20
06
10
02
Előadó
Az I. világháborúban megjelent új, korszerű fegyvernem, a légierő viharos fejlődésének döntő hatású elméleti megalapozása Giulio Douhet olasz tábornok "Légiuralom-elmélet" című munkájához köthető. Ez az extrém nézetrendszer a magyar katonai köztudatban is megjelent Magyarország revíziós törekvései és a hatékony honvédelem megteremtése miatt. A 30-as évekre "megszelídített" nézetek megalapozták az 1939-től önálló haderőnemként működő Magyar Királyi Honvéd Légierőt. Az előadás az elmélet, illetve a korabeli repüléstechnika és szervezeti fejlődés kölcsönhatásait mutatja be.
Aviation, and military aviation in particular, is a very popular subject. However, few know the components of the dynamic development of air forces which were a modern type of service emerging in World War I. Likewise, hardly any people have ever heard of the rather extreme theory - 'the command of the air' - which served as a theoretical background for this development, and its creator, the extravagant Italian general, Giulio Douhet. His theory also influenced Hungarian military circles, which initially considered it an excellent tool in our revisionist efforts, later as a tool to improve our air defence. In the disputes taking place in the '30s military experts softened these views, and laid the foundation of the Royal Hungarian Air Force, which began to function as an independent service in 1939. The lecture explains the basic interrelations between the theory, aviation technology and the organisational development in the period in question. It also raises the question whether giving theoretical education high priority in today's Hungarian Army as well should be considered.
Az "információs" metaforák korában információt cserélünk, adunk, kapunk, kérünk. Az információ soha nem látott sebességgel áramlik. A pszichológia uralkodó szemlélete szerint a világot agyunk információ-feldolgozó működése révén látjuk. Az emberi látás azonban nemcsak az aktuális információn, hanem a korábbi tapasztalatokon is múlik. A látott tárgyak nem egyszerűen inger-mintázatok - múltjuk és jövőjük is van, azaz a látás a tudással és az előrejelző képességgel is kapcsolatos.
In the age of information we provide, receive, exchange and require information all the time. The speed of information flow has reached a level we have never seen before. According to the prevailing view in psychology, we see the world as a result of the mechanisms dealing with information processing in our brains. Besides supporting the adjustment of postures and the ancient functions of defence, escape and obtaining food, human vision is also an efficient tool for exploring the world around us. As such, it is connected with language and all information gained by the individual - practically all forms of knowledge. Although knowledge certainly plays a role in vision, the effect of the acquisition or the knowledge itself on perception is neither conscious, nor intentional. In the case of the human brain the cortex regions responsible for vision remain able to learn for a long time, thus allowing permanent gathering of knowledge. It also means that there are huge differences between the "perceptual worlds" of different age groups.
20
06
10
16
Előadó
Sztálin 1953 márciusi halála után a Kreml új vezetőinek és vazallusaiknak a birodalom határain az államszocializmus megerősítésére kellett energiáikat összpontosítani. A diktátor ugyanis politikai és gazdasági csődtömeget hagyott maga után. A népek, nemzetek és társadalmi rétegek elleni megtorlás politikája, az erőszakos nagyhatalmi expanzió a Szovjetunión belül és kívül is felkelésekhez vezetett. A diktatúra falán az 1956-os magyar forradalom ütötte a legnagyobb rést. Történelmi léptékkel mérve fél évszázad nem nagy idő, az 50-es évek Európája azonban megannyi olyan eseménnyel, lépéssel és ellenlépéssel volt teli, amit most, 50 év távlatából lehet - történész szemmel - kutatni és értelmezni.
After Stalin's death in 1953 the new leaders in the Kremlin and their retainers had to focus on strengthening state socialism on the peripheries of the empire, for the dictator left the country in a disastrous situation both in political and economic terms. The political attitude of suppressing peoples, nations and social classes combined with the forceful expansion of the empire resulted in revolts both in and outside the Soviet Union. The largest gap in the wall of the dictatorship was made by the Hungarian Uprising in 1956. In the course of the fierce struggle for power, in order to save both the empire and their own positions, the members of the "collective leadership" came up with a wide range of reforms regarding domestic and foreign policies. Khrushchev's secret speech at the 20th Congress of the Soviet Communist Party was an example of these efforts. The threat of a nuclear confrontation seemed to decrease, the Kremlin gave its consent to end the wars in Korea and Vietnam, withdrew its troops from many locations and made an attempt to merge Yugoslavia into the community of "people's democracies". However, in the mid-'50s they increased control as well. The new leaders created the Warsaw Pact, and in the spring of 1956 Soviet tanks in the streets of Budapest sent to the people of the empire the message that enough was enough. State socialism and reforms proved completely incompatible.