Vicsek Tamás
20
07
05
21
Előadó
A Mindentudás Egyeteme 10. szemeszterét záró előadás arra keresi a választ, hogyan szerveződnek és működnek kapcsolataink az interneten. Pléh Csaba pszichológus, az MTA tagja bevezetőjében ismerteti a kapcsolatok tematikáját több tudományterületen. Bodó Balázs közgazdász, médiakutató pedig a kapcsolatépítő és információmegosztó internetes oldalakat mutatja be. Az előadásnak külön aktualitást ad az a Nature magazinban publikált magyar tanulmány, amelyben hazai tudósok, Barabási Albert-László, Vicsek Tamás és Palló Gergely modellezték több mint harmincezer kapcsolat működést - ezt szintén bemutatja az előadás. A kutatói együttműködést és mobiltelefonos kapcsolatokat vizsgáló mérések igen meglepő eredményt hoztak: minél állandóbb egy nagy csoport összetétele, annál valószínűbb, hogy váratlanul felbomlik.

The closing lecture of this tenth semester of the Encompass series explores how relationships are established and develop on the Internet. In his introduction, psychologist Csaba Pléh, a member of MTA, reviews the theme of relationships as viewed by a variety of disciplines. Economist and media researcher Balázs Bodó introduces the websites that facilitate relationship building and information sharing. The lecture is supported by a Hungarian study published in Nature magazine, in which Hungarian scientists Albert-László Barabási, Tamás Vicsek and Gergely Palló modelled the workings of over 30,000 relationships. The analysis of research collaboration and mobile telephone relationships came up with some truly surprising results. For example, the more constant the composition of a big group, the more likely it is to unexpectedly break up.

Egy nagyobb munkahely alkalmazottainak kapcsolatrendszere nagyon bonyolult, a csoportok, osztályok, főosztályok, stb. miatt egymásba ágyazott és átfedő hálózat. Mindenkinek van egy saját, több közösségből álló kapcsolatrendszere, amelyek a sok közös ismerősön keresztül egymásba gabalyodnak. Az előadás az ilyen hálózatok kibogozásában hasznos módszerekről és alkalmazásaikról fog szólni, különös tekintettel a nagyvállalatok esetére. E módszerekkel több fontos kérdésre kereshetünk választ: Hasonló-e a cégen belüli formális és informális hálózat? Melyek a kulcsfontosságú csoportok?

The system of relationships between employees in a larger workplace is very complex due to the various teams, departments and management groups that form an integrated, overlapping network. Everyone has their own network comprising many communities that intertwine through shared acquaintances. This lecture focuses on the practical methods and applications that help unpick these networks with special consideration given to interrelationships within large companies. These methods allow us to look for answers to many important questions: Are formal and informal networks similar within a company and which are the key groups?

20
08
02
02
Előadó
Mindennapi életünk során rengeteg digitális nyomot hagyunk: telefonhívásaink, internetes kapcsolataink, vásárlásaink, belépőkártyáink használata digitálisan tárolt adatok tömegét eredményezik tevékenységeinkről, szokásainkról, kapcsolatainkról. Hasonlóan, az ipari termelés, a szolgáltatások, a kultúra vagy a sport világában is hatalmas mennyiségben, folyamatosan képződik a digitális információ. Az adatok az emberi tevékenységek komplex rendszereiről vallanak, amelyekről a megfelelő hálózati váz tanulmányozásával lehet a legtöbbet megtudni. Ehhez fel kell derítenünk a hálózatok topológiája és működése közötti összefüggéseket. Példákon mutatjuk be, hogyan lehet a modern hálózattudomány segítségével a "digitális lábnyomokat" a társadalom vagy a gazdaság törvényszerűségeinek megismerésére felhasználni.

We leave numerous digital traces during our daily lives: our telephone calls, Internet connections, purchases and use of access cards result in a multitude of digitally stored data on our activities, habits and relationships. Similarly, industrial manufacturing, services, culture and the world of sport also create a wealth of digital information. The data reveals a complex system of human activity that we can learn most about through the study of an appropriate network framework. For this, we need to explore the connections between the network topology and its function. With a series of examples, János Kertész presents how we can, with the help of modern network studies, use “digital footprints” to recognise social and economic patterns.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jan 19, 2018 | 13:25 pm
Az akadémiai reformfolyamatok történetét, az MTA szabályozását, valamint a kutatóhálózat tudományos teljesítményének szerkezeti jellemzőit is vizsgálják annak a kötetnek a szerzői, amelyet 2017. január 18-án mutattak be az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában.
Jan 18, 2018 | 16:31 pm
2018. január 16-án, életének 75. évében elhunyt Janszky József, az MTA rendes tagja, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének, valamint a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának professor emeritusa.
Jan 11, 2018 | 10:01 am
Harminc milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Két további konstrukció a kutatói-ipari együttműködést ösztönzi összesen harmincegy milliárd forintos keretösszeggel, hogy a piacon hasznosuló innovatív termékekben, technológiákban öltsenek testet a kutatóhelyeken elért eredmények, többek között[…]
Jan 10, 2018 | 08:43 am
December 20-án ülést tartott az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete. A megbeszélésen egyebek mellett szó volt az alapkutatások és alkalmazott kutatások támogatási kérdéseiről, az Akadémiai pályázatairól, a tudománynépszerűsítés jelentőségéről, valamint arról, hogy miként támogatható a nők részvétele a tudományos életben.
Jan 8, 2018 | 09:48 am
A természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását megalapozó projekteket, valamint a fiatal kutatók tudományos pályájának elindítását, illetve a nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új pályázatai.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR