Gyulai József
20
03
10
29
Előadó
Napjainkban ismét felélénkülni látszik a hazai közigazgatási rendszer átalakításáról szóló szakmai-politikai vita. Az elmúlt évtizedben végrehajtott magyarországi változtatások nem hoztak létre új, átfogó rendszert. Különös aktualitást ad e kérdéskörnek hazánk belépése az európai integrációba. A "régió" mint az európai térszerkezet egysége az elmúlt évtizedben divatszóvá lett, s közben egyre inkább elhomályosult a jelentése. Az előadás arra vállalkozik, hogy megvilágítsa a régió fogalmát; kísérletet tesz a magyarországi reformfolyamat geográfiai hátterének bemutatására, természetesen nem megfeledkezve arról, hogy napjaink regionális struktúrája a Kárpát-medencében eltöltött évszázadok olykor zavartalan, máskor viszontagságos fejlődésének eredménye.
A region is not merely a geographic-economic entity, it is also characterised by common traditions, values and interests. A different picture emerges if we see Europe as a continent, as an ensemble of countries or as a set of regions. The near fifty states to be found here can be divided into just seventeen regions and the states, as artificial formations, actually violate regional borders. Regional co-operation has to be co-ordinated across borders by sovereign states, in favourable cases the state makes compromises in exchange for the benefits of co-operation. As a result of the instability of European historical borders, it was not possible to establish state borders built on lasting regional divisions. Borders usually hinder contact as well as social and economic development, this was particularly strongly felt in Eastern Europe after 1945. The mid-level division of Hungary's territories is built on the counties, the borders of which, however, are rigid and cannot meet the modern needs of regionalisation.
A nanotudományt, a nanotechnológiát a számítógépek miniatürizálásának határai indították útjára. Ám hamarosan kiderült, hogy az új utak keresésében szinte minden természettudomány összefogására szükség van a számítástudománytól kezdve a fizikán, kémián át az élettudományokig és a védelmi kutatásokig, azaz az egyik leginkább multidiszciplináris tudományterület jött létre. A nanotudomány a néhány atomi méretű mesterséges szerkezetek tulajdonságait és gyártási módját kutatja.
Nanoscience and nanotechnology began with the exploration of the limits to the miniaturisation of computers. Soon, however, it became clear that in this quest, the co-operation of almost all branches of science were required. This makes it one of the most multi-disciplinary fields of science. The lecture gives an overview of the science while answering questions such as where nano-technology stands today, what has been achieved and the opportunities that exist. It also touches upon the solutions nanoscience can provide to the energy problems of mankind. We are introduced to the operation of some high-tech devices, which allow for atomic-size research, and the manipulation of the individual atoms. Prominence is given to the description of the production of nano-sized tools, since the creation and mass production of the tiny devices presented would be unthinkable without them. Possibly the most important role of nanoscience in the 21st century may be to attempt to understand the survival methods of mankind, the system of close-cycle production and consumption.
20
03
11
10
Előadó
Az alma nem esik mesze a fájától; Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Az ilyen közmondások azt a tapasztalatot fogalmazzák meg, hogy a szülők átörökítik tulajdonságaikat utódaikra. Hogyan? Azokat a törvényszerűségeket, amelyek szerint a tulajdonságok öröklődnek, először Gregor Johann Mendel ismerte fel és tette közzé 1865-ben. Vannak azonban olyan tulajdonságok, amelyek öröklődése nem követi a Mendel-szabályokat. Miért nem? Mi az alapja az ún. nem-mendeli tulajdonságok öröklődésének? Miért játszanak az anyák kitüntetett szerepet ebben a folyamatban? Hogyan jobbíthatjuk életünket a nem-mendeli genetika ismeretében? Az előadás a nem-mendeli genetika kérdéskörébe ad bepillantást.
It has long been observed that parents transmit their characteristics to their offspring. Gregor Mendel discovered the rules through research carried out on peas, from which he formulated the classic rules of inheritance. Some characteristics, for example the winding direction of the shell of paludal snails, apparently follow Mendel's inheritance rules but are one generation late. Such characteristics are not caused by the species' own genes, but by those of the mother. This is called maternal effect. Maternal effect is responsible for preparing the ovules before conception, therefore it is important for the healthy development of the offspring. The embryo protection programmes target the successful functioning of the maternal effect by accustoming future mothers to a healthy life style before conception. Another non-Mendelian inheritance type is maternal inheritance. Contrary to Mendel's observations, recessive characteristics do not appear in later generations either. Which character becomes dominant depends on the mother. The genes of characteristics that show maternal inheritance are not found in the nucleus but in the mithocondria of the cytoplasm, which come with the ovule, so all the genes they carry are maternal origin too.