Barabási Albert-László
20
08
07
04
Előadó
A Mindentudás Egyeteme ezúttal is különkiadással jelentkezik, melyben a Szegedi Tudományegyetem fizika szakára látogatunk, ahol Szabó Gábor fizikus kísérletekkel tarkított előadásával rávilágít a lézerfény rejtelmeire, gyakorlati hasznára és használhatóságára. Kemény Lajos professzor segítségével betekinthetünk a lézerfény bőrgyógyászati alkalmazásába és megtekintjük Ormos Pál optikai manipulációs kísérleteit.

Encompass once again reports with a special edition, in which we pay a visit to the Szeged University of Sciences, where physicist Gábor Szabó, sheds light on the mysteries of lasers and their practical uses with the help of a series of colourful experiments. With the assistance of Professor Lajos Kemeny, we explore the adoption of laser light in dermatology and observe Pal Ormos’s optical manipulation experiments.

Általában könnyen elfogadjuk, hogy egy bolygó pályáját pontosan előre lehet jelezni, vagy hogy az időjárásról is egyre pontosabb jóslatokba bocsátkozhatunk. Az emberi viselkedést azonban nem szoktuk hasonló szemmel vizsgálni. Naponta többször hozunk döntéseket kényünk-kedvünk szerint, s ezért azt gondoljuk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. Az előadás egy olyan kutatásról számol be, mely során anonim mobiltelefon-használók millióinak viselkedésmintáit vizsgálva az derült ki, hogy téves ez az elképzelés. Bár emlékeinket a napi programtól való eltérések dominálják, a mérések azt mutatják, hogy az emberi mozgás nagymértékben, 93 százalékos pontossággal előre látható. Az előadásból megtudhatjuk, miben gyökerezik ez az előre jelezhetőség és mik a gyakorlati következményei – a vírusok terjedésének becslésétől a mobilvírusokig.
We are generally happy to accept that the orbit of a planet can be precisely predicted, or that we can have more and more accurate forecasts of the weather. But we seldom study human behaviour with a similar approach. Every day we take many decisions according to our wish and whim, which makes us think that there is no more unpredictable test subject than a human being. This lecture tells us about a research project which studied the behavioural patterns of millions of anonymous mobile phone users, only to prove this concept wrong. Although our memories are dominated by diversions from our daily routine, measurements indicate that human movements can be predicted with 93% accuracy. The lecture also tells us about the root of this predictability and what its practical implications are – from the estimations of the spread of viruses to understanding mobile phone viruses.
20
11
01
22
Előadó
Vajon milyen út vezet a lelki egészséghez? Lehet-e a lélek egészségéről beszélni orvosi értelemben, vagy helyesebb a művészet, a tudomány és a vallás összefüggéseiben keresni a választ? A szociológia a társadalmi folyamatok, értékek és normák világára helyezi a hangsúlyt, a pszichológia az egyén viselkedésével, élettörténetével és belső világával foglalkozik, a biológia pedig az idegrendszer működésének megértésével próbál megoldásokat találni. Bár e területek között egyre intenzívebb a párbeszéd, lényegüket tekintve eltérő ismeretelméleti alapokkal, ember- és világképpel rendelkeznek. Lelki egészségünk jövője attól függ, hogy ezek a tudományterületek mennyire sikeresen tudnak együttműködni.
What path leads to mental health? Is it possible to speak about mental health in terms of medicine or should we rather look for an answer in the context of arts, science and religion? Sociology emphasizes social processes, values and norms, psychology addresses the individual’s behaviour, life history and inner world, while biology tries to find solutions by understanding the functioning of the nervous system. In spite of an intensifying dialogue among these fields, in essence they have different epistemological bases, and differing views of man and the world. The future of our mental health depends on the successful cooperation of these scientific areas.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jan 11, 2018 | 10:01 am
Harminc milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Két további konstrukció a kutatói-ipari együttműködést ösztönzi összesen harmincegy milliárd forintos keretösszeggel, hogy a piacon hasznosuló innovatív termékekben, technológiákban öltsenek testet a kutatóhelyeken elért eredmények, többek között[…]
Jan 10, 2018 | 08:43 am
December 20-án ülést tartott az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete. A megbeszélésen egyebek mellett szó volt az alapkutatások és alkalmazott kutatások támogatási kérdéseiről, az Akadémiai pályázatairól, a tudománynépszerűsítés jelentőségéről, valamint arról, hogy miként támogatható a nők részvétele a tudományos életben.
Jan 8, 2018 | 09:48 am
A természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását megalapozó projekteket, valamint a fiatal kutatók tudományos pályájának elindítását, illetve a nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új pályázatai.
Dec 27, 2017 | 17:06 pm
Karácsony másnapján váratlan hirtelenséggel elhunyt a magyar kémikus társadalom és szűkebb tudományterülete, a krisztallográfiai szerkezetkutatás nemzetközi elismertségű, kimagasló hazai szaktekintélye, Kálmán Alajos. A professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Brüsszeli Európai Tudományos Akadémia tagja, valamint az ELTE címzetes[…]
Dec 21, 2017 | 13:34 pm
Mikor és hogyan távolodott el a karácsony eredeti vallásos tartalmától? Mióta számít családi ünnepnek idehaza? Hogyan terjedt el a „Krisztusfa” állításának szokása? Melyek voltak a leggyakoribb ajándékok? Fónagy Zoltán és Katona Csaba történészek ünnepi összeállítása.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR