díjazott

A negyvenhárom éves matematikus kutatásainak középpontjában az úgynevezett alacsony dimenziós topológia, vagyis a matematika legfeljebb négydimenziós terek tulajdonságait vizsgáló ága áll. Ezeknek a tereknek az alapos megértése kulcsfontosságú például az elméleti fizikában. Az alacsony dimenziós topológia magában foglalja a matematika olyan klasszikus fejezeteit is, mint a háromdimenziós térben elhelyezkedő csomók elmélete. Ez jól alkalmazható bizonyos biológiai kutatásokban, hiszen például a DNS spirál is modellezhető egy csomóval, így a csomó matematikai tulajdonságai befolyásolják a spirál térszerkezetét. Stipsicz András kutatásainak egyik központi eleme a négydimenziós Poincaré sejtés. Ez arra a kérdésre keresi a választ, hogy létezik-e úgynevezett egzotikus struktúra a négydimenziós gömbfelületen. A Lendület Program keretében tervezett kutatások egyik fontos fejezete ennek a hosszú ideje nyitott kérdésnek a mélyebb megértése és esetleges megválaszolása lesz. Stipsicz András az ünnepélyes akadémiai eredményhirdetésen utalt arra a mondásra, amely szerint a matematikához nem kell más, mint papír és ceruza. A fiatal kutató szerint ez csak részben igaz. Mint fogalmazott, szükség van eszközökre, de még inkább a tudósok kritikus tömegére. Szerinte egy ilyen csapat összeállítására a programnak köszönhetően most már lesz lehetőség.

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jul 13, 2018 | 00:00 am
A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?” címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható. Az MTA Kommunikációs Főosztálya ezért az alábbi helyreigazítás közlését kérte a lap főszerkesztőjétől június 9-én.
Jul 12, 2018 | 09:02 am
Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.
Jul 11, 2018 | 10:01 am
Mi a feladata, miért fontosak a felfedező kutatások, kik dolgoznak a kutatóközpontokban, mi a tudományos függetlenség garanciája?
Jul 9, 2018 | 09:53 am
Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2017 decemberében készített állásfoglalását a magyarországi székely nemzetiségi kezdeményezésről most teljes terjedelmében közöljük.
Jul 9, 2018 | 09:35 am
„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR