Interjú Fekete Csaba kutatóorvossal, aki a Lendület program keretein belül az elhízás kezelésének új, terápiás megközelítésén dolgozik. 

Mennyiben könnyíti meg egy kutató életét az, ha a Lendület program nyertese?

A program anyagilag nagyon nagy mértékben könnyítette meg a munkánkat, ugyanis az elmúlt pár évben igen nehéz volt Magyarországon anyagi támogatást szerezni, csak amerikai pénzekből tudtuk finanszírozni a munkánkat. Most történt egy áttörés, sikerült egy jelentősebb összeget szereznünk a munkánkhoz, a Lendület program támogatásával, illetve az Európai Unió támogatásával sikerült stabil bázist teremtenünk a nyugodt munkához. Továbbá a Lendület program segítségével megalakult az önálló kutatócsoportunk is, amely részben erre a kutatási programra fókuszál, illetve az eddig elnyert pályázataink végrehajtásán dolgozunk tovább.

Kikkel dolgozik majd együtt?

A csapat egy része itthon, egy része külföldön, mert az egyik végzett pHd hallgatóm most már két éve kint van Amerikában, egy olyan laborban, amellyel szoros együttműködést folytatunk, őt reményeink szerint jövőre tudjuk hazahozni a Lendület program keretében, a támogatásból tudjuk majd biztosítani a fizetését. Egy kollégám pedig nemrégen utazott Kanadába, Calgaryba elektrofiziológiát tanulni, hogy bővíteni tudjuk a metodikai tárházunkat, ő két év múlva jön haza. A Lendület programból finanszírozni tudjuk a számára szükséges műszereket, így jelentősen hozzá tud járulni a tervezett program végrehajtásához.

Mivel foglalkozik ez a kutatócsoport?

Az agyunk szabályozza a szervezet hormonális háztartásának működését, illetve a táplálékfelvételt, és az energiaháztartást is, méghozzá az agy egy viszonylag ősi struktúrája, a hipotalamusz. Gyakorlatilag a hormonális rendszer szabályozása, és az energiaháztartás szabályozása igen sok ponton összefügg, például a hormonok is befolyásolják az energialeadásunkat, energiafelhasználásunkat. Azt vizsgáljuk, hogy a vérben keringő anyagok hogyan szabályozzák azokat az ideghálózatokat, amelyek befolyásolják a hormonális működést, és az energiaháztartást, illetve hogy a hipotalamuszon belül az idegpálya rendszerek, amelyek ezekben a folyamatokban részt vesznek, hogyan befolyásolják ezeket a funkciókat. Azt tanulmányozzuk, hogy az éhezés, illetve a táplálkozás hogyan befolyásolja azt a sejtcsoportot, amely a hipotalamuszban vezérli a mellékvese működését – tehát irányítja a hipofízist, vagyis az agyalapi mirigyet, hogy mennyi hormont termeljen, és szabályozza a mellékvese működését.

Mit szeretnének megtudni?

A Lendület pályázat egyik tervezett kutatási iránya az, hogy azonosítottunk egy sejtcsoportot, amely részben felelős egy éhezést követő táplálkozás során kialakuló jóllakottság-érzetéhez. Ha patkányokat két-három napig éheztetünk, akkor amint táplálékhoz jutnak, elkezdenek egyből enni, semmi másra nem figyelnek. Fél óra múlva befejezik az evést, jóllaktak. Ez egy olyan állapot, amikor jól el lehet különíteni a táplálkozás leállítását, vagyis a jóllakottságot, és az energiaháztartás szabályozását, hiszen az energialeadás még nem növekszik ebben az állapotban. Van egy sejtcsoport, ahol aktiválódnak a sejtek – az egyik tervezett kutatási irányunk az, hogy azonosítsuk ezen sejtek ingerületátvivő anyagait. Meg szeretnénk ismerni azokat az anyagokat az agyban, amelyekkel ez a sejtcsoport gátolni tudja a táplálékfelvételt. Azt reméljük, hogy új táplálékfelvételt csökkentő hatású természetes anyagokat – peptideket, transzmittereket tudunk azonosítani. A másik kutatási irányunk szerint a pajzsmirigy működését, az agyból irányító sejtcsoport plasztikus változásait, s annak a mechanizmusát szeretnénk tanulmányozni. Ha sikerrel járunk, az lehetőséget biztosít a gyógyszeres beavatkozásra, de még a kísérleteknek csak nagyon az elején járunk.

Keresték ezt a sejtcsoportot, vagy véletlenül találták meg?

Nem kerestük, egy teljesen más sejtcsoportot vizsgáltunk. A pajzsmirigy hormon működést az agyban a TRH-sejtek szabályozzák, amelyek a hipotalamuszban, paraventrikuláris magban termelődnek. Ugyanakkor vannak más TRH termelő sejtek ugyanebben a magban, amelyek elkülönülve termelődnek, és nem a pajzsmirigy működést szabályozzák, ezeknek funkcióját még senkinek nem sikerült kideríteni. Mi ezeket a sejtcsoportokat vizsgáltuk, mégpedig azért, mert nagyon sok sejtcsoportból kapnak beidegzést, amelyek a táplálékfelvételt szabályozzák. Mi úgy gondoltuk, hogy ezek a sejtek is a táplálékfelvétel szabályozásában játszhatnak szerepet, és azt vizsgáltuk, hogy a TRH előállítását milyen behatások befolyásolják, és hogy az éhezés utáni újratáplálás aktiválja-e ezeket a sejteket – és arra jutottunk, hogy nem. Ezekben a kísérleteinkben tűnt fel egy másik sejtcsoport a paraventrikuláris magban, amely viszont nagyon erősen aktiválódik. Ezek a melanokortin alfa-MSH termelő idegsejtek, amelyeket már nagyon sokat vizsgáltak, és köztudott róluk, hogy a vérben keringő, táplálkozással összefüggő hormonokat képesek érzékelni. Kimutattuk, hogy az újratáplálás során fellépő jóllakottság ezeket a sejteket aktiválja, ezek beidegzik a paraventrikuláris magban található sejtcsoportot, és ha legátoljuk a hatását ezeknek az alfa-MSH sejteknek, akkor nem aktiválódik a paraventrikuláris magban az általunk vizsgált sejtcsoport. Az alfa-MSH az egyik legjobban ismert anyag, amely a táplálékfelvételt gátolja, ezért nyilvánvaló, hogyha ennek a receptora hiányzik, akkor egerekben és az emberekben is súlyos károkat okozhat. A kóros elhízásban szenvedők 6%-ánál kimutatható, hogy ennek a peptidnek a receptora sérült. Az a probléma, hogy ha ezt aktiválják, vagyis agonistát adnak, akkor az elég sok minden mást is befolyásol, ezért próbálunk egy olyan rendszert keresni, amely az alfa-MSH táplálékra kifejtett hatását közvetítené.

Milyen pozitív eredményre számít?

Hatalmas siker lenne, ha sikerülne egy ilyen táplálkozást gátló új transzmittert azonosítani. Sajnos erre garanciát nem lehet vállalni, mert ha lehetne, akkor már egy amerikai gyógyszercég ráállt volna erre a problémára. Mi alapkutatók vagyunk, és olyan ötleteken dolgozunk, olyan utakat keresünk, amelyek nem annyira triviálisak. Így magasabb a rizikó is, de ha bejön, akkor az teljesen új távlatokat nyithat a kóros elhízás gyógyításában.

Ha nem kutat, akkor hogyan töltődik fel?

Nyáron horgászok a Balatonnál, olvasok, újabban madarászkodom, és a családommal töltöm az időmet.