előadó
1936-ban született. 1960-ban szerzett orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1963 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen fizikusi tanulmányokat folytat. Pályáját a DOTE Kórélettani Intézetében kezdte, majd 1968-tól a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének igazgatója. 2002-től a Debreceni Egyetem Molekuláris Medicina Központjának igazgatója. Számos alkalommal volt vendégprofesszor neves külföldi kutatóintézetekben: a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetben, az USA Nemzeti Egészségügyi Intézetében (NIH), és a San Franciscó-i Egyetemen. Tagja az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek (EMBO). Több nemzetközi folyóirat, így az Eur. Biophys. Journal szerkesztőbizottságának tagja. Főbb kutatási területei: a sejtmembránok szerkezete, a sejtfelszíni receptorok és ioncsatornák szerepe az immunológiában, transzmembrán jelátvitel, lézerfizikai módszerek alkalmazása a sejtbiológiában. Debrecenben él.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Oct 18, 2017 | 15:49 pm
Életének 84. évében, 2017. október 16-án elhunyt Grenács László fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Leuveni Katolikus Egyetem nyugalmazott professzora.
Oct 18, 2017 | 00:00 am
Módosított szerkesztési elvek alapján, új formában jelenik meg októbertől a legrégebbi magyar nyelvű tudományos lap, amelynek főszerkesztője Falus András akadémikus. Az MTA Elnökségének határozata alapján szintén e hónaptól a Magyar Tudomány szerkesztési, tervezési, tördelési, nyomdai, illetve terjesztési és marketingfeladatait az[…]
Oct 12, 2017 | 14:01 pm
Frissítette az európai kutatói integritással foglalkozó magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége, az ALLEA. A dokumentum keretrendszerül szolgál az egész európai kutatói közösség számára a tudományos munka önszabályozásához. A frissített dokumentumban foglalkoznak a technológiai fejlődéssel, a közösségi hálózatokkal és[…]
Oct 12, 2017 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémiának van arca (allegóriája), ámde nem volt a mai értelemben vett, a kor követelményeinek megfelelő jelvénye, logója. E felismerés nyomán indult az MTA új arculatának tervezése. A több mint egy éven át tartó kutatási, előkészítési és tervezési[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR