Pszichiáter, egyetemi tanár
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (tanszékvezető egyetemi tanár)
1939. április. 2-án született Győrszentmárton (jelenleg: Pannonhalma)
1965-ben házasodott. Felesége gyógytornász, tanszékvezető főiskolai docens, a Semmelweis Egyetem Főiskolai Kar Fizioterápiás Tanszékének és a Gyógytornász Szaknak a vezetője. Három gyermekük van, akik házasok, önállóak. Hét unokájuk van.
Tanulmányok:
1957 érettségi kitűnő eredménnyel, Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Katolikus Általános Gimnázium
1963 általános orvosi diploma (summa cum laude), Budapesti Orvostudományi Egyetem
1974 klinikai pszichológiai oklevél (kitűnő), Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar:
1990 Pázmány Péter R. K. Hittudományi Akadémia (levelező tagozat)
Szakképzettség:
1967 Pszichiátria (jeles)
1967 Speciális aneszteziológiai képzettség, amelynek értelmében önállóan végezhet elektrokonvulzív kezelést aneszteziológiai feltételek mellett
1969 Neurológia (jeles)
1978-80 Csoportpszichoterápia (NDK Pszichoterápiás Társaság, Berlin)
1980 Klinikai farmakológia (szakképesítés)
1981 Orvosi pszichológia (képesítés)
1983 Klinikai szakpszichológia (szakképesítés)
1984 Pszichoterápia (képesítés)
1992 "Effective Management" tanfolyamot végzett a City University (Seattle, USA) szervezésében
1993 Pszichoterápia (szakképesítés)
1994 Magatartásterápia (szakpszichoterápia)
1995 Addiktológia (szakképesítés)
2001 Geriátria (szakképesítés)
Tudományos fokozat:
1979 Az orvostudományok kandidátusa "A neurózisok motivációs elmélete" című értekezés alapján
Munkakörök, beosztások:
1963- egyetemi gyakornok, Nyírő Gyula professzor meghívására kerül az akkori Budapesti Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikájára
1965- tudományos munkatárs, az induló Klinikai Farmakológiai Hálózat keretében dolgozik a klinikán
1980- tudományos főmunkatárs
1987- tudományos tanácsadó
1989- egyetemi tanár
1963- a klinika különböző pszichiátriai és neurológiai osztályain dolgozik a szakképesítések megszerzéséig
1972- megszervezi a klinika Neurózis Ambulanciáját
1973- a neurózis osztály és a kutatócsoport vezetője, az osztályt a terápiás közösség elvei szerint szervezi át
1978- intenzív csoportpszichoterápiás programokat szervez
1984- a klinika irányításában is részt vesz
1985- kialakítja a klinikán jelenleg is működő új típusú pszichiátriai ellátó rendszert, amely azóta modellértékűvé vált (Nap utcai részleg)
1991 kidolgozza a Központi Állami Kórház egyetemi oktató kórházzá való átszervezésének programját
1992. január 1-től rektori megbízás alapján a SOTE Oktató Kórházának főigazgatója, megszervezi a kórházban az oktató tevékenységet; ellátja az Oktató Kórház Pszichiátriai és Pszichoterápiás Osztályának vezetését is
1994. július 1-től a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója; a klinika új tárgyak oktatását kezdi meg (gyógyszerészi és fogorvosi pszichológia, pszichoterápia, orvosi rehabilitáció); krízis intervenciós osztályt létesít; pszichiátriai konzultációs szolgálatot indít; közösségi pszichiátriai programot kezdeményez; klinikai farmakológiai csoport kialakítását kezdeményezi
Oktatói tevékenység:
1964- neurológiát és pszichiátriát oktat orvostanhallgatók számára
1970 részt vesz az orvosi pszichológia akkor induló oktatásának megszervezésében és oktatásában
az 1970-es évek óta rendszeres előadója az Orvostovábbképző Intézet (majd Egyetem) tanfolyamainak: pszichoszomatikát, klinikai farmakológiát, biometriát, pszichopatológiát, pszichoterápiát oktat
1972- rendszeresen tart tantermi előadásokat is
1979- rendszeresen speciálkollégiumi előadásokat tart "Neurózistan és pszichoterápia" címmel, 1994-től "A gyakorló orvos pszichoterápiája" címmel
1980- az OTKI Egészségügyi Főiskolai Karán (Gyógytornász Szak) a pszichiátria előadója
az 1980-as évek elején a Szegedi Orvostudományi Egyetemen vendégelőadóként orvosi pszichológiát oktat
1972- az osztályán belső képzést indít ápolók számára: ápoló munkatársai közül mintegy tízen szereztek később diplomát; pszichopatológiát ad elő egy éven át az ELTE Bölcsészettudományi Karán; részt vesz a szakpszichológus képzésben
1985- német és angol nyelven is oktat (pszichiátria, orvosi pszichológia)
1980- viselkedésterápiai kurzusokat indít; 100 órás kiképző programot dolgoz ki
1986- komplex pszichoterapeuta-képző tanfolyamokat szervez, amelyek képesítő, illetve szakvizsgára készítenek fel: e három éves kurzusok keretében több száz szakember nyert kiképzést; a kurzusokra évente 50-70 résztvevő nyer beiskolázást; kihelyezett tagozat működik Debrecenben
1990- egyéb vidéki kihelyezett tanfolyamokat is kezdeményez (Sopronban háziorvosoknak); a magyarországi behavior-terápiás, személyközpontú és kognitív terápiás iskola megalapítója; közvetlen személyes tanítványainak száma meghaladja a több százat: közülük többen maguk is kiképző terapeuták; aktívan részt vesz a mentálhigiénés-lélektani kultúra terjesztésében; iskolákban tart előadásokat, szemináriumokat; szakmai rendezvények rendszeresen felkért előadója, nem csupán orvosi körökben; továbbképző kurzusok előadója számos külföldi egyetemen (Bécs, Graz, Mannheim, Havanna, Princeton, Vilnius, Rostok, Linz)
1980 pszichiátriai önkéntes segélyszolgálatot szervezett, tagjait kiképezte; a csoport jelenleg is aktívan tevékenykedik a klinika keretében
1980- mentálhigiénés továbbképző kurzusokat szervezett nem egészségügyi diplomások számára; egyesületi keretben (Internationale Mediziner Arbeitsgemeinschaft magyar tagozata keretében) orvostanhallgatók számára konferenciákat, tanrenden kívüli előadásokat, szemináriumokat szervez
1980- rendszeresen részt vesz a tudományos továbbképzésben; aspiránsvezetőként egyetemi doktori és kandidátusi értekezések (köztük külföldi aspiráns) elkészültében vesz részt
1999- a Mentálhigiénés Programiroda vezetője a Nemzeti Egészségvédelmi (majd Egészségfejlesztési) Intézet keretében; a Nemzeti Népegészségügyi Program (majd Johan Béla Népegészségügyi Program) Mentális Betegségek Megelőzése alprogramjának kidolgozója és vezetője; a WHO Európai Irodájának elmeegészségügyi összekötője és a közép-európai régió koordinátora
Tudományos tevékenység:
Tudományos munkásságának tengelyében a lelki jelenségek, magatartási zavarok és terápiájuk, valamint ezek biológiai, szociális és filozófiai összefüggései állanak. Munkásságát 173 publikáció, valamint 385, jelentős részben idézhető előadás jellemzi. Publikációi több mint 90%-ának egyedüli vagy első szerzője. Hat önálló monográfiája van (egy elkészült és leszerződött könyv a kiadó csődje miatt kéziratban maradt). 1999 tavaszán megjelent a Pszichiátria tankönyve (Semmelweis Kiadó), mely a szerző önálló munkája (2002-ben jelent meg a 22. kiadás). Megjelenés alatt a Sürgősségi pszichiátria című könyve (Medicina, 2003), új átdolgozott kiadásban a Gyógyító beszélgetés című könyv (Medicina, 2003), valamint társszerzőkkel a Mentális betegségek szakértői véleményezése c. kézikönyv (Medicina 2003). 30 könyvfejezet szerzője; publikációi 31 nemzetközi folyóiratban jelentek meg angol, német és francia, illetve egy litván nyelven.
