Assmann J.: A kulturális emlékezet, Atlantisz, Budapest, 1999.
Babarczy E., Halácsy P., Szakadát I.: Keresés, relevancia, bizalom, autoritás a hálózaton, In: Magyar Távközlés, Vol. 2, 2004: 10-13.
Bodó B., Szakadát I.: Hálózati kooperáció gazdaságtana, In:Szociológia-közgazdászoknak (Szerk. S. Nagy Katalin), Typotex, Budapest, 2007.
Bodó B.: A láthatatlan archívum, In: Cafe Babel: Hiány, Vol. 12, 2006.
Benkler, Y.: Overcoming Agoraphobia: Building the Commons of the Digitally Networked Environment, In: Harvard Journal of Law & Technology, 1998: 287. Elérhető az interneten: http://www.benkler.org/agoraphobia.pdf
Benkler, Y.: The Wealth of Networks, Yale University Press, 2006.
Bourdieu P.: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke, In: A társadalmi rétegződés komponensei (Szerk. Angelusz Róbert), Új Mandátum, Budapest, 1997: 156-177.
Castells, M.: The Rise of Network Society, In: The Information Age: Economy, Society, and Culture, Vol. 1, 1996.
Castells, M.: The Power of Identity, In: The Information Age: Economy, Society, and Culture, Vol. II, 1997.
Claude S.: A kommunikáció matematikai elmélete, OMIKK, Budapest, 1986.
Frédéric B., Catherine B. L.: A média története, Osiris, Budapest, 2004.
Halácsy P., Vályi G., Wellman B.: Hatalom a mobil tömegek kezében, Typotex, Budapest, 2007.
Himanen, P.: The Hacker Ethic and the Spirit of the Information Age, Random House, 2002.
Hugenholtz P. B.: A nagy copyright-rablás: Jog-elhelyezés digitális környezetben, 2000. Elérhető az interneten:http://www.ivir.nl/publications/hugenholtz/hu_final.pdf
Huszák P., Szabó M.: Közösségi archívumok, In: Magyar Távközlés, 2006.
Kacsuk Z.: "Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák és neo-törzsek: A (látványos) ifjúsági (szub)kultúrák brit kutatásának legújabb hulláma", In: Replika, Vol. 53, 2006.
Elérhető az interneten: http://www.replika.hu/pdf/53/53-06.pdf
Lawrence L.: Szabad kultúra: A kreativitás természete és jövője, Kiskapu, Budapest, 2005.
Lawrence, L.: Code and Other Laws of Cyberspace, Basic Books, 2000.
Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis: A tipográfiai ember létrejötte, Trezor Kiadó, Budapest, 2001.
Nyíri K., Szécsi G.: Szóbeliség és írásbeliség, Áron Kiadó, Budapest, 1998.
Definiálni kellene, hogy mit értünk kapcsolat alatt. Valakivel egyszer találkoztam az már kapcsolat? Nem hiszem. (Kis Márta_24)
Mindenki úgy definiálja (újra) a kapcsolat fogalmát, ahogy az neki fontos/érdekes/hasznos. Nem az a kérdés, hogy hogyan hívod azt, akivel egyszer találkoztál, hanem az, hogy mire szeretnéd ezt a lehetőséget használni? Ezt a találkozást az iwiwen úgy őrizheted meg, hogy az neked nem kerül semmibe. Akkor meg miért ne őriznéd meg?
Létezhet-e olyan kapcsolati információ az iwiwen, amely nem teljesen nyilvános minden iwiwes számára? (Boros Péter_40)
Ebben nem vagyok teljesen biztos, de azt gondolom, hogy az nem látszik a többiek számára, hogy te egy ismerőst melyik csoportba sorolod (belső kör vagy valami más).
A felsorolt csoportok időbeli változatosságát vizsgálták már? Ma nem az tartozik az intim csoportomhoz, mint 10 éve, vagy feltehetően 10 év múlva.(HerrFlick_27)
Ennek irodalmát Pléh Csaba tudja neked megadni, de biztosan vizsgálták. Azt tudom, hogy Bächer Ivánnak volt egy csodaszép írása a női táska rejtélyéről, és a női tárcában örökkön változó fényképekről, ahogy a szülőket, barátokat felváltják először a szerelmek, aztán a gyerekek és végül az unokák fényképei...
A Mindentudás Egyeteme 10. szemeszterét záró előadás arra keresi a választ, hogy hogyan szerveződnek és működnek kapcsolataink az interneten. Az első három fejezetben Pléh Csaba segítségével áttekinthetjük a kapcsolatok tematikáját több tudományterületen. Bodó Balázs a kapcsolatépítő és információmegosztó internetes oldalakat mutatja be. Szót ejt a hálózatok kialakulásának és fennmaradásának törvényszerűségeiről, a hálózatkutatás múltbeli és jelenlegi eredményeiről. Megtudhatjuk, hogy az új kommunikációs csatornák fejlődése hogyan kedvez a különböző internetes csoportok kialakulásának.
IV. Internetes közösségek, társas hálózatok
Az internetes közösségek hihetetlen mértékű növekedése több kérdést is felvet. Ezek közül talán az egyik legizgalmasabb az, hogy minek is köszönhető ez a növekedés? És persze az a kérdés is válaszra vár, hogy vajon mihez is kezd majd egymással az a sok ember, ha már egyszer ilyen jól összejöttek?
V. Az iwiw
Magyarországon minden létező társas hálózati szolgáltatás őse az iwiw, azaz a who is who, a ki kicsoda. Magát a szolgáltatást talán nem is kellene nagyon bemutatni, hiszen vagy mi magunk is egyike vagyunk a majd kétmillió felhasználónak, vagy van a családunkban, barátaink között valaki, aki használja. De milyen lehetőségek rejlenek ebben az internetes közösségben?
VI. Karagarga.net
Vajon milyen közös kapcsolatból fejlődött ki a karagarga.net, ez az illegális filmarchívum, underground könyv- és zenetár, melynek tagjai arra tették fel az életüket és szó szerint a szabadságukat, hogy megőrizzék és a közösség számára elérhetővé tegyék a globális film- és zenei termés kevésbé népszerű, a hagyományos csatornákon keresztül nem vagy csak nehezebben hozzáférhető részét, s mely közösségnek a világ minden tájáról összesen alig 10 000 tagja van?
VII. Közösségszerveződés az interneten
Ha egy csoport tagjai egymást valamilyen szempontból magukhoz hasonlónak gondolják, az még korántsem közösség. Ebben a formájában az internetes klubtagság nem jelent többet, mint azt, hogy a résztvevők tagságukat is az identitásuk részének tekintik. A közösség kialakulásához az kell, hogy el tudjunk kezdeni kommunikálni egymással. E kommunikáció nélkül nem tud létrejönni a tagok közötti kooperáció, nem tudnak kialakulni a csoportra jellemző normák, sem a működéshez elengedhetetlenül szükséges bizalmi és elismertségi viszonyok.