Pápay József
20
08
03
29
Előadó
A Föld egy aktív, élő bolygó. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai a földrengések és a vulkánkitörések. Mindkét aktivitás főleg a Föld mozgó litoszféra lemezeinek határához kapcsolódik. Legrejtélyesebbek azonban a lemezen belüli földrengések és a nagykiterjedésű bazalt-platókat vagy tengeralatti vulkáni kúpsorokat eredményező lávaömlések. Mindezek a teljes földköpenyben zajló óriási anyagáramlások (konvekciók) eredményei, amelyeket a Föld vasmagjának ősi eredetű hője, a hőenergia elvesztése a Föld felszínén, valamint a gravitáció hajt.

The earth is an active, living planet. The most obvious manifestations of this are earthquakes and volcanic eruptions. Both activities are mainly linked to the borders of the earth’s moving tectonic plates. The most mystifying, however, are earthquakes occurring within the plates and the vast expanses of basalt plateaux and lava flows produced in a volcanic cone range beneath the sea. All these are the results of huge substance flows (convections) within the entire earth’s crust, driven by the ancient heat of the earth’s iron core, the loss of heat energy on the surface of the earth and the force of gravity.

A természetes előfordulású szénhidrogének a 20. század legfontosabb primer energiahordozói és ez - jelen ismereteink szerint - biztosan így is marad a 21. század közepéig. Nagy a valószínűsége, hogy az évszázad végére sem tűnnek el teljesen az energiapiacról, bár jelentőségük talán kicsit csökkenni fog. Az előadás a kőolaj- és földgáztelepek korszerű kitermelési módszereit, a szénhidrogén-alapú energiaforrások földrajzi elhelyezkedését, valamint a napjainkra kialakult - egész világot behálózó - szállítási rendszereket mutatja be, ezzel előkészítve az energia- és geopolitika könnyebb átláthatóságát, jobb megértését.

Naturally occurring hydrocarbons were the 20th century’s most important primary energy source. This – based on our current knowledge – will almost certainly remain so until the middle of the 21st century. There is a great possibility that they will not disappear off the market entirely even by the end of the century, although their importance may diminish slightly. This lecture introduces modern crude oil and natural gas bed exploitation methods, the geographical location of hydrocarbon-based energy, as well as the transport systems  that now spanning the entire world – to providing a better understanding of energy and geopolitics.

20
08
03
29
Előadó
A kontinensek már akkor is mozogtak, a klíma már akkor is változott és az élővilág evolúciója már akkor is bekövetkezett, amikor fajunk, az értelmes ember - a Homo sapiens - még nem volt. Ezek a folyamatok az ember részvételével napjainkban is működnek és a jövőben is folytatódni fognak. Az előadás arra kíván példákat bemutatni, hogy az első emberszabású majmoktól kezdve az emberré válást milyen földi tényezők határozták meg, és mikor, hogyan jelentek meg az emberre jellemző tulajdonságok. Az évmilliók emlékeit minden ember ma is magán hordozza. A múltba tekinteni nem más, mint megismerni önmagunkat és helyünket a természetben.

Continents moved, the climate changed and the evolution of the natural world took place even before our race – the intelligent human Homo Sapiens – evolved. These processes would happen today even without the involvement of man and they will continue to do so in the future. This lecture aims to introduce examples of what earthly conditions determined the transformation of the first human-like ape into a human, and when and how the characteristics typical of man first appeared. Every human today still carries records dating back millions of years. Looking into the past is nothing more than getting to know ourselves and discovering our place in nature.

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
May 17, 2018 | 10:19 am
Váljon minél szélesebb körben ismertté az MTA-val kapcsolatban álló tudósok, közöttük kivételes politikusok, közéleti személyiségek életpályája – ez a célja annak a rovatnak, amelyet Hamza Gábor, az MTA rendes tagja szerkeszt az Akadémia IX. Állam- és Jogtudományok Osztálya honlapján. A[…]
May 15, 2018 | 12:50 pm
Kis-Tóth Ágnes nyerte a FameLab magyarországi döntőjét, melyet az MTA Székház Dísztermében rendeztek meg hétfőn, 2018. május 14-én. A fekete lyukak titkait bemutató fizikus képviseli Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. A második helyezett a fejtetvek[…]
May 15, 2018 | 00:00 am
Az MTA Közgyűlése 2018. május 7-én határozatban állt ki az oktatásügy támogatása mellett. Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke az utóbbi napokban több médiumban is nyilatkozott a témában.
May 14, 2018 | 15:52 pm
A Luther Márton életét bemutató tízrészes rajzfilmsorozatot a Magyarországi Evangélikus Egyház megbízásából Richly Zsolt Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező készítette. A sorozat 2017-ben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából készült. Csepregi Zoltán egyháztörténész és a rendező a Filmklub az Akadémián legutóbbi vetítése[…]
May 14, 2018 | 00:00 am
Fenntartható erdőgazdálkodás, a villamos energia tárolásának kérdései – e két téma köré szerveződött az EASAC energiatudománnyal és környezetvédelemmel foglalkozó vezető testületeinek az MTA Székházában rendezett éves találkozója. A korábban megjelent állásfoglalások megvitatása mellett a másik fő cél a különböző témaköröket[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR