2011. 01. 15. Budapest Barabási Albert-László

egyetemi tanár, fizikus

Amit ma megtehetsz, megteszed holnap is – Kiszámítható-e az emberi viselkedés dinamikája?

Általában könnyen elfogadjuk, hogy egy bolygó pályáját pontosan előre lehet jelezni, vagy hogy az időjárásról is egyre pontosabb jóslatokba bocsátkozhatunk. Az emberi viselkedést azonban nem szoktuk hasonló szemmel vizsgálni. Naponta többször hozunk döntéseket kényünk-kedvünk szerint, s ezért azt gondoljuk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. Az előadás egy olyan kutatásról számol be, mely során anonim mobiltelefon-használók millióinak viselkedésmintáit vizsgálva az derült ki, hogy téves ez az elképzelés. Bár emlékeinket a napi programtól való eltérések dominálják, a mérések azt mutatják, hogy az emberi mozgás nagymértékben, 93 százalékos pontossággal előre látható. Az előadásból megtudhatjuk, miben gyökerezik ez az előre jelezhetőség és mik a gyakorlati következményei – a vírusok terjedésének becslésétől a mobilvírusokig.


2011. 01. 22. Budapest Kéri Szabolcs

egyetemi tanár, az MTA doktora

Tudjuk-e, mi a lelki egészség? – A mentális folyamatok biológiai, pszichológiai és társadalmi összetevői

Vajon milyen út vezet a lelki egészséghez? Lehet-e a lélek egészségéről beszélni orvosi értelemben, vagy helyesebb a művészet, a tudomány és a vallás összefüggéseiben keresni a választ? A szociológia a társadalmi folyamatok, értékek és normák világára helyezi a hangsúlyt, a pszichológia az egyén viselkedésével, élettörténetével és belső világával foglalkozik, a biológia pedig az idegrendszer működésének megértésével próbál megoldásokat találni. Bár e területek között egyre intenzívebb a párbeszéd, lényegüket tekintve eltérő ismeretelméleti alapokkal, ember- és világképpel rendelkeznek. Lelki egészségünk jövője attól függ, hogy ezek a tudományterületek mennyire sikeresen tudnak együttműködni.

 

2011. 01. 28. Budapest Acsády László

biológus, az MTA doktora

„Álmában csönget…”? – Az agy működése alvás közben

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Minden harmadik ember alvászavarral küzd, ami jelentősen befolyásolja szellemi, érzelmi állapotát. Az alvás valódi értelmét mégsem ismerjük. Az újabb eredmények szerint az alvás aktív, magas fokon szervezett idegrendszeri tevékenység, mely szoros kapcsolatban van az alvást megelőző ébrenléttel. Az alvás neurobiológiájának megismerése közelebb visz magunk és az agy működésének megismeréséhez.

 

2011. 02. 01. Miskolc Hartai Éva

a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének docense

Meddig ér a takarónk? – A Föld ásványi nyersanyagtartalékairól

A földkéregben előforduló ásványi nyersanyagok nélkülözhetetlenek az emberi lét fenntartásához, a gazdaság, az ipar alapvető igényeinek kielégítéséhez. Napjaink egyik kiemelkedő, globális léptékű gazdasági-politikai kérdése, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek fenntartható módon kielégítik-e az egyre növekvő társadalmi igényeket. Az előadás erre próbál választ adni, illetve kitér arra is, hogy a robbanásszerűen fejlődő, korszerű technológiákhoz rendelkezésre állnak-e a szükséges nyersanyagok.


2011. 02. 04. Budapest Falus András

akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója

Génjeinkben az egészség? – Öröklődés és életmód a 21. században

2003-ban ünnepeltünk: úgy tűnt, hogy áttörés történt az emberi gyógyászatban. Elkészült az emberi genomszekvencia, és azt hittük, hogy hamarosan kezdődhet a személyre szabott orvoslás. Valójában ennek feltételei most, egy évtizeddel később alakultak ki az új tudományos felfedezéseknek és a technológia fejlődésének köszönhetően. Megismertük a környezeti hatásokat tükröző epigenetikai folyamatok jelentőségét is. A genomikai és epigenetikai alapkutatási eredmények hihetetlenül gyorsan és várhatóan egyre intenzívebben kerülnek be az orvosi gyakorlatba. A legtöbben szeretnék, ha személyre szabott orvosi kezelést kapnának a jövőben, de azt már nem, hogy a biztosítók vagy a munkaadók is hozzájussanak genetikai információikhoz, így a jogi szabályozás jelentősége is felértékelődött.

 

2011. 02. 08. Szeged Kornai András

az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója

Szóból ért...? – Ember, gép, nyelvtechnológia

A beszélő és az embert megértő számítógép a sci-fi világából lassan átvonul a hétköznapi életbe. Ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Miközben szöveges dokumentumokat írunk, automatikusan ellenőrizzük a helyesírást. Internetes keresőt használva több nyelv- és beszédtechnológiai alkalmazást is mozgósítunk, mint például a szótövezést vagy az információkinyerést. Ezek az alkalmazások láthatatlanul dolgoznak a háttérben, és jelentősen megkönnyítik a munkánkat. Az előadás az ilyen alkalmazások elméleti alapját, működési mechanizmusait mutatja be az információelmélettől a mai modern nyelvelméletekig.

 

2011. 02. 11. Budapest Mádlné Szőnyi Judit

az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi docense

Talpunk alatt is folyik? – Felszín alatti áramlások a víz körforgalmában

A Föld felszínének több mint hetven százalékát víz borítja, de ebből a vízből a fogyasztható édesvíz alig három százalékot tesz ki. Ez az édesvíz az élet feltétele, de gyakran az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető kockázati tényező is. Ennek a korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny erőforrásnak a fenntartható használata századunk egyik legfontosabb és legnehezebb feladata. A vízkörforgalom révén a vizek folyamatos átalakulásban, mozgásban vannak. Néhány évtizede tudjuk, hogy a szemünk elől elzárt, felszín alatti régióban is jól leírható rendszerekbe szerveződve mozog a víz. Kiderült, hogy ez a földtani időskálán zajló vízmozgás szisztematikusan átalakítja a felszín alatti és a felszíni környezetet, beleértve az élőhelyeket. A vízkészletek fenntartható használatához nélkülözhetetlen a hidrológiai rendszerek működésének megértése. A felszín alatti vízáramlások ismerete ezen túl is az élet számos területén alkalmazható a mezőgazdaságtól a természetvédelmi feladatokon át a termálvizek feltárásáig.

 

2011. 02. 15. Sopron Aszódi Attila

az MTA Energetikai Bizottságának elnöke, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója

Mire lesz energiánk? – A fenntartható energetika kérdései

Az energetika, azaz az energiaellátás és -felhasználás, valamint ezeknek biztonsága napjaink egyik legfontosabb témája. Milyen energiahordozókkal és hogyan elégíthető ki az emberiség egyre növekvő energiaigénye? Milyen hatásokat gyakorol ez a környezetre? Az előadás során megismerkedünk az energetikával kapcsolatos alapfogalmakkal – mint amilyen a munka, a hő, az energia vagy a teljesítmény –, melyeket a közbeszédben sokszor helytelenül használnak. Betekintést nyerünk a világ és Magyarország energiafelhasználásának történetébe, majd a jelen helyzetet elemezve, a hagyományos és a megújuló energiahordozók szerepét vizsgálva jutunk el a jövő lehetséges energiaforrásaihoz és új energetikai technológiáihoz.

 

 2011. 02. 18. Budapest Moravánszky Ákos

a zürichi Műszaki Egyetem építészetelmélet professzora

„…nyiss nekem tért”? – Tér és térbeliség az épített és a társadalmi világban

A tér fogalma meglepően későn tűnik fel az építészeti gondolkodásban. Ma viszont a tér diadalmaskodik az idő fölött: nem pusztán az építészetelmélet legalapvetőbb kategóriája lett, hanem olyan kulcsszó, amely kapcsolatot teremt a tudás legkülönbözőbb területei, például az urbanisztika, a szociológia, a pszichológia, a földrajz és a képzőművészet között. Az előadás Budapest néhány városi terét elemzi, mint megélt, ábrázolt és elgondolt tereket. Megmutatja, hogy az úgynevezett „spatial turn” (téri fordulat) hogyan teszi lehetővé a város, az építészet és a társadalmi lét térbeliségének vizsgálatát és ebből kiindulva új és előremutató javaslatok kidolgozását.

 

2011. 02. 22. Pécs Kiss László

fizikus-csillagász, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese

Földön kívüli Földek? – Az asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel

A Világegyetem megismerése mindig is az emberiség egyik legnagyobb kihívása, legérdekesebb vizsgálódási területe volt. Az egyre kifinomultabb csillagászati távcsöveknek, űrtávcsöveknek és műszereknek köszönhetően a csillagászat ma soha nem látott ütemben fejlődik. Az egyik legérdekesebb terület a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása, ahol már közel vagyunk a Földhöz hasonló bolygók, illetve a Naprendszerhez hasonló rendszerek felfedezéséhez.

 

2011. 02. 25. Budapest Tariska Péter

az orvostudomány kandidátusa

Kortünet vagy kórtünet? – Az időskori szellemi hanyatlás dilemmái

Az öregedést sok tévhit övezi, például az, hogy természetes velejárója a mentális hanyatlás. Valójában a változások spektruma széles: az élettani, „korfüggő” feledékenységtől az enyhe kognitív zavaron át a szellemi hanyatlásig, a demenciáig terjedhet. A demencia leggyakoribb oka az „évszázad betegsége”, az Alzheimer-kór, melynek tüneteit sokszor az véli magán felfedezni, akinél nem volna indokolt, de még többen nem gondolnak rá még akkor sem, amikor hozzátartozójuk már szellemileg súlyosan leépült. A betegségnek több jól körvonalazott kutatási modelljét ismerjük, melyek a terápiát is megalapozzák. A demenciaszűrés sokszor reverzibilis okokat tár fel. De progresszív folyamat megállapítása esetén is lehetőség nyílhat az életminőség javítására komplex gondozás révén. A mentális és fizikai tréning, az egészséges életmód és a kockázati tényezők kontrollja nemcsak az öregedést lassíthatja, de a demencia megjelenését is késleltetheti.

 

2011. 03. 01. Veszprém Gelencsér András

egyetemi tanár, az MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője

Megszívjuk? – A levegőszennyezés és következményei

Az emberiség évente közel annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint amennyit a járművek kibocsátanak. Vajon az következik-e ebből, hogy hagyjuk abba a lélegzést, de különösen a sportolást, vagy hogy felesleges aggódnunk a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátás miatt? A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. Mit számít tehát e gázok koncentrációjának jelenleg mérhető folyamatos növekedése? Nem képtelenség-e, hogy a Föld elképzelhetetlenül hatalmas energiaháztartását az ember a levegő szennyezésén keresztül érzékelhetően befolyásolni tudja? A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk?

 

2011. 03. 04. Budapest Chikán Attila

a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az MTA levelező tagja

Verseny az egész világ? – Gazdasági versenyképesség és társadalmi jólét

A gazdasági versenyképesség nemcsak a közgazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Az előadás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent a nemzetek és az Európai Unióhoz hasonló régiók versenyképessége? Melyek azok a tényezők, amelyek egy ország számára hosszú távra meghatározottak, és melyek azok, amelyeken a gazdaságpolitikusok belátható időn belül változtatni tudnak? Mit jelentenek azok a versenyképességi pontszámok és grafikonok, amelyekkel a médiában gyakran találkozunk, ezeket hogyan lehet értelmezni és mennyire lehet megbízhatónak tekinteni? Milyen képet festenek a nemzetközi versenyképességi kutatások Magyarországról? Az előadás ezeket a kérdéseket a mindannyiunkat érintő, s a nemzeti versenyképesség végső céljaként értelmezhető társadalmi jólét szempontjából elemzi.

 

2011. 03. 08. Debrecen Sarkadi Balázs

kutatóorvos, akadémikus

Emberi javítókészlet? – Őssejtek a kutatásban és a gyógyításban

Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Lehet-e a vérképző őssejtekből más szöveteket is létrehozni, alkalmazni az erek, csontok, a szívinfarktus gyógyításában? Mikor válnak alkalmazhatóvá az embrionális őssejtek a gyógyításban? A kuruzslás és a tudomány határán hogy található meg a keskeny helyes út?

 

2011. 03. 11. Budapest Mihály György

akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár 

Enciklopédia egy tű hegyén? – Napjaink nanotechnológiája

A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Az előadás az ilyen effektusok bemutatása mellett olyan új nanotechnológiai megoldásokat is ismertet, amelyek alkalmazása ugrásszerű fejlődést jelentett az elektronikában, optikában, informatikában, és rohamosan terjed az orvostudományban, környezetvédelemben, energetikában is. Megismerjük a nanométeres szerkezetek készítésének két útját: a felülről lefelé haladás („nagyból kicsit”) és az atomi önszerveződés, azaz az „alulról építkezés” elvét. Végül az elmúlt években felfedezett szénalapú nanoszerkezetek által lehetővé tett fejlődési irányokról hallhatunk.

 

2011. 03. 18. Budapest Lévai Péter

akadémikus, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese

A teljesség felé? – A CERN nagy hadronütköztetője az emberiség szolgálatában

Új korszak kezdetén állunk a fizikában: 2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az Univerzum születéséről alkotott képünket. A kísérletekben használt csúcstechnológiákkal a jövőben az orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában is találkozhatunk. A nagy hadronütköztetőben folyó kutatások, melyek számos magyar szakember és diák részvételével zajlanak, már jelenleg is a nagyközönség érdeklődésének középpontjában állnak. Az új eredmények pedig erősíteni fogják a tudományos kutatásokba vetett bizalmat.