Rechnitzer János
20
05
11
21
Előadó
Évszázadok óta együtt élünk - vagy csak egymás mellett? Egymásra vagyunk utalva, cigányok és nem cigányok, közös a felelősségünk is, hogyan boldogulunk. Ebben a kapcsolatban a magyar társadalom az erősebb fél, de a roma közösségek is felelősek magukért, gyermekeikért. Elsősorban az iskolán múlik, hogy ki tudnak-e törni a cigány gyermekek tömegei a mélyszegénységből, lesz-e jól képzett, erős, öntudatos roma középréteg. És végül, vajon a cigány, roma gyermekek, fiatalok tudásszintjéhez, kultúrájához alkalmazkodó külön iskolák vagy a közös, integrált oktatás-nevelés visz közelebb a sikeres társadalomhoz?
We have been living together for centuries - or only next to each other? Gypsies and non-gypsies have to rely on each other - we share the responsibility of how we make ends meet. In this relation, Hungarian society is the stronger partner, thus it also bears a major part of the responsibility, but Roma communities also have to assume responsibility for themselves and for their children. Prior to the political transition, the ratio of Gypsies in employment was the same as that of the Hungarian majority, but the collapse of the economy washed away their mostly unskilled jobs that required no special training. Education, our schools themselves are key players in shaping the future: are Roma children going to be able to break out from deep poverty, unemployment, and dependency on aid? And is a well-trained, strong, and proud Roma middle class going to be born? And finally, is it separate schools adjusted to the level of knowledge of Roma children and youth that will take us closer to a solid and successful society, or, on the contrary, will it be achieved with the help of integrated education?
Az előadás témája a térben kialakult gazdasági és társadalmi különbségek elmélete és mérséklésük lehetséges módjai. Ezzel foglalkozik a társadalomtudomány egyik újabb ága, a regionális tudomány. A magyar területi szerkezet sajátosságai alapján megismerkedünk a regionális különbségek legfontosabb típusaival, illetve a különbségek feloldását célzó intézkedésekkel. Ezen kívül szó esik majd az EU regionális politikájának alapelveiről is.
The science of regions is a new discipline of social science; its main components are geography, economy, sociology, political science, and the urban/technical sciences. 'Region' is a collective term of flexible interpretation, most of the time implying a certain part of a country, a province, a county, a zone, a district, or a territorial unit that can be defined on the basis of several criteria. Three main types of regions have become accepted: the homogeneous or functional region, the hub region, and the planning/statistical/programming region. Based on the number of characteristics considered, regions with one characteristic feature, or several features, and "total" regions may be distinguished. The regional GDP provides the basis for comparison of the regions under scrutiny, but other indicators are also applied in measuring or assessing their levels of development. Regional difference may be due to difference between the capital and the country, the West and the East, and to the position of the given region within the network of settlements. As a result of successful regional policy and de-centralisation, Hungary is becoming a dominant factor in the regional evolution of Central Europe. The objective of regional policy is to achieve favourable living conditions in all the communities of the country.
20
05
11
28
Előadó
A fehérjesebészet vagy fehérjeszobrászat képessé tesz bennünket egy ismert fehérjének egy másik, rokonszerkezetű fehérjévé történő átalakítására. Az előadás bevezető része történeti perspektívába helyezi a fehérjék szerkezetének felderítéséhez vezető kutatásokat. Ezután kerámiamodellek és animációk segítségével megismerkedünk a fehérjéket alkotó aminosavak sajátságaival, a fehérjelánc feltekeredésének módozataival és a fehérjék működésével. Végül példákat láthatunk a fehérjesebészet eszközeivel előállított mutáns fehérjék ipari és klinikai alkalmazására a mosópor enzimtől a gyógyászat különböző területeiig.
Nature is a Creator of inimitable genius indeed. Proteins are the result of Evolution's billions of years of experimenting. They are probably the most perfect constructions of all those that help to breathe life into dead matter. The structure of proteins can be characterised as follows: the peptide chain of varying length links twenty different amino acids; their order may be varying. The peptide "chord" adopts, segment by segment, either a spiral (alpha-helix) structure or a layered (beta-sheet) structure. These in turn will, through interactions, arrange themselves into diverse shapes. And this is what is needed for the proteins to function properly - no more, and no less. Their beauty serves their functionality. Or, rather, their perfect functioning makes them beautiful. Man can hardly compete against evolution. He just does not have the time. Biochemists, however, have copied Nature's method of producing proteins in recent decades. Strictly speaking, we did learn the technology from Nature; we use the same tools and materials in our experiments in test-tubes as living cells would do. Today, the science of protein engineering makes it possible for us to modify the structure of all known proteins - as we need to, or as we wish.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Nov 14, 2017 | 11:18 am
Az összesen 3 milliárd forintos támogatáson tizenkét kutatócsoport osztozik, melyek több mint fele akadémiai kötődésű.
Nov 13, 2017 | 13:04 pm
A Közoktatási Elnöki Bizottság elnökével Molnár Csaba beszélgetett az előtte álló feladatokról, továbbá arról is, hogy mit talál izgalmasnak a nyelvekben, mi vezette a pszichológia felé, milyen együttműködést vár a kormánytól és mi a véleménye a CEU-ügyről.
Nov 11, 2017 | 10:03 am
A béke jóval több, mint a konfliktus hiánya – hangsúlyozza a 8. World Science Forum (WSF) zárónyilatkozata, amelyet a Jordániában szervezett fórum utolsó, ünnepélyes plenáris ülésén fogadtak el a résztvevők.
Nov 11, 2017 | 00:00 am
Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a 8. World Science Forum Jordániában. A tudósok, tudományos kérdésekkel foglalkozó diplomaták, politikusok és üzletemberek fórumátnyolcadjára szervezte meg hét nemzetközi partnerrel közösen a Magyar Tudományos Akadémia. A fórumot Lovász László, az MTA elnöke értékeli.
Nov 9, 2017 | 14:59 pm
Az álhírek terjedése komoly veszélyt jelentett már az MTA alapítása utáni évtizedekben, és napjainkban még inkább az – mondta Lovász László Jordániában, a 8. World Science Forum tudományos tanácsadással foglalkozó tematikus ülésén. Kondorosi Éva, az Európai Kutatási Tanács (ERC) alelnöke[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR