Chikán Attila
20
11
03
01
Előadó

Az emberiség évente közel annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint amennyit a járművek kibocsátanak. Vajon az következik-e ebből, hogy hagyjuk abba a lélegzést, de különösen a sportolást, vagy hogy felesleges aggódnunk a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátás miatt? A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. Mit számít tehát e gázok koncentrációjának jelenleg mérhető folyamatos növekedése? Nem képtelenség-e, hogy a Föld elképzelhetetlenül hatalmas energiaháztartását az ember a levegő szennyezésén keresztül érzékelhetően befolyásolni tudja? A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk?

Every year, people exhale twice as much carbon dioxide as vehicles emit. Does this mean that we should stop breathing, especially during exercise, or does it imply that it is unnecessary to worry about the emission of burning fossil fuels? The concentration of trace gases in the atmosphere changed significantly several times before humans evolved. So what does it matter that we measure a continuous increase in the concentration of these gases? Is it even possible for humans to perceptibly influence the vast energy system of the Earth through air pollution? Nature will settle everything, just as it has done for billions of years. But what will happen to us?
A gazdasági versenyképesség nemcsak a közgazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Az előadás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent a nemzetek és az Európai Unióhoz hasonló régiók versenyképessége? Melyek azok a tényezők, amelyek egy ország számára hosszú távra meghatározottak, és melyek azok, amelyeken a gazdaságpolitikusok belátható időn belül változtatni tudnak? Mit jelentenek azok a versenyképességi pontszámok és grafikonok, amelyekkel a médiában gyakran találkozunk, ezeket hogyan lehet értelmezni és mennyire lehet megbízhatónak tekinteni? Milyen képet festenek a nemzetközi versenyképességi kutatások Magyarországról? Az előadás ezeket a kérdéseket a mindannyiunkat érintő, s a nemzeti versenyképesség végső céljaként értelmezhető társadalmi jólét szempontjából elemzi.
Economic competitiveness is not only one of the primary topics of theoretical and applied research in economic sciences, but also a key expression in everyday economic policy debates. This presentation seeks to discover what the competitiveness of nations and regions similar to the European Union really means. What are the factors that are fixed in the long term in a country, and which can be changed by economic policy in the short run? What is the meaning of the competitivity ratings and graphs we come across in the media so often? How should we interpret them and how much we can trust them? What kind of picture do international competitiveness researches provide of Hungary? This presentation explores these questions concerning all of us with respect to social welfare, the ultimate goal of national competitiveness.
20
11
03
08
Előadó

Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Lehet-e a vérképző őssejtekből más szöveteket is létrehozni, alkalmazni az erek, csontok, a szívinfarktus gyógyításában? Mikor válnak alkalmazhatóvá az embrionális őssejtek a gyógyításban? A kuruzslás és a tudomány határán hogy található meg a keskeny helyes út?

The possibilities that stem cells offer for the renewal and restoration of tissues and organs, and new horizons for curing illnesses, all provide ample nourishment for the imagination of doctors and lay people alike. Is it also possible to use haemopoietic stem cells to produce from other tissues and to use these in the treatment of veins, bones or cardiac arrests? When can embryonic stem cells finally be used in medicine? How can we find the correct but narrow path on the boundary between charlatanism and genuine science?
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jul 13, 2018 | 00:00 am
A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?” címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható. Az MTA Kommunikációs Főosztálya ezért az alábbi helyreigazítás közlését kérte a lap főszerkesztőjétől június 9-én.
Jul 12, 2018 | 09:02 am
Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.
Jul 11, 2018 | 10:01 am
Mi a feladata, miért fontosak a felfedező kutatások, kik dolgoznak a kutatóközpontokban, mi a tudományos függetlenség garanciája?
Jul 9, 2018 | 09:53 am
Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2017 decemberében készített állásfoglalását a magyarországi székely nemzetiségi kezdeményezésről most teljes terjedelmében közöljük.
Jul 9, 2018 | 09:35 am
„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR