Szabó Gábor
20
08
07
04
Előadó
A Mindentudás Egyeteme ezúttal különkiadással jelentkezik, melyben Hargittai István akadémikus tart előadást Teller Ede évszázadáról. Az utolsó "marslakó" meghatározó szereplője volt a múlt század második felének. Saját bevallása szerint sikereihez sokban hozzájárult magyarországi indulása, markáns szerepet mégis az Egyesült Államokban végzett munkája biztosított számára. Nem túlzás azt állítani, hogy Teller Ede katalizálta a 20. századi kétpólusú világ átrendeződését.

Encompass reports with a special edition, in which academic Istvan Hargittai presents a lecture on Ede Teller, a scientist who played a defining role in the second half of the last century. According to Teller's own accounts, his success was greatly helped by his start in Hungary, yet his hugely significant work was made possible by the United States. It is no exaggeration to claim that, through his work on nuclear technologies, Ede Teller was the catalyst for the bipolar geopolitics the 20th century.

A Mindentudás Egyeteme ezúttal is különkiadással jelentkezik, melyben a Szegedi Tudományegyetem fizika szakára látogatunk, ahol Szabó Gábor fizikus kísérletekkel tarkított előadásával rávilágít a lézerfény rejtelmeire, gyakorlati hasznára és használhatóságára. Kemény Lajos professzor segítségével betekinthetünk a lézerfény bőrgyógyászati alkalmazásába és megtekintjük Ormos Pál optikai manipulációs kísérleteit.

Encompass once again reports with a special edition, in which we pay a visit to the Szeged University of Sciences, where physicist Gábor Szabó, sheds light on the mysteries of lasers and their practical uses with the help of a series of colourful experiments. With the assistance of Professor Lajos Kemeny, we explore the adoption of laser light in dermatology and observe Pal Ormos’s optical manipulation experiments.

20
11
01
15
Előadó
Általában könnyen elfogadjuk, hogy egy bolygó pályáját pontosan előre lehet jelezni, vagy hogy az időjárásról is egyre pontosabb jóslatokba bocsátkozhatunk. Az emberi viselkedést azonban nem szoktuk hasonló szemmel vizsgálni. Naponta többször hozunk döntéseket kényünk-kedvünk szerint, s ezért azt gondoljuk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. Az előadás egy olyan kutatásról számol be, mely során anonim mobiltelefon-használók millióinak viselkedésmintáit vizsgálva az derült ki, hogy téves ez az elképzelés. Bár emlékeinket a napi programtól való eltérések dominálják, a mérések azt mutatják, hogy az emberi mozgás nagymértékben, 93 százalékos pontossággal előre látható. Az előadásból megtudhatjuk, miben gyökerezik ez az előre jelezhetőség és mik a gyakorlati következményei – a vírusok terjedésének becslésétől a mobilvírusokig.
We are generally happy to accept that the orbit of a planet can be precisely predicted, or that we can have more and more accurate forecasts of the weather. But we seldom study human behaviour with a similar approach. Every day we take many decisions according to our wish and whim, which makes us think that there is no more unpredictable test subject than a human being. This lecture tells us about a research project which studied the behavioural patterns of millions of anonymous mobile phone users, only to prove this concept wrong. Although our memories are dominated by diversions from our daily routine, measurements indicate that human movements can be predicted with 93% accuracy. The lecture also tells us about the root of this predictability and what its practical implications are – from the estimations of the spread of viruses to understanding mobile phone viruses.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Aug 1, 2018 | 13:29 pm
Varga-Kőfaragó Mónika, az Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa nyerte el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet elismerését az ALICE kísérleti együttműködés keretein belül írt doktori értekezéséért. A díjat idén 97 pályázatból csupán három fiatalnak ítélték oda.
Jul 25, 2018 | 16:52 pm
2018. július 25-én ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöksége. Az Elnökség két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve. Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői is. Az Elnökség elfogadta az MTA elnökének határozati javaslatát.[…]
Jul 25, 2018 | 10:06 am
Foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika, családpolitika, klímapolitika, innovációpolitika – ízelítőül néhány. az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban folyó, szakpolitikai szempontból releváns kutatási területek közül. A kutatóközpont összeállításából az is kiderül, hogy számos olyan kutatási terület van ahol, az MTA KRTK nem csupán[…]
Jul 25, 2018 | 09:42 am
Az elismerést Legeza Örs, a tenzorhálózat-algoritmusok és a kvantuminformáció-elmélet ötvözésének nemzetközileg elismert úttörője, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója kapta.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR