Jaksity György
20
03
09
24
Előadó
Az ásványi nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és hasznosítása az emberi lét és a gazdaság alapvető szükségleteit biztosítja. Ma a bányászattal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen kapcsolat van a hasznosítható ásványi nyersanyagok termelésének igénye és a fenntartható fejlődés között? Az előadás ezeken a kérdéseken túl azt az aktuális problémát mutatja meg, melyet a bányászat és a környezet óvásának, helyreállításának kívánatos összhangja jelent, különös tekintettel a villamosenergia-termelésben felhasználható primer nyersanyagok környezeti hatásaira.
The exploitation of mineral substances and rocks is almost as old as conscious human activity. While satisfying basic human needs, mining also has economic, social and sometimes political importance. The lecture describes the history of mining and follows its development up to modern times with particular attention paid to mineral mining in the Carpathian Basin and the current mineral resources of Hungary. An important part of the lecture presents trends in worldwide mineral extraction. The political changes of recent decades, the opening up of the world economy and distribution have greatly changed the production scale of mining products. Some countries have maintained their traditional market position, however, Western European countries which previously played a decisive role have lost out as a result of this process while developing countries outside Europe have profited. The lecture raises the current issues related to finding a desirable balance between mining and the protection and restoration of the environment, with special regard to the greenhouse effect and its relation to fuel consumption.
Az előadás áttekinti a pénz és a pénzügyi piacok történetét, a pénzügyek, a befektetések, valamint a pénzügyi piacok elméletét, gyakorlatát és működését. Kitér arra is, hogy milyen szerepet játszanak a társtudományok a pénzügyi piacok működésének megértésében. Érinti továbbá a természettudományok, a filozófia és a művészetek érdekes kapcsolódásait a pénzzel, pénzügyekkel. Az előadás célja, hogy eloszlassa azokat a félreértéseket, félelmeket, melyek a közgondolkodásban a pénzhez kapcsolódnak, hogy megvilágítsa a pénz szerepét, működését a gazdaság, a családok és az egyének életében, hogy feltárja a pénzhez, a pénzügyi döntésekhez fűződő sajátos viszonyunkat. És nem utolsó sorban azt is megtudhatjuk, hogy mennyire természetes állapota a pénzügyi piacoknak és a gazdaságnak az egyensúlyi fejlődés, illetve a válság, az egyensúlyhiány.
The origins of the development of money date back to ancient Mesopotamia, and the first moneychangers, the ancestors of banks, appeared in Greece in the 5th century BC. The development of money, banking, shareholding companies and inflation form an essential organic part of the history of social development. The behavior of financial markets bears similarities to the functioning of that complex organ, the human brain. It is not by accident that research into gambling, which shows a lot in common with the short-term movement of financial markets, has lead to the establishment of modern decision theory. Combined with evidence from cognitive psychology this has led to the area known as 'financial theories of behavioral psychology'. Because there are things, which even decision theory and the related branches of science cannot explain completely, we also draw on the natural sciences and philosophy as well as intuition to understand the nature of finance.
20
03
10
06
Előadó
Sejtjeink számára a halál természetes döntés, amely magában hordozza a megújulást, az alkalmazkodás esélyét. Az élő szervezetek, így az emberi test létezésének elengedhetetlen feltétele az akár naponta sok milliárd sejt elvesztését is jelentő természetes sejthalál. Ez történhet programozott módon, mint az embrió fejlődésekor. Sok esetben a félig elhalt sejteknek életfontos funkciója van - így többek között a bőr védőfunkciójának biztosításában. A sejtek természetes elhalásának leggyakoribb formáját a tudományos köznyelv találóan apoptózisnak nevezi (a görög szó falevelek hullását jelenti). E sokáig intenzíven nem vizsgált sejtelmes jelenség molekuláris titkai egyre jobban feltárulnak előttünk. Így válik ismereteinkben az elmúlást jelző sejthalál az alapvető életfunkciók részévé, terápiás célponttá és hatékony eszközzé az orvostudomány kezében.
The death of cells appears to be an undesirable process, however, cell death can also occur naturally through apoptosis. Apoptosis is an essential feature of how cells function, and it plays an indispensable role during the development and life of the organism. Natural cell death provides the basis for such everyday processes as the continuous renewal of the skin. Apoptosis is a newly understood phenomenon, it was first described in the seventies; the genetic description of apoptosis was awarded the Nobel Prize in 2002. The life or death of a cell is defined by its environment, signals leading to apoptosis arrive continuously from the environment as well as from within the cells. These will lead to actual cell death only if it is confirmed for the cell that the soundness of the organism cannot be safeguarded otherwise. The balance of natural cell death may fall both ways. Excessive cell death will lead to atrophy, such as the atrophy of the central nervous system in old age, or as in AIDS. A defect in the mechanism of apoptosis will lead to an unlimited proliferation of the given cell, a malignant tumour.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Sep 18, 2017 | 10:59 am
Életének 85. évében, szeptember 16-án, Kolozsváron elhunyt Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt rektora, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egykori rektorhelyettese.
Sep 13, 2017 | 10:16 am
Kilenc fiatal magyar kutató vehette át a független tudományos szervezetként működő Academia Europaea, az Európai Tudományos Akadémiák Szervezete, valamint a fiatal kutatókat tömörítő európai szervezet, a Young Academy of Europe budapesti közgyűlésén az Arnold Burgenről elnevezett díjat.
Sep 12, 2017 | 16:00 pm
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is várják a látogatókat a Magyar Tudományos Akadémia Székházába a Kulturális Örökség Napjai alkalmából. Szeptember 15-én, pénteken 10.00 és 21.00 óra között szerveznek programokat az érdeklődők számára az MTA Művészeti Gyűjteményének munkatársai, szeptember 17-én, vasárnap[…]
Sep 12, 2017 | 08:51 am
A NOVOFER Alapítvány immár 29. alkalommal hirdeti meg a Gábor Dénes-díj felterjesztési felhívását, amely a civil szféra egyik legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon.
Sep 12, 2017 | 00:00 am
Hogyan látja az EU13országok részvételét az EU kutatás-fejlesztési programjaiban? Mi a véleménye az alapkutatásról? Teljesültek-e a Horizont 2020 programkiírás céljai? Minderről Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatásért és innovációért felelős főigazgatója beszélt az mta.hu-nak.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR