992: 303-322.
Rényi A.: Múzeum és budoár: Művészettörténeti adalékok "modern" és "posztmodern" geneziséhez, In: Új Művészet, 1992. 7: 42-85.
Rényi A.: In memoriam Bódy Gábor: Egy videomű anatómiája, In: ABCD Multimédia Magazin, 1995. 4.
Rényi A.: A dekonstruált kegyelet: Jovánovics 1956-os emlékműve és a posztmodern szobrászat, Holmi, 1995. 10: 1405-1431.
Rényi A.: Parcel 301, In: Ikon Publishing, Budapest, 1995.
Rényi A.: Tragikum és idolátria, In: Ellenfény, 1997. 2: 7-11.
Rényi A.: Dionüzosz tükre: Derek Jarman erotomán hermeneutikája és a Caravaggio-kihívás, In:Metropolis, 1997. Autumn: 86-100.
Rényi A.: A tékozló tekintet: Kísérlet egy kései Rembrandt-mű képhermeneutikai értelmezésére, In: Enigma, 1998. 14-15: 95-132.
Rényi A.: Kényszerképlet - a Picasso-összeesküvés, In: Mancs, 1998. 24.
Rényi A.: A képbe vesző tekintet: Caravaggio: Nárcisz, In: A testek világlása. Hermeneutikai tanulmányok, Budapest, Kijárat Kiadó, 1999: 9-50.
Rényi A.: A testek világlása: A tánc mint plasztikai művészet és a nehézkedés hermeneutikája, In: A testek világlása: Hermeneutikai tanulmányok, Budapest, Kijárat Kiadó, 1999: 235-288.
Rényi A.: A gravitáció mint létmetafora: Egy motívum a kései Rilke költészetében, In:
Enigma, 1999. 20-21: 18-35.
Rényi A.: A légből kapott monumentum, In: Mozgó Világ, 2000. 2: 99-113.
Rényi A.: A kódok és a tánc: Marie Chouinard és Bozsik Yvette Tavaszi áldozata, In: Ellenfény, 2000. 1-2: 44-52.
Rényi A.: Rembrandt Abused, In: Rembrandt as a Battlefield, The Hebrew University of Jerusalem - University of California Press, 1999.
Rényi A.: Die Schwierigkeit der Schwere. Gravitation als Seinsmetapher in der Poesie des späten Rilke, In: Philosophia Hungarica. Profile zeitgenössischer Forschung in Ungarn. Hrsg.v. W. Hogrebe, Königshausen & Neumann, Würzburg, 2001: 295-307
Rényi A.: A pávakör négyszögesítése, In: Ellenfény, 2001. 3: 44-52, 22-26.
Rényi A.: Az áttetsző bölcs: Rembrandt: Szent Jeromos itáliai tájban, In: Bárdos J. (szerk.): Dombormű: Esszék, tanulmányok Poszler György 70. születésnapjára, Budapest, Liget, 2001: 314-330.
Rényi A.: A Mandarin-paradigma, In: Élet és irodalom, 2001. június 15: 15-17.
Rényi A.: A holtpont igézete: Adalékok Caravaggio testfelfogásához és "naturalizmusának" képi szintaxisához, In: Enigma, 2001. 30: 5-19.
Rényi A.: A banalitás kontúrjai, In: Színház, 2002. július: 36-42.
Rényi A.: Sem ünnep, sem áldozat, In: Balkon, 2003. 4: 27-29.
Rényi A.: A retrorika terrorja: A Terror Háza mint esztétikai probléma, In: Élet és irodalom, 2003. július 8: 15-17.
Rényi A.: A távolság megfestése, In: Várfok Galéria, Budapest, 2003.
Rényi A.: Egy kosár gyümölcstől a Gyümölcskosárig: A Fenomén és mű című tanulmánykötet olvasása közben, In: Vulgo, 2004. V. 1: 140-154.
Rényi A.: A csendélet színpadai, In: Színház, 2004. augusztus: 12-14.
Rényi A.: A technika igazsága: Képhermeneutikai reflexiók az Albertina Rembrandt-kiállításáról, In: Új Művészet, 2004. augusztus: 20-23.
Rényi A.: Az ékesszóló kép: Adalékok Rembrandt prédikátorportréinak retorikájához, In: Új Művészet, 2004. november: 4-8.
Rényi A.: A művészettörténeti megértésről, In: Világosság, 2004. 5: 79-82.
Rényi A., Rényi Á.: Történetnélküliség és sorstalanság: A Terror Háza és a Páva utcai emlékközpont holokauszt-kiállításairól, In: Élet és Irodalom,. 2005. XLIX. 2: 10-12.
Rényi A., Bárdos J. (szerk.): Az értelmező tébolya: Bayreuth-i emlék, In: Parlando, Budapest, Atlantisz, 2005: 41-50.
Rényi A.: Test és tér között: Giacometti és a nehézkedés hermeneutikája, In: A tér a szobrászatban - a szobrászat tere, Budapest, Műcsarnok, 2005: 7-19.
Rényi A., Vince M. (szerk.): Befejezett jelen, In: Kor-képek, Budapest, MTI, 2005, 18-23.
Rényi A.: Az elfojtott pátosz formulái - Aby Warburg Rembrandtról: kultúratudomány és recepcióesztétika, In: Enigma, 2005. XII . 46: 77-135.
Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:
- Finta József, Nagy Bálint, Rényi András , Skardelli György, Sütő András Balázs, Z. Halmágyi Judit: Építészeti jelek Budapesten (Klubrendezvények, 2004.02.09)
- Bozsonyi Károly, El Kazovszkij, Etesi Gábor, Pavlovits Dávid, Rényi András: A megértés problémája a tudományban és a művészetben (Klubrendezvények, 2004.05.24)
- Fábri György, Fejérvári Boldizsár, Laczkovich Miklós , Rényi András: Doktor Faustus (Klubrendezvények, 2004.07.05)
- Gerle János, Keserű Katalin, Kiss Éva, Rényi András , Szabadi Judith: A "századforduló" az ezredfordulón... avagy mit üzen nekünk az 1900 körüli korszak művészete? (Klubrendezvények, 2005.02.09)
- Rényi András: Eredeti vagy hamis? - A műértés tudományos alapjairól (művészeti és művelődéstörténeti tudományok, 2006.02.20)
- Bókay Antal , Rényi András , Tverdota György, Veres András: Visszanéző: a József Attila-év (Klubrendezvények, 2006.05.24)
