Tudomány és szabályozás
Hogyan változik, hogyan kell változzon a tudományos tartalmak hozzáférhetősége az internet korában? Mi az a Creative Commons, a Science Commons, a nyílt archívum, a szabad hozzáférés? Milyen hatással lehet a tudományos kutatásra az adatszuverenitás? E kérdéseket tárgyalja a tudomány és szabályozás rovat.
Tudomány és etika
Tudományt művelni akkor érdemes, ha eredményei hatással vannak az emberek életére. De az a kérdés, hogy mikor és milyen feltételek mellett szabad kitennünk az embereket mindezen hatásoknak, már az etika felségterületéhez tartozik.
Tudomány és kommunikáció
Tud-e kommunikálni a tudomány a társadalommal? Tudna esetleg még jobban? A tudomány és társadalom kétirányú kommunikációjával, lehetőségekkel és problémákkal foglalkozik ez a rovat. Példák a múltból, kihívások a jövőben, de legfőképp: véleménycsere a jelenről. 
Metamindentudás
Elméleti és gyakorlati kérdések tárgyalása a Mindentudás Egyeteme portál, az új média, valamint általában a mindentudás kapcsán. Miből állna, milyen lenne az ideális tudásinfrastruktúra?
A Részecskék Univerzuma: a CERN bemutatkozó kiállítása /Múzeumok, kiállítások és a „deficit-alapú” tudományos ismeretterjesztés 2/
CERN
„Az egész univerzumot részecskék alkotják. De honnan származnak maguk a részecskék? A Részecskék Univerzuma című kiállítás célja, hogy a látogató szembesüljön a kortárs fizika nagy kérdéseivel és a legújabb felfedezésekkel, melyeket a CERN, az LHC és más gyorsítók tettek lehetővé.
A pozitivizmus és a hermeneutika kapcsolata: a konvencionalizmus

Ha végigtekintünk a 20. századi filozófia történetén, láthatjuk, nemcsak a tudomány, hanem a tudományról való gondolkodás is alakulhatott volna másképpen. A két tradíció, a pozitivista tudományfilozófia popperiánus kritikájából kibontakozó, a metodológia problémákat analitikus szempontból tárgyaló tudományfilozófia és a történeti, szociológiai megközelítések közti törésvonalak csak a későbbiekben mélyültek el.

Történeti episztemológia: híd a tudományfilozófia és a tudománytörténet között?

Ismernünk kell-e a tudomány történetét ahhoz, hogy jobban megértsük a tudományos megismerés természetét? A 19. és a 20. században számos gondolkodó (akik más kérdésekben igen eltérő álláspontot képviseltek) osztotta azt az elképzelést, hogy a megismerésről szóló, átfogó filozófiai elméletnek valamilyen formában reflektálnia kell a megismerés történeti és társas dimenzióira.

Múzeumok, kiállítások és a „deficit-alapú” tudományos ismeretterjesztés

Egy kis múzeumtörténet - a tudománykommunikáció szemszögéből

Rasszizmus, űrhajó, szociológia

Napilapok, blog bejegyzések, hír-, és vitaműsorok foglalkoznak egy-egy szociológiai kutatás eredményeiről. Megnyeri-e a kedvenc pártunk a választást? Valóban rasszisták-e a történelemtanárok? Mitől lesz vonzó egy férfi a nők számára? A kérdésfeltevés majdhogynem mindegy. A szociológia eredményeket szállít, bebizonyít és összefüggésekre hívja fel a figyelmet. De vajon tényleg csak arról van szó, amire egy kutatás fókuszál? Csak a kutatási eredmények mondanak nekünk valamit egy társadalomról?

Történeti episztemológia a két világháború között
A két világháború között a tudományfilozófiában több, egymástól független megközelítés jelent meg, amelyek közös jellemzője volt, hogy a tudományt történeti, társadalmi, kulturális, politikai tényezőket szem előtt tartva értelmezték.Ezek gondolkodók alapvetőnek tartották az az elképzelést, mely szerint a tudományfilozófia centrális kutatási témája a tudományos kísérletezés és elméletalkotás társas és gyakorlati dimenziója, ellentétben a Bécsi Kör tudományfilozófiájával, amely az elmúlt korok tudománya helyett a kortárs tudományra összpontosított, és a tudományos tudást logikai-metodológiai problémákon keresztül elemezte.
Az Úr szava magyar volt?

A tudományt racionalitása tette az elmúlt évszázadokban híressé az egész világon – és tette hírhedtté többeknek az utóbbi évtizedekben. Ez a racionalitás a tények és következtetések tiszteletét hirdette. A következtetéseknek e szerint meg kell felelniük valamilyen normáknak: az érvekkel szemben lehetnek elvárásaink. Manapság sok mindenre mondják azt, hogy tudományosan alátámasztott. Például arra, hogy a Biblia nyelve magyar volt.

Retorikai „emberhalászat”

A retorikát magyarul szónoklattannak vagy ékesszólástannak szokás nevezni. Az Ókortól kezdve hagyományos terepe a nagy nyilvánosság előtt mondott közéleti, ékes stílusú politikai vagy ünnepi beszédeknek. A média közvetítésével a 2000-es évekre a közszereplők mondatai tömegeket befolyásolhatnak, identitástudatot termelnek, s ezzel párhuzamosan annak is jelentősen nőnek a társadalmi veszélyei, amikor egy-egy hiteles vagy csupán annak látszó közszereplő érdekcsoportok képviseletében szólal meg.És ez éppúgy igaz a poliltikai kommunikáció mint a tudományos kommunikáció esetén.

Kutatásról kritikusan: mikor (ne) higgyünk egy kutatási beszámolónak?

Megdöbbentő, de mégis igaz! A szőke nők agresszívebbek. Nem ismerik az amerikaiak a saját vallásukat. Drasztikusan nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik szexmunkával keresik a tandíjra valót. Ezekkel a címekkel ismertetnek kutatási eredményeket a hírmondók, ilyen címen jelennek meg cikkek és blog-bejegyzések. De vajon hiteles forrásra hivatkozva, hiteles kutatási eredményeket kommunikálnak nekünk ezek a médiumok? Kisokos, néhány hasznos tanáccsal – azaz mikor ne higgyünk egy társadalomtudományi beszámolónak.

Érvelési csemegék

A tudomány-kommunikáció nem mindig könnyű: hisz a tudósok olyan érvekkel győzik meg egymást, amelyeket a laikusok gyakran nem is értenek. Mit tegyen a laikus, ha véleményt akar kialakítani? Egy hír, újságcikk meg akarja győzni - sokszor olyasmiről, amit nem tart igaznak, valószínűnek. Meglepő, de igenis vannak eszközei arra, hogy értékelje a meggyőzési kísérletet.