Gráf László
20
05
11
23
Előadó
Az előadás témája a térben kialakult gazdasági és társadalmi különbségek elmélete és mérséklésük lehetséges módjai. Ezzel foglalkozik a társadalomtudomány egyik újabb ága, a regionális tudomány. A magyar területi szerkezet sajátosságai alapján megismerkedünk a regionális különbségek legfontosabb típusaival, illetve a különbségek feloldását célzó intézkedésekkel. Ezen kívül szó esik majd az EU regionális politikájának alapelveiről is.
The science of regions is a new discipline of social science; its main components are geography, economy, sociology, political science, and the urban/technical sciences. 'Region' is a collective term of flexible interpretation, most of the time implying a certain part of a country, a province, a county, a zone, a district, or a territorial unit that can be defined on the basis of several criteria. Three main types of regions have become accepted: the homogeneous or functional region, the hub region, and the planning/statistical/programming region. Based on the number of characteristics considered, regions with one characteristic feature, or several features, and "total" regions may be distinguished. The regional GDP provides the basis for comparison of the regions under scrutiny, but other indicators are also applied in measuring or assessing their levels of development. Regional difference may be due to difference between the capital and the country, the West and the East, and to the position of the given region within the network of settlements. As a result of successful regional policy and de-centralisation, Hungary is becoming a dominant factor in the regional evolution of Central Europe. The objective of regional policy is to achieve favourable living conditions in all the communities of the country.
A fehérjesebészet vagy fehérjeszobrászat képessé tesz bennünket egy ismert fehérjének egy másik, rokonszerkezetű fehérjévé történő átalakítására. Az előadás bevezető része történeti perspektívába helyezi a fehérjék szerkezetének felderítéséhez vezető kutatásokat. Ezután kerámiamodellek és animációk segítségével megismerkedünk a fehérjéket alkotó aminosavak sajátságaival, a fehérjelánc feltekeredésének módozataival és a fehérjék működésével. Végül példákat láthatunk a fehérjesebészet eszközeivel előállított mutáns fehérjék ipari és klinikai alkalmazására a mosópor enzimtől a gyógyászat különböző területeiig.
Nature is a Creator of inimitable genius indeed. Proteins are the result of Evolution's billions of years of experimenting. They are probably the most perfect constructions of all those that help to breathe life into dead matter. The structure of proteins can be characterised as follows: the peptide chain of varying length links twenty different amino acids; their order may be varying. The peptide "chord" adopts, segment by segment, either a spiral (alpha-helix) structure or a layered (beta-sheet) structure. These in turn will, through interactions, arrange themselves into diverse shapes. And this is what is needed for the proteins to function properly - no more, and no less. Their beauty serves their functionality. Or, rather, their perfect functioning makes them beautiful. Man can hardly compete against evolution. He just does not have the time. Biochemists, however, have copied Nature's method of producing proteins in recent decades. Strictly speaking, we did learn the technology from Nature; we use the same tools and materials in our experiments in test-tubes as living cells would do. Today, the science of protein engineering makes it possible for us to modify the structure of all known proteins - as we need to, or as we wish.
20
05
12
05
Előadó
Az előadás egy országcsoportot elemez, amely nyolc korábbi szocialista országból áll. Ezek az országok tizenöt év alatt az EU-tagokká, demokráciává és piacgazdasággá váltak. Két módon vizsgáljuk, mit jelent ez a nagy átalakulás? Az egyik megközelítés: hogyan értékelhető az átalakulás világtörténelmi nézőpontból? Ehhez többféle, más történelmi korszakban lezajlott nagy átalakulási folyamattal vetjük össze az itteni változásokat. A másik nézőpont: milyen eredményeket és milyen veszteségeket hozott az átalakulás a mindennapi életben?
The lecture covers a group of countries consisting of eight former socialist states, including Hungary. When the European Union accepted them in 2004 as its new members, it tacitly acknowledged that they had developed real democracies and market economies over the course of fifteen years. But what did this great transition involve? The lecture attempts to answer this question from two different perspectives. One of the approaches explores how the transition may be evaluated from the angle of the history of the world. The Central-Eastern European transition is compared with great transitions of other historical eras and other regions in the past, analysing their economic and political nature, their extent, their aggressiveness, their pace, and their historical circumstances. The other approach tries to weigh results and losses brought about by the transition in the lives of people today. Analysing the viewpoint of the man in the street, we can conclude that the transition process was overburdened with exaggerated expectations.