Cerf, Vint
20
07
03
26
Előadó
Az agykérgi idegsejtek jeleikkel fokozzák vagy csökkentik társaik aktivitását. Az idegsejtekre több ezer serkentő és gátló jel érkezhet másodpercenként, mégis sikerül rendet tenniük az információözönben. Az előadás egy különleges, magyar kutatók munkája révén megismert idegsejttípus működésén keresztül mutatja be az agykérgi jelfeldolgozás szabályait.

The neurons of the cerebral cortex increase or decrease the activity of their counterparts by issuing signals. Many thousand stimulating or inhibiting signals may reach the nerve cells per second, yet they are able to make order of this information torrent. This lecture introduces the signal processing rules of the cortex through the function of a unique neuron type discovered as a result of work by Hungarian researchers.

Az internet egyik alapítóatyjaként ismert Vint Cerf bemutatja, hogyan fejlődött az internet 35 évvel ezelőtti kísérleti stádiumából társadalmi, intellektuális, politikai, gazdasági tényezővé, és megvilágítja a világháló társadalomformáló erejét, demokratizáló szerepét. A TCP/IP protokoll, amelynek megalkotása többek között Vint Cerf nevéhez fűződik, és az úgynevezett peer-to-peer paradigma, azaz a számítógépek közötti egyenrangúság elve egyenjogúsította az internetes felhasználói közösségeket. Az internet nyújtotta szabadságról szólva nem feledkezhetünk meg a vele járó visszaélésekről sem.

Known as one of the founding fathers of the Internet, Vint Cerf introduces how the Internet developed from its experimental stage 35 years ago to become socially, intellectually, politically and economically significant today. He discusses its role in shaping society and its democratising power. The TCP/IP protocol, its creation linked to Cerf Vint among others, and the so called peer-to-peer paradigm that assigns computers equal rank, combine to give communities of Internet users equal rights. And when speaking of the freedom offered by the Internet, we should also not forget the ways it can be abused.

20
07
04
16
Előadó
Az első kísérletes szervátültetést 1902-ben egy magyar ember végezte Bécsben. A 20. század végére ez a beavatkozás jelentős sikereket hozott. Mára a beültetett szervek elsőéves túlélése közel 90 %, míg a szervre váróké ennél 20-30 %-kal rosszabb. Nem véletlen, hogy a szervátültetést az űrhajózáshoz hasonlítják: számtalan egészségügyi szakma együttes erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ez a siker megvalósuljon.

The first experimental organ transplant was performed in 1902 by a Hungarian surgeon in Vienna. By the end of the 20th century, this surgical intervention had brought some notable success. Today, the survival rate of first-year organ transplants is approaching 90%, while those awaiting replacement organs can be 20%-30% worse off. It is no coincidence then that organ transplantation is compared to space travel: the combined effort of numerous medical professions is required for success to be achieved.

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jul 13, 2018 | 00:00 am
A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?” címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható. Az MTA Kommunikációs Főosztálya ezért az alábbi helyreigazítás közlését kérte a lap főszerkesztőjétől június 9-én.
Jul 12, 2018 | 09:02 am
Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.
Jul 11, 2018 | 10:01 am
Mi a feladata, miért fontosak a felfedező kutatások, kik dolgoznak a kutatóközpontokban, mi a tudományos függetlenség garanciája?
Jul 9, 2018 | 09:53 am
Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2017 decemberében készített állásfoglalását a magyarországi székely nemzetiségi kezdeményezésről most teljes terjedelmében közöljük.
Jul 9, 2018 | 09:35 am
„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR