Barabási Albert-László
Csermely Péter
Kertész János
Lévai Balázs
Ruppert Péter
Szvetelszky Zsuzsa

Már ma is adatok tömkelegét őrzik rólunk, pedig még az igazi adatrobbanás korszaka előtt állunk. Ebben a folyamatban egyre hangosabban és egyre tudatosabban kell felvetni a kérdést, hogy kik és milyen célból gyűjtik és használják a rólunk szóló adatokat. Hogyan dől el, hogy kiről milyen adat gyűjthető, milyen adatokat lehet tárolni, vagy hogy a különböző helyeken és célokból épített hatalmas adatbázisok kapcsolódhatnak-e egymáshoz, vagy sem? Az adatbázisok összekapcsolása nyilvánvalóan előnyökkel és hátrányokkal is járhat. Azt azonban ma még nem tudjuk megnyugtatóan megválaszolni, hogy ki húz hasznot és ki szenved kárt az adatbázisok összekapcsolásával. Az ember, a közösség és az adatok változó viszonyában kiemelten fontos az adattudatosság kérdése. Azt, hogy egyre több adatot gyűjtenek rólunk, nem lehet és nem is kell megakadályozni; annak van döntő jelentősége, hogy tudatosítsuk a társadalomban ezeket a folyamatokat és lehetséges következményeiket.

We are generally happy to accept that the orbit of a planet can be precisely predicted, or that we can have more and more accurate forecasts of the weather. But we seldom study human behaviour with a similar approach. Every day we take many decisions according to our wish and whim, which makes us think that there is no more unpredictable test subject than a human being. This lecture tells us about a research project which studied the behavioural patterns of millions of anonymous mobile phone users, only to prove this concept wrong. Although our memories are dominated by diversions from our daily routine, measurements indicate that human movements can be predicted with 93% accuracy. The lecture also tells us about the root of this predictability and what its practical implications are – from the estimations of the spread of viruses to understanding mobile phone viruses.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jan 19, 2018 | 13:25 pm
Az akadémiai reformfolyamatok történetét, az MTA szabályozását, valamint a kutatóhálózat tudományos teljesítményének szerkezeti jellemzőit is vizsgálják annak a kötetnek a szerzői, amelyet 2017. január 18-án mutattak be az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában.
Jan 18, 2018 | 16:31 pm
2018. január 16-án, életének 75. évében elhunyt Janszky József, az MTA rendes tagja, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének, valamint a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának professor emeritusa.
Jan 11, 2018 | 10:01 am
Harminc milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Két további konstrukció a kutatói-ipari együttműködést ösztönzi összesen harmincegy milliárd forintos keretösszeggel, hogy a piacon hasznosuló innovatív termékekben, technológiákban öltsenek testet a kutatóhelyeken elért eredmények, többek között[…]
Jan 10, 2018 | 08:43 am
December 20-án ülést tartott az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete. A megbeszélésen egyebek mellett szó volt az alapkutatások és alkalmazott kutatások támogatási kérdéseiről, az Akadémiai pályázatairól, a tudománynépszerűsítés jelentőségéről, valamint arról, hogy miként támogatható a nők részvétele a tudományos életben.
Jan 8, 2018 | 09:48 am
A természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását megalapozó projekteket, valamint a fiatal kutatók tudományos pályájának elindítását, illetve a nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új pályázatai.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR