Tud-e kommunikálni a tudomány a társadalommal? Tudna esetleg még jobban? A tudomány és társadalom kétirányú kommunikációjával, lehetőségekkel és problémákkal foglalkozik ez a rovat. Példák a múltból, kihívások a jövőben, de legfőképp: véleménycsere a jelenről.
A két világháború között a tudományfilozófiában több, egymástól független megközelítés jelent meg, amelyek közös jellemzője volt, hogy a tudományt történeti, társadalmi, kulturális, politikai tényezőket szem előtt tartva értelmezték.Ezek gondolkodók alapvetőnek tartották az az elképzelést, mely szerint a tudományfilozófia centrális kutatási témája a tudományos kísérletezés és elméletalkotás társas és gyakorlati dimenziója, ellentétben a Bécsi Kör tudományfilozófiájával, amely az elmúlt korok tudománya helyett a kortárs tudományra összpontosított, és a tudományos tudást logikai-metodológiai problémákon keresztül elemezte.
Tudomány és kommunikáció
Tud-e kommunikálni a tudomány a társadalommal? Tudna esetleg még jobban? A tudomány és társadalom kétirányú kommunikációjával, lehetőségekkel és problémákkal foglalkozik ez a rovat. Példák a múltból, kihívások a jövőben, de legfőképp: véleménycsere a jelenről. Ha végigtekintünk a 20. századi filozófia történetén, láthatjuk, nemcsak a tudomány, hanem a tudományról való gondolkodás is alakulhatott volna másképpen. A két tradíció, a pozitivista tudományfilozófia popperiánus kritikájából kibontakozó, a metodológia problémákat analitikus szempontból tárgyaló tudományfilozófia és a történeti, szociológiai megközelítések közti törésvonalak csak a későbbiekben mélyültek el.
Bővebben: A pozitivizmus és a hermeneutika kapcsolata: a konvencionalizmus
„Az egész univerzumot részecskék alkotják. De honnan származnak maguk a részecskék? A Részecskék Univerzuma című kiállítás célja, hogy a látogató szembesüljön a kortárs fizika nagy kérdéseivel és a legújabb felfedezésekkel, melyeket a CERN, az LHC és más gyorsítók tettek lehetővé.