Tudományos tevékenységének főbb irányai:
- Depressziók és ezek biokémiai, illetve farmakoterápiás összefüggései (Deprenyl korai klinikai vizsgálatok).
- Alvásmegvonás depresszióban.
- Első magyar nyelvre standardizált pszichometriai módszerek kidolgozása, ezzel a klinikai pszichofarmakológiai vizsgálatok módszertani bázisának megteremtése. E módszereket még ma is használják. Pszichometriai módszerek elvi kérdései. A legnagyobb személyiség-kérdőív, az MMPI hazai strandardjának kidolgozása és monográfiában való összefoglalása.
- Neurotikus zavarok fiziológiai vonatkozásai, a figyelem szabályozásának zavarai a neurózisok és pszichózisok egyes típusaiban. E téma összefoglalása kandidátusi értekezésben.
- Szociálpszichiátriai témájú vizsgálatok - szocializáció.
- Pszichoszomatika - magatartás-orvostan.
- Új terápiás módszerek, mint pl. magatartásterápiák, kognitív terápiák, személyközpontú módszer. Az első magyar behavior-terápiás monográfia (Mórotz Kenéz társszerzővel). Az első magyar személyközpontú terápiás monográfia (önállóan).
- Pszichiátriai ellátási modellek és vizsgálatuk: intenzív terápiás csoportok, a közösség-közeli, dezinstitucionalizált ellátási modell, és ennek hatékonysága, összevetése hagyományos modellekkel.
- Kognitív terápiás módszerek bevezetése, a kognitív szemlélet jelentősége. Az "imperativizmus" és a lelki zavarok kapcsolata.
- A lelki szenvedés filozófiai aspektusai.
- A szorongás és a szorongásos zavarok (monográfia).
Egyes kutatási témái egészségügyi minisztériumi, illetve egyetemi támogatásban részesültek. Az ellátási modellekkel kapcsolatos vizsgálatai a Társadalmi Beilleszkedési Zavarok program részeként ugyancsak támogatást nyert.
Aktuális pályázatok: ETT (Depresszív és szorongásos zavarok optimális kezelési stratégiái), illetve a Rehabilitációs oktatási háló c. pályázat (Felsőoktatási Programfinanszírozási Iroda). Munkacsoport vezetőjeként A szuicid magatartás kognitív háttere c. témával foglalkozik. Ph. D. program vezetője a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának keretében (Klinikai pszichológia és pszichiátria). Egy ösztöndíjas és 10 egyéni képzésben résztvevő hallgatója van, köztük külföldi is.
Gyógyító-szervező tevékenység:
Betegellátó tevékenységét a testi és lelki folyamatok, illetve kezelési módok együttes szemlélete jellemzi.
- Elsőként alkalmazott hazákban objektív viselkedés-regisztráló módszereket a klinikumban, külföldi eljárásokat adaptált, illetve eredeti módszereket fejlesztett ki (1964).
- Kezdeményezője volt a humánus, altatásban végzett elektrokonvulzív kezelések bevezetésének. Elsőként alkalmazott ilyen módszert önállóan, miután a szükséges aneszteziológiai képzést megszerezte. Tevékenysége nyomán a kezelésmód általánossá vált hazánkban, ma már kötelező jellegű (1967).
- Pszichoterápiás ambulanciát, majd később új típusú pszichiátriai ellátó szolgálatot szervezett (ún. "dezinstitucionalizált", mobilis szolgálat), amely mint "Nap utcai modell" ismert a szakmai körökben.
- Foglalkozott ennek gazdasági vonatkozásaival is (1984).
Hazánkban:
- Elsőként szervezett terápiás közösséget funkcionális osztályon (1973).
- A klinikán meghonosította a csoport-terápiák különböző formáit, majd ezeket intenzív, zárt csoportok formájában fejlesztette tovább (1973).
- Egyik kezdeményezője a korszerű, kontrollált, objektív regisztrálásra alapozott klinikofarmakológiai vizsgálatoknak.
- Elsőként alkalmazott hazánkban behavior-terápiás módszereket, osztályán a nővéreket is bevonta a terápiás munkába (1971).
