20
04
02
09
Előadó
A város egyike az emberi civilizáció legnagyszerűbb és legösszetettebb produktumainak. Sokkal több, mint építmények, utak és lakóházak halmaza - emberek rendezett közössége, eleven organizmus, sőt szellemi egység is. Sok évezrede nemcsak a mindenkori gazdaság, az ott élők társadalmi viszonyai, de a tudomány, a technika és a művészetek is tevékenyen alakítják arculatát. Ma sokan vélik úgy, hogy a városok metropolissá, a metropolisok városrégiókká növekedése egyre elviselhetetlenebb, nyomasztóbb, személytelenebb világot teremt. Jogos a kérdés, van-e a városnak jövője?
The city is one of the greatest achievements of human civilisation. It is more than the mass of its buildings and roads, it is an organised community, an organism and spiritual unit. Not only economic and social conditions but science, technology and art, too, shape its image. The growth of cities into metropolises and beyond, into city regions, creates an increasingly gloomy world. The city itself is a 'world' and as such, requires an approach that sees the entirety to be more than just the sum of its parts and aspects. The basic functions of a city described by Lewis Mumford can still be found, in a modified form, in the cities of today. The history of urban planning is closely linked to ideas related to the future of society. From the Renaissance onwards utopian ideas have been born that do not take into account real life or the strength of authority and traditions. Modern examples of city planning prove how real life moulds artificial constructions to its shape. The lecture presents the dilemmas of current city planning of Budapest through the examples of the planned Erzsébet boulevard and the group of buildings at Madách square.
Az élet folytonosságát korlátozott élettartamú egyedek populációi tartják fenn, biztosítva a genetikai információ továbbadását nemzedékről nemzedékre. A génekben kódolt információ tanúskodik arról is, hogy honnan jöttünk, hová megyünk, milyen utakat tettünk meg, és eközben kikkel érintkeztünk, keveredtünk. A Kárpát-medence e folyamatok szempontjából és a biológiai sokféleség genetikai szintjét tekintve kiemelkedő fontosságú, nemzetközi érdeklődésre számot tartó fókuszterület. Számos példán keresztül betekintést nyerhetünk az Európa legnagyobb fajgazdagságú területeihez tartozó Kárpát-medence biodiverzitásának általános vonásaiba és a térséget érő életföldrajzi hatásokba.
The Carpathian basin is outstandingly important with regard to the genetic aspect of its biological diversity and is a focus of international attention. The lecture presents many examples of the native species living in the Carpathian basin, the Dacic species, then the species' of the steppe, the Mediterranean and the so-called xeromontane species, through which we are introduced to the general characteristics of the bio-diversity of the basin, one of the regions richest in species in Europe, and the bio-geographic influences affecting it. This is followed by an introduction to the fundamental concepts of a new scientific direction, phylogeography. With the combination of demographic and genetic methods, the study of fundamental population-level processes such as gene migration, selection, arbitrary gene drifting and the survival or extinction of species is made possible. The analysis of these processes reveals the structure and the historic-evolutionary dynamics of spreading areas. The lecture concludes with the presentation of two European-scale case studies and the population process of the Carpathian basin following the Ice Age.
20
04
02
23
Előadó
A 21. század egységesítő tendenciái új távlatba helyezik a magyar irodalmat, mely viszonylag kevéssé él a nemzetközi köztudatban. Egy globalizálódó világban a magyar irodalom szakértőinek sürgető feladata, hogy újraértelmezzék a nemzeti örökséget új környezetünk igényei szerint. Az előadás sorra veszi az irodalomtörténet írásának főbb fajtáit, hogy szempontokat nyújtson ehhez a feladathoz.
In the nineteenth century biographies of writers and poets were the main task of the literary historian, and the texts themselves were read as biographical sources. They stuck to the idea of the homogeneity of an oeuvre and the tradition of character studies. Often the aspect of national identity decided what was important. In science and technology phases of development are superseded constantly and previous certainties soon become dated and irrelevant. This is not so in art: what appears as a setback from one perspective, may be seen as development from another. With the obsolescence of the idea of self-identifiable closed works, nowadays the historic life of works and problems of reception and interpretation have come to the fore of literary science. Instead of researching the original meaning of a work, the examination of how the texts affected their readers in various times and places seems more suitable. The literary historian has to narrate not one but many stories. Literary texts are living formations with a multitude of meanings that are continuously re-created by the readers. This interpretation is equally true of the Hungarian literary heritage.