előadó Lánczi András , egyetemi tanár, intézetigazgató

Minden politikai tudás kiindulópontja, hogy az ember természeténél fogva közösségi lény. Vagyis a politika szükségszerű, mindent átfogó aspektusa az emberi életnek. Ebből következően filozófia nélkül, amely - a teológia mellett - az ember legátfogóbb tudásformája, nem lehetséges politikai tudás. Ezt az állítást a modern társadalomtudományok kétségbe vonják, szerintük lehetséges résztudásokra alapítani az emberrel foglalkozó tudományokat. A modern társadalomtudományok és a filozófia közti feszültség feloldásának egyik lehetséges útja volt az 1920-as években felívelő német egzisztencializmus, fenomenológia és szellemtudomány, amelyek meghatározó szerepet játszottak a politikai tudás újbóli filozófiai megalapozásában a 20. század folyamán.