- Bevezette Magyarországon az alvásmegvonás módszerét a depressziók kezelésére. Kidolgozta ennek alkalmazási szabályait. A módszer azóta elterjedt hazánkban. Megszervezte a mániás-depressziós betegek lítium ambulanciáját (1976).
- Kezdeményezője volt a Rogers-féle személyközpontú módszer klinikai alkalmazásának. Tanfolyamokat szervezett a módszer terjesztésére, a humánusabb betegellátás érdekében (1980).
- Elsőként vont be önkéntes személyeket az idült pszichiátriai betegekkel való foglalkozásba. Egy ilyen csoportot maga képezett ki, s 1980 óta a csoport folyamatosan tevékenykedik (1980).
- Támogatta a logoterápiás módszerek hazai elterjedését. Opponense volt egy - bátorítására készült - ilyen témájú kandidátusi értekezésnek (1991).
- A szakirodalomban jelentkező szemléletváltozással egy időben kezdeményezte a kognitív módszerek bevezetését és terjesztését hazánkban (1980-tól).
Nemzetközi kapcsolatok:
Aktív kapcsolatai vannak a következő jelentősebb intézményekkel:
Montreal, McGill, Szociálpszichiátriai Intézet
Párizs, St Anne Kórház (prof. P. Pichot, prof. S. Lajeunesse)
Hőpital Esquirol (Pierre Noël): egy munkatársa egy éves tanulmányutat töltött ezen intézetben
Grenoble: Orvosi fakultás (dékán: M. Franco)
Berlin: Freie Universität, Szociálpedagógiai Tanszék (Prof. H. Teichmann)
Rostock, Egyetem, Gyermekpszichiátria és Neurológia (Prof. Göllnitz, prof. Kamman.), Pszichológiai Tanszék (Prof. Meyer-Probst).
Mannheim, Inst. für Seelische Gesundheit (Prof. Rey, Prof. Schepanck)
Linz: Egyetem, Szociológiai Tanszék (Prof. K. Zapotoczky)
Bécs: Egyetem, Pszichiátriai Klinika (Prof. H. Katschnig, Prof. Em. Berner).
Grazi Egyetem, Pszichiátriai Klinika (Prof. H-G. Zapotocky)
Vilniusi Egyetem, Pszichológiai Intézet (Dr.Galiene)
Oxfordi Egyetemi Pszichológiai Intézet (Dr. P. Salkovskis): egy munkatársa jelenleg egy éves ösztöndíjjal tartózkodik ezen intézetben
Trier, Egyetem, Pszichoszomatikus Klinika: jelenleg egy munkatársa itt ösztöndíjas
Trondheim, Egyetem, Pszichiátriai és Magatartástudományi Intézet (prof. G. Götestam)
Padova, Egyetemi Pszichológiai Intézet (Prof. P. Moderato)
Varsó, Orvosi Akadémia, Pszichiátriai Klinika (Prof. W. Szellenberger)
Reykjavik, Egyetemi Pszichiátriai Klinika (Prof. E. Arnarson)
Nemzetközi kapcsolatainak más része tudományos társaságokon keresztül szerveződik, illetve az orvostudomány területein kívülre esik. Utóbbiak közé tartozik pl. az Office Culturel de Cluny, amelynek meghívott előadója volt 1993-ban Lyonban. Rendszeres előadója a Katholischer Akademikerverband Öterreichs nevű szervezetnek is.
Jelentősebb tanulmányutak:
1974-75 Párizs, St.Anne Kh. (Prof. Pichot, egy akadémiai év)
1987 Kuba, Havanna (2 hét)
1989 Kanada, Montréal,- Val d'Or (2 hét)
1978-80 Németországi kiképzés (évente 2x1 hét)
1984 Norwichi Egyetem, Nagy Britannia (1 hét)
1989 Mannheim, Heidelberg Egyetem, (1 hét)
Nemzetközi társasági tagságok:
European Association for Behaviour and Cognitive Therapy: elnök 1995-96, Past-president 1996-97, az Oktatási Bizottság tagja
Collegium Internationale Activitatis Nervosae Superioris, Prága
Société Médico-Psychologique: külföldi tag
Sociedad Cubana de Psiquiatria: tiszteletbeli tag
Internazionale Mediziner Arbeitsgemeinschaft (Wien) magyar tagozatának (Magyar Medikus Munkaközösség) elnöke, illetve a tudományos tanács tagja
European Association for Psychotherapy Research tagja
Magyar társasági tagságok:
Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága: vezetőségi tag 1993-ig
Magyar Pszichiátriai Társaság: alaptó tag és titkár 1980-1984, főtitkár 1984-1989, vezetőségi tag 1989-, elnök 2002-
Magyar Farmakológiai Társaság
Magyar Pszichológiai Társaság: 1980-82 Tesztbizottság tagja
Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitv Terápiás Egyesület: 1989- alaptó elnök (korábban mint a MPT Szekciója működött), 2000- tiszteletbeli elnök
Magyar Személyközpontú Terápiás Egyesület: alapító tag, tiszteletbeli elnök
Magyar Medikus Munkaközösség: elnök
Szerkesztőségek (hazai lapok):
Ideggyógyászati Szemle (Clinical Neurosciences): 1980 szerkesztőségi titkár, 1984-1990 felelős szerkesztő; jelenleg szerkesztőbizottsági tag
Psychiatria Hungarica: szerkesztőbizottsági tag
Addiktológia: szerkesztőségi tag
Szerkesztőségek (külföldi lapok):
L'Information Psychiatrique (Paris) külföldi levelező
European Journal of Psychiatry (International Board)
Santé Mentale au Québec (Comité International)
British Journal of Hospital Medicine (International Board) (1993-2000)
American Journal of Psychotherapy (International Board)
Közéleti tevékenység:
1986- a Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja, 1990-95 elnöke
1993-94 a NM Családvédelmi Tanácsának elnöke
1990- az ETT Igazságügyi Bizottságának tagja, 1970- referense
1989-1991 a Józsefvárosi Önkormányzat Egészségügyi Sportbizottságának elnöke
Miniszteri, államtitkári felkérésre számos ad hoc szakmai bizottságban tevékenykedik
1990- a Magyar Orvosi Kamara Egyetemi Szervezete Etikai Bizottság tagja
1990- az Egészségügyi Felsőoktatási Szakmai Bizottság tagja
2000- az EFSZTT Orvosi Albizottság elnöke
Részvétel a Semmelweis Orvostudományi Egyetem vezetésében:
1989- részt vesz az Egyetem megújulásának előkészítését célzó megbeszéléseken
1990 megválasztják az Általános Orvostudományi Kar Oktatási és Nevelési Bizottságának elnökévé; ebben a minőségben a Szenátusnak is tagja
1994- az Egyetemi Oktatási és Nevelési Bizottságnak is elnöke
1996- a SOTE-HIETE integrációját előkészítő bizottságnak tagja
1996 az Oktatásfinanszírozási Bizottság tagja
1999- a SOTE Szakképzési és Továbbképzési Bizottsága elnöke
2002- a Semmelweis Egyetem Etikai Bizottságának elnöke
Jelentősebb döntések, amelyekben kezdeményező szerepet játszik:
a Családorvosi Tanszék létrehozása
a Magatartástudományi Intézet megalapítása: terveinek kidolgozása, a döntés menedzselése
a nyelvoktatás reformja
a kötelező testnevelés reformja
a Központi Állami Kórház integrációja, Oktató Kórházzá való átszervezése, a Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozása
Szakmai elismerések:
Magyar Pszichiátriai Társaság: Nyírő Gyula nívódíj (két alkalommal): 1.) a Klinikai Viselkedésterápiák című könyv alapján (1986), 2./ A gyógyító beszélgetés c. könyv alapján (1990)
Felkérés a European Association for Behaviour and Cognitive Therapies 1966-os kongresszusának megrendezésére Budapesten
"Budapestért" kitüntető jelvény, 1990
SOTE kiváló oktató
Magyar Köztársasági érdemérem kiskeresztje
Nyelvismeret:
Szabadon ad elő angolul, németül, franciául. Franciából és németből felsőfokú nyelvvizsgája van. Csoportpszichoterápiás képzettségét német nyelven szerezte meg. Orosz és latin nyelven olvas